A 82 éves Abdel-Azíz Buteflika algériai elnök alkotmányos úton történő felmentését szorgalmazta Ahmed Gaid Szalah vezérkari főnök kedden a televízióban közvetített beszédében, írja az MTI.

A vezérkari főnök szerint az ország alaptörvényének 102. cikkelyét alkalmaznák, mert az államfő "tartós és súlyos betegsége okán teljességgel alkalmatlan feladatait ellátni". A szóban forgó cikkelyt csak bizonyos esetekben lehet alkalmazni, az egyik ilyen az elnök egészségügyi állapotának romlása. Az algériai helyzetről nemrég írtunk hosszabban, ide kattintva olvashatják.

Buteflika 2013-ban agyvérzést, azóta ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, és akkor is kerekesszékbe kényszerülve. Az elnök legutóbbi nyilvános beszédét 2014-ben mondta, azóta pedig neki tulajdonított közleményeken keresztül szól a néphez.

Az altábornagy hangsúlyozta: ettől az intézkedéstől vár kiutat az országot sújtó politikai válságból.

A magánkézben lévő Ennahar televízió szerint Szalah kijelentette azt is, hogy megalapozottak az Algériában hetek óta tartó tüntetések résztvevőinek követelései.

A vezérkari főnök kiemelte: a hadsereg Algéria nemzeti függetlenségének védelmezője és biztosítéka. Mint mondta, bár az eddigi tüntetések békések maradtak, megoldást kell találni a politikai válságra.

Az államfő alkotmányos úton történő elmozdításának első lépése az alkotmánybíróság ülése. Az El Bilad televízió jelentése szerint a testület rendkívüli ülést hívott össze nem sokkal Szalah kijelentése után, és ennek megfelelően össze is ült. 

Az alkotmánybíróságnak kell eldöntenie, hogy az elnök alkalmas-e ellátni feladatait. Amennyiben a testület úgy határoz, hogy nem képes, a döntésre az algériai törvényhozás alsó és felső házának kétharmados többséggel áldását kell adnia. Az államfői teendőket Buteflika elmozdítása esetében ideiglenes jelleggel Abdel-Kader Benszaláh, a Nemzeti Tanács (felsőház) elnöke venné át legalább 45 napra.

Az Algéria több városára kiterjedő tüntetéshullám az után robbant ki, hogy az észak-afrikai országot 1999 óta vezető államfő február 10-én bejelentette indulási szándékát az eredetileg április 18-ra kiírt elnökválasztáson. A tiltakozások hatására március elején visszalépett és elhalasztotta az elnökválasztást, valamint egyfajta kompromisszumos megoldást kínált az elégedetlenkedőknek. Ennek értelmében népszavazásra bocsátanának egy új alkotmányt, amelynek elfogadásáig hivatalban maradna. Ez azonban olaj volt a tűzre, a tüntetések folytatódtak, és a tiltakozók immár egyhangúlag az elnök távozását követelik.

Az elnök mögül sorra hátrálnak ki támogatói, köztük pártjának, a kormányzó Nemzeti Felszabadítási Frontnak (FLN) egyes tagjai.