Lemondását jelentette be Kazahsztán történetének mindeddig egyetlen elnöke – írta a Ria Novosztyi. Nurszultan Nazarbajev még szovjet tagköztársaságként vette át a 2,6 millió négyzetkilométeres, de csak 18 millió ember lakta országot, amelyet a Szovjetunió felbomlása után is vezetett.
1984-tól helyi kormányfőként vezette a szovjet tagköztársaságot is, vagyis még azelőtt hatalomra került Kazahsztánban, hogy Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárrá lett volna.
Az 1990-es függetlenné válással automatikusan szerezte meg Kazahsztán elnöki posztját, a nem sokkal korábbi választásra hivatkozva. Az egyszerűség kedvéért legközelebb csak nyolc év múlva tartottak választásokat, ezen Nazarbajev megmosolyogtató eredménnyel, a szavazatok mindössze 81 százalékát megszerezve nyert.
Hat év múlva 91 százalékot kapott, 2011-ben pedig már 95,5-öt. Legutóbb 2015-ben nyert választásokat, ismét rekordot döntve: 97,7 százalékot szerzett.
Pártjával, a Nur Otannal egy időben azt is elérte, hogy a parlamentbe más politikai formáció nem is jutott be. (Később a többsége 80 százalékosra csökkent.) Az ellenzék szerint a demokratikus szabályok felrúgásával terjesztette ki hatalmát, igaz, Kazahsztán az elmúlt 25 évben – jelentős földgáz- és kőolajkészlete révén – a térség egyetlen sikeresen fejlődő országa lett, és a nyugalmat is sikerült megőriznie, ellentétben Üzbegisztánnal, ahol a 90-es években etnikai villongások voltak.
Az egy főre eső GDP a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 24 ezer dollárt tesz ki – Magyarországé ugyanitt csak 900 dollárral több –, míg a nemzetvezetői kiváltságokban Nazarbajeven messze túltevő, a hatalmat a legendás Türkménbasitól megöröklő Gurbanguli Berdimuhammedov Türkmenisztánjában csak 14 ezer dollár, a földgázban a két országnál valamivel szegényebb Üzbegisztánban 5600, az energiahordozókban szegény Kirgizisztánban 3300, Tádzsikisztánban pedig csupán 2700 dollár az egy főre eső GDP, vásárlóerő-paritáson számolva.
Eközben, megfellebbezhetetlen egyeduralma ellenére politikai rendszere is mérsékeltebb volt, mint a szomszédos Türkmenisztáné.
A parlament – ahol Nazarbajev pártjának a 2007-es egypárti parlament után 2012 óta csak 80 százalékos többsége van – korábban felkínálta neki, hogy 2020-ig választások nélkül legyen elnök, ezt azonban az államfő visszautasította.
A parlament azonban 2010-ben őt a nemzet vezetőjévé nyilvánította, ezzel
Ő és családja mentesül minden jogi felelősségre vonás lehetősége alól.
Nazarbajev a parlament két háza által megszavazott törvényt nem írta alá, bár nem is vétózta meg. Így a törvény a szabályok értelmében mégis életbe léphetett.
Kazahsztán fővárosa az ország déli csücskében fekvő Almati volt. Ma is ez az ország legnépesebb városa, de a főváros 1997-ben a 900 kilométerrel északabbra fekvő Akmolába, mai nevén Asztanába került.
A területet Oroszországtól kapta meg Kazahsztán, amely a függetlenné válással ezt vitte magával. Az északi fővárost sokan úgy értelmezték: a kazah vezetés be akarja biztosítani, hogy a területre ne vessen újra szemet Oroszország.
Nazarbajev diplomatikusan csak annyit mondott a főváros áthelyezéséről, hogy az ezért kedvező, mert Asztana közelebb van Moszkvához.
Nazarbajev ugyan sosem ment szembe Moszkvával – tagja lett a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének és az orosz vezetésű Vámszövetségnek is –, de nyugaton is szalonképes partner maradt. Az olajkitermelésbe nyugati cégeket is bevont, és Kínával is jó kapcsolatokat épített ki, lehetővé téve a földgáz közvetlenül Kínába irányuló exportját, ami szembement Moszkva terveivel, a Gazprom mindeddig nem is tudott részt szerezni a kínai piacból – igaz, elsősorban azért, mert jóval kevesebbet fizetne Kína földgázért, mint az európai vásárlók.
Tavaly már elemzők felvetették, hogy a 79 éves Nazarbajev akár a 2020-as elnökválasztás előrehozataláról dönthet. A gazdaság szorosan függ az energiahordozók árától. Mivel az alig harmada a tíz évvel ezelőtti csúcsnak, egyre valószínűbb, hogy vissza kell fogni a költségvetést, ami népszerűtlen lehet. Ezért is merülhetett fel, hogy a vezetés előremenekül, és akkor szervezi meg a választást, amikor még kezelhetőbb a helyzet.
Februárban több tüntetés is volt Kazahsztánban. A megmozdulásokon főként nők vettek részt, egyebek közt több pénzügyi támogatást követeltek a gyermekeknek. A főváros, Asztana polgármesterét kifütyülték a múlt héten, amikor beszédet mondott a nagycsaládos anyák egyik gyűlésén. A polgármester beszédét félbeszakította több nő azzal, hogy felmentek a pódiumra, és felolvasták követeléseiket.
A megingást jelezte az is, hogy Nazarbajev februárban menesztette teljes kormányát az életszínvonal emelése területén tett elégtelen lépések miatt. Két hét után megalakult az új kormány a spanyol, lett, francia állami kitüntetésekkel is rendelkező Aszkar Mamin vezetésével.
(Borítókép: 2018. október 18-án Brüsszelben készített kép Nurszultan Nazarbajev kazah elnökről. Fotó: Stephanie Lecocq / MTI / EPA)