Megállapodott a brit kilépés utolsó vitás részletéről Theresa May miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker. Juncker megígérte, hogy az EU bizonyos formában hajlandó garantálni, hogy az Egyesült Királyság ne maradhasson határozatlan ideig hozzáláncolva az európai vámunióhoz. Továbbra is bizonytalan azonban, hogy a brit parlament alsóházát megnyugtatja-e ez a garancia: a kormányfő saját pártján belül is sokan húzzák a szájukat, és az igazságügyi miniszter szerint sem hozott változást ez az új megegyezés. A parlament kedd esti szavazásán dőlhet el, hogy megvalósul-e a kilépés Theresa May megállapodása szerint, vagy tovább folyik a vita egy megállapodás nélküli brexit, esetleg a brexit elhalasztása felé.
Az utolsó pillanatban, egy nappal a brit alsóházban tervezett szavazás előtt repült Strasbourgba tárgyalni Theresa May brit kormányfő, és jelentett be jogilag kötelező érvényűnek mondott változtatásokat a brit EU-s kilépés, a brexit feltételrendszeréről szóló megállapodásához. Az alsóház kedden este fog újra szavazni May megállapodásának aktuális verziójáról, előtte pedig a fejleményekről vitáznak majd a képviselők a parlamentben.
Az ellenzék legnagyobb része már jelezte, hogy ebben a formában is ellenzi May megállapodását, ezért a kérdés megint az lesz, hogy a kormányfő pártja, a toryk, és a kormányt támogató északír unionisták hogyan döntenek. Vannak olyan korábban ellene szavazó képviselők, akiknek elegendő lehet, amit May elért, a kemény brexit hívei közül azonban sokan csak legyintettek, egyáltalán nem látnak lényegi változásokat, mások pedig még nem szólaltak meg. Az északírek bejelentették, ők May megállapodása ellen szavaznak majd.
Kedden délben pedig kijött az igazságügyi miniszter állásfoglalása is, ami aláhúzta, hogy a képviselők által kifogásolt problémában nem tudott lényegi változtatást elérni Theresa May. Ez nem sok jót jelent a kormányfőnek a szavazás előtt.
May megállapodását a kilépés feltételrendszeréről az EU 27 tagországa már elfogadta, azonban a brit alsóházban januárban történelmi mértékben szavazták le, az északírek és a toryk közül is sokan ellene voltak. A legfőbb vitás pont az ír–északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás, ami alapján határozatlan időre az európai vámunióban ragadhatnának a britek, ez pedig a képviselők többségének elfogadhatatlan. A záradék akkor lép életbe, ha nem sikerül a megállapodásban foglalt, 2020 végéig tartó átmeneti időszakban megállapodni a határhelyzet rendezéséről.
Az alsóház azt kinyilvánította, hogy nem akar rendezetlen brexitet, és valamilyen alternatív opciót szeretne az ír tartalékmegoldás helyett. Ha nem fogadnak el az EU-ban és a brit parlamentben is egy közös megállapodást, vagy nem halasztódik a kilépés dátuma, akkor a britek március 29-én rendezetlen formában, egyik napról a másikra esnének ki a britek az EU-ból. Ez komoly gazdasági károkat okozna főként az Egyesült Királyságnak, de kisebb részben az EU-nak is.
Theresa May visszament tárgyalni az EU-val, és eredetileg február végére ígért eredményeket. Miután azonban az EU nem akarta újranyitni a tárgyalásokat, már kénytelen volt március 12-re halasztani az újabb szavazást a megállapodásáról. Muszáj volt felmutatnia valamit, hogy bármi esélye legyen a keddi szavazáson, és ezt végül hétfőn este, kevesebb mint egy nappal a tervezett szavazás előtt tudta megtenni egy Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón.
Azt Juncker is kihangsúlyozta, hogy nem nyúltak hozzá magához a megállapodáshoz, de lényegében értelmező kiegészítéseket kapcsoltak hozzá, aminek az Európai Bizottság elnöke, és May szerint is jogilag kötelező érvénye van. May szerint ezek biztosítják, hogy az ír tartalékmegoldás nem húzódhat örök időkig.
A jogilag kötelező rész alapján a brit kormány szerint az Egyesült Királyság hivatalosan is számonkérhetné az EU-t, ha az a tartalékmegoldás keretében határozatlan ideig a vámunióban akarná tartani a briteket. A jogi garanciát egy közösen elfogadott okmányban („joint instrument”) fektették le, amelynek az egyik bekezdése hangsúlyozza, hogy az okmány egy nemzetközi szerződés, amelynek a tartalma jogi erővel kikényszeríthető.
Ebben az okmányban megegyeznek róla, hogy azonnal elkezdenek tárgyalni a jövőbeli kapcsolatokról, és ha ezek egy év alatt nem vezetnek eredményre, akkor kettőzött erővel állnak neki a tárgyalásoknak. Ugyanez vonatkozik az északír határ rendezésére. Félévente ellenőrzik majd, hogy milyen haladást értek el afelé, hogy megtalálják a megnyugtató megoldást. A lényeg pedig: lefektetik, hogy ha az Egyesült Királyság úgy látná, hogy az EU-nak az a célja, hogy határozatlan időre meg akarja hosszabbítani a vámuniót, akkor vitarendezési eljárást indíthat.
Egy olyan közös állásfoglalással is kibővítik a korábbiakat, amiben mindkét fél kijelenti, hogy alternatív megoldásokkal helyettesítené az ír záradékot 2020 decemberéig. A brit kormány egy olyan egyoldalú nyilatkozatot is kiad, amiben leszögezi, hogy nem akadályozhatják meg, hogy kiszálljon az ír tartalékmegoldásból, ha zátonyra futnának a tárgyalások.
Juncker már figyelmeztette a képviselőket, hogy vagy elfogadják ezt az ajánlatot, vagy nem lesz harmadik esély, vagyis látszólag az EU ennyit volt hajlandó engedni a tárgyalásokon. A bejelentett kiegészítések közül az a kérdés, hogy a jogilag kötelező rész mennyiben győzi meg a brit képviselőket, mert szándéknyilatkozatok már korábban sem hatották meg őket. Theresa May szerint ezzel biztosítják, hogy az ír tartalékmegoldás ne lehessen határozatlan idejű, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt szerint azonban a bejelentett eredmények nagyon messze vannak azoktól, amiket az alsóház várt.
Nemcsak brit oldalról kérdéses, hogy elfogadják-e a frissített megállapodást. Jean-Claude Junckernek is meg kell még győznie az EU-ban maradó országok vezetőit, hogy adják áldásukat a briteknek fontos jogi garanciára. Juncker a hétfő esti sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az ír kormányfő Leo Varadkar hajlandó beleegyezni ebbe a megoldásba. Ez bizakodásra adhat okot azoknak, akik szeretnék már látni a brexit folyamat végét, ugyanis az uniós tagállamok közül Írországnak a leglényegesebb, hogy megnyugtatótan rendezzék az északír határt. Elsősorban Írország érdekében nem volt hajlandó az EU beleegyezni egy olyan megállapodásba, amely nyitott kérdéseket hagy a határt illetően.
Ezért is tartotta magát az EU ahhoz, hogy a tavaly ősszel tető alá hozott kilépési megállapodás szövegéhez nem nyúlnak hozzá, azt legfeljebb értelmezésekkel bővítik. Az Európai Unió kormányai figyelemre méltó egységben léptek föl Nagy-Britanniával szemben az egész két és fél éves kilépési folyamat alatt, az utóbbi hónapokban pedig végig kitartottak amellett, hogy nem engednek azokból a feltételekből, amelyekben tavaly megegyeztek Theresa May kormányával.
Azzal a trükkös megoldással, hogy nem változtatják meg a megállapodás eredeti szövegét, mégis jogilag kikényszeríthető függeléket csatolnak hozzá, az EU megőrizheti az egységes, kemény fellépés látszatát, ugyanakkor talán eleget mozdulhatnak ahhoz, hogy a londoni parlamenten is átcsússzon az alku.
Egy névtelenül nyilatkozó miniszter arról beszélt a BBC-nek, hogy Londonban sem arra számítanak, hogy innentől sima lesz a keddi szavazás, de arra igen, hogy Maynek lesz esélye. May támogatói szerint a hétfői bejelentéssel választ adtak a képviselők aggályaira, és a Twitteren, valamint minden lehetséges formában elkezdték győzködni a torykat.
Az biztos, hogy a drámai hatás megvolt az utolsó pillanatos bejelentésével, de többen úgy vélik, hogy kissé későn sikerült bármit elérnie. Olyan euroszkeptikus tory is van, aki szerint el kellene halasztani a szavazást, hogy legyen idejük alaposan tanulmányozni minden változtatást, és főleg azok jogi következményeit.
Az egymással párhuzamosan folyó értelmezések, és győzködések mellett kulcsfontosságú volt, hogy milyen állásfoglalást ad ki Geoffrey Cox igazságügyi miniszter. Coxnak a megállapodásról írt eredeti jogi értelmezésében az szerepelt, hogy az Egyesült Királyság határozatlan időre a vámunióban ragadhat az ír-északír tartalékmegoldás miatt. Most a januárban May ellen szavazó több tory is azt várta, hogy Cox szerint valóban jogilag értelmezhető kiegészítésről, vagy csak bűvészkedésről van szó.
Végül délben kijött Cox állásfoglalása is, ami azzal zárult, hogy
a jogi kockázat továbbra is fennáll,
mivel ha nem az egyik fél kimutatható hibájából, hanem csak áthidalhatatlan ellentétek miatt nem jutnának közös nevezőre, akkor az Egyesült Királyság nem tudna egyoldalúan kikerülni az ír záradék hatálya alól.
A jogászkodás azért sem mellékes, mert a Telegraph-nak egy névtelen brexitpárti tory úgy vélte, hogy a hétfőn bejelentett változtatások alapján azt kellene bizonyítania az Egyesült Királyságnak, hogy az EU rosszhiszeműen, szándékosan akarja megakadályozni a britek kilépését az ír záradékból. „Ezt hogy a fenébe lehetne bizonyítani?” - kérdezte. A volt tory igazságügyi miniszter Dominic Grieve szerint valójában nem történt lényegi változás, továbbra sem hagyhatják maguk mögött egyoldalúan a tartalékmegoldást.
Sok múlhat a May parlamenti többségét a 2017-es előrehozott választások óta biztosító északír unionisták döntésén is. Ők egyelőre azt jelezték, hogy betűről betűre fogják áttanulmányozni, pontosan mit is jelentenének a gyakorlatban May „jogilag kötelező érvényű" változtatásai. Az ő véleményük is befolyásolhat nem kevés tory képviselőt, nem mellesleg pedig nélkülük a konzervatívoknak magukban nem is lenne meg a többségük, ha az ellenzék nagyrészt összezár May ellen. Frissítés: a délután három után DUP is bejelentette, hogy nem fogja támogatni May megállapodását.
Az már a nyilatkozatokból látszik, hogy az eddigiekhez képest több képviselő támogathatja May megállapodását, de az is, hogy nem kevés győzködésre lenne még szüksége, és elég kilátástalannak tűnik többséget szereznie. A kemény brexit híveinek pedig egy rendezetlen brexit is elfogadhatóbb, mint egy túlságosan felvizezett, puha kilépés.
Ha elfogadják May megállapodását a képviselők, akkor a változtatásokról a 27 tagországnak is szavaznia kell még a március 20-21-i EU-csúcson. Juncker egy, Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének írt levélben azt kérte, hogy fogadják el a változtatásokat, amennyiben ezek átmennek a brit alsóházon. Az ír-északír kérdésben leginkább érintett Írország miniszterelnökével, Leo Varadkarral előre egyeztettek, így a többiek már könnyebben beleállhatnak.
A normál menetrend alapján a britek március 29-én ennek a megállapodásnak az értelmében, egy 2020 decemberéig tartó átmeneti időszak mellett hagynák el az EU-t. Ez alatt túl sok minden nem változna, és közben kellene kidolgozniuk azokat a vitás kérdéseket, a kereskedelmi kapcsolatokat, és nem mellesleg ugye az ír-északír határ dilemmáját, amiket az elmúlt két évben nem sikerült rendezni. Nem teljesen kizárt, hogy esetleg kérjenek valamennyi halasztást a kilépés dátumában, de ez alapvetően már csak formalitás lenne ebben az esetben.
Amennyiben megint leszavazzák Mayt, az egyrészt rettentő kínos lenne a kormányfőnek, másrészt a következő napokban újabb alsóházi szavazásokat jelentene. May már korábban előremenekülve felajánlotta a képviselőknek, hogy amennyiben elkaszálják a megállapodását március 12-én, akkor másnap egy újabb szavazást tartanak. Ezen az lesz a kérdés, hogy az alsóház elutasítja-e a megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet – amit egyszer már megtett egy korábbi szavazáson.
Ha ez újból megtörténne, akkor csütörtökön jönne egy újabb döntés, ezúttal arról, hogy a brit képviselők el akarják-e halasztani a kilépés eredeti, március 29-i dátumát. Ebben az esetben a brit kormánynak erről kellene tárgyalnia az EU-val. Korábban az EU részéről nyitottnak mutatkoztak valamennyi haladékra, és több tagországi vezető, például Angela Merkel német kancellár is beszélt ennek lehetőségéről. Más kérdés, hogy ez még a hétfői tárgyalások előtt volt. Juncker hétfő esti levelében azt írta, hogy még a május 23-26-i európai parlamenti választások előtt le kellene zárulnia a kilépésnek, különben a briteknél is választást kellene tartani.
Az egészet még az is megkavarhatja, hogy May javaslatához módosítókat nyújthatnak be a képviselők. A legnagyobb ellenzéki párt, a Labour vezetője, Jeremy Corbyn is bejelentette, hogy korábbi vonakodása ellenére már támogatna egy újabb EU-népszavazást. Azt nem tudni, hogy ebben pontosan miről szavaznának a britek, de a konzervatívok nélkül nem nagyon lenne meg a Munkáspárt többsége. Ha ilyen mégis reálisan előkerülne, akkor azt is csak a kilépési dátum elhalasztásával, vagyis az EU egyetértésével lehetne kitűzni.
Emellett az sem mindegy, hogy ha leszavazzák kedd este May megállapodását, hogyan alakulnak az arányok. Ha ezúttal csak szűken kapna ki May, akkor megpróbálkozhatna újabb győzködéssel, és minimális változtatásokkal egy harmadik szavazással is. Ha viszont nem sikerül megállapodni, és halasztást sem kérnének a britek, vagy a halasztás ideje alatt sem érnének el eredményeket, akkor a rendezetlen kilépés jönne.
Miután az északír unionisták is bejelentették, hogy ők is May megállapodása ellen szavaznak, az is egy kérdés lesz viszont, hogy a kormányfő pozíciójával mi lesz a keddi szavazás után. A torykon belül nem lehet ellene újabb bizalmatlansági indítványt kezdeményezni egy évig, miután decemberben már túlélt egyet, de kérdés, hogy mekkora nyomás lesz Mayen, ha megint nagy arányban szavaznák le. Egy munkáspárti bizalmatlansági indítványt is túlélt már a teljes alsóházban a kormányfő, egyelőre pedig a Labour jelezte, hogy kedden nem indítványozna újabbat.
(Borítókép: Theresa May és Jean-Claude Juncker érkezik a strasbourgi konferenciára 2019. március 11-én. Vincent Kessler / Reuters)