Két nappal a kilépés eredeti dátuma, március 29. előtt újabb mozgalmas nap kerekedett a brexit körül: Theresa May brit kormányfő felajánlotta a lemondását, hátha ezzel meg tudja győzni a brexitmegállapodását ellenző tory képviselőket, miközben az alsóház nyolc alternatív javaslatról tartott véleménynyilvánító szavazásokat, és egytől egyig mindegyiket elutasította.
May szerda kora este egy befolyásos tory bizottság előtt arról beszélt, hogy kész lemondani a posztjáról, ha elfogadja az alsóház a kétszer már nagy többséggel elutasított megállapodását az EU-s kilépés feltételrendszeréről, írta a megbeszélésen jelen lévő képviselőre hivatkozva a Guardian. A Sky News szerint May azt is mondta, hogy a brexittárgyalások következő szakaszában már nem ő lenne a miniszterelnök.
A Downing Street aztán kiadott hivatalosan is részleteket May beszédéből, amit az 1922 bizottság előtt mondott el. Ez alapján a kormányfő azt mondta:
„Tudom, hogy új megközelítésre, és új vezetésre vágynak a brexittárgyalások második szakaszában. Nem fogok ennek útjába állni.” Azt mondta: tudja, hogy többen aggódnak, hogy ha megszavazzák a megállapodását, akkor azt felhatalmazásként értékelné, hogy a szükséges viták nélkül belevessék magukat a második szakaszba. „Nem fogom, hallom, amit mondanak. De át kell vinnünk a megállapodást, és végrehajtani a brexitet. Kész vagyok előbb távozni erről a posztról, mint terveztem, hogy azt tegyem, ami a legjobb az országunknak és a pártunknak.” Majd arra kért minden jelenlévőt, hogy támogassa a megállapodását, hogy rendezett brexit következhessen.
A brexittárgyalások második szakaszát itt a legtöbben úgy értelmezik, hogy arra az átmeneti időszakra vonatkozna, ami akkor következne 2020 végéig, ha átmegy May megállapodása. Ez alatt kellene egy sor vitás kérdésre még megoldást találni az EU-val az Egyesült Királyság és az európai közösség jövőbeli kapcsolatáról.
Több forrás szerint pontos dátumról nem volt szó, de még a nyár előtt távozna May. Egy konzervatív képviselő a CNN-nek azt mondta, hogy menetrend nem hangzott el, de úgy értelmezték, hogy ha átmegy a megállapodás, akkor rögtön elkezdődne az új vezető keresése.
A toryk új vezetőjének megválasztása egyébként egy hosszabb folyamat lenne – kivéve, ha ahogy Theresa May esetében történt, közben kiszállnak a riválisok. Attól függően, hogy May mikor mondana le, legkorábban június elején, vagy pedig július közepén vehetné át valaki a párt és a kormány vezetését.
Januárban az első szavazáson 230 fős, a márciusi másodikon 149 fős többséggel szavazták le az alsóházban a megállapodást, amit az EU 27 másik tagországa már korábban jóváhagyott. Ebben az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás a leginkább elfogadhatatlan a megállapodást ellenző brit képviselők többségének. Ez ugyanis határozatlan időre a vámunióba ragaszthatná a briteket. A legutóbbi leszavazáshoz képest legalább 75 képviselőt kellene meggyőznie Maynek.
Az EU a múlt heti csúcson két változatban ajánlotta fel a brexit eredeti, március 29-i, vagyis most pénteki dátumának elhalasztását a briteknek. Ha May megállapodása átmegy pénteken késő estig, akkor ennek feltételei alapján, rendezetten lépnek ki a britek, de május 22-ig az unió tagjai maradhatnak. Ha nem megy át, akkor április 12-ig kapnak első körben haladékot, addig kellene eldönteniük, hogy rendezetlen kilépést, vagy további hosszabbítást, de ebben az esetben EP-választásokat akarnak-e.
May szerda esti beszédéből nem világos, hogy mi lenne az ő sorsa, ha rendezetlen kilépés vagy két hónapnál több időre szóló hosszabbítás valósulna meg.
A kormány az elmúlt napokban jelezte, hogy csak akkor vágnak bele a megállapodás harmadik szavazásába, ha úgy látják, van esélyük a győzelemre. Addig pedig továbbra is próbálnak támogatókat szerezni az eddig ellenkező képviselők között.
Ennek része volt, hogy May a saját pozícióját is bedobta a kalapba az 1922 bizottság előtt.
Az elmúlt napokban a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának rendkívül befolyásos testületének felkereséséről érkező hírek után már elindult a találgatás a toryk között, hogy May esetleg ezen jelöli-e ki, mikor mond le a posztjáról. Azt korábban már bejelentette, hogy a következő választáson nem ő vezeti a torykat, de folyamatosan voltak a párton belül, akik a mielőbbi távozását követelték. Az elmúlt napokban többen is utaltak arra, hogy részükről May távozása lehetne a megállapodás támogatásának feltétele.
Kedden több kemény brexitpárti tory, köztük az egyik vezető alakjuk, Jacob Rees-Mogg is utalt arra, hogy esetleg támogathatja a megállapodást, mert az is jobb, mintha meg sem valósulna a kilépés. Szerda este további brexitpárti toryk jelezték, hogy May bejelentése után már hajlandóak besorolni mögé, többek között erről beszélt Boris Johnson volt külügyminiszter is.
Mások viszont továbbra is ellenálltak, és olyan is volt, aki kijelentette, akkor szavazná meg a kormányfő tervét, ha amögé a May kormányát a 2017-es előrehozott választások óta támogató északír unionisták is beállnak. Ők viszont szerda este
újból bejelentették, hogy nem fogják támogatni a megállapodást, mert abban nincsenek lényeges változtatások.
Rees-Mogg May szerdai beszéde után azt mondta, hogy neki az is megfelelő jelzés lenne, ha a Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselő tartózkodnak. A BBC-nek az északírek azonban azt is hangsúlyozták, hogy tartózkodni sem terveznek.
Ezzel továbbra is kérdés, hogy összesen hány képviselőt sikerül átbillentenie Maynek, hiába játszotta ki az utolsó kártyáját is. Mayék csütörtökön, de szükség esetén akár pénteken is kiírnák az új szavazást a megállapodásról.
Csakhogy egyelőre az sem teljesen biztos, hogy technikailag meg tudnának-e tartani egy harmadik szavazást. A házelnök ugyanis már a múlt héten jelezte, a parlamenti szokásjog alapján változatlan formában nem lehetne újra szavazni az elutasított megállapodásról. John Bercow azt mondta kedden, hogy a kormány által benyújtani szándékozott indítványnak „át kell mennie ezen a teszten.”
Még May szerdai bejelentése előtt eldőlt, hogy összesen nyolc alternatív brexitmegoldásról tarthattak indikatív szavazásokat a brit alsóházban szerda este. Az alsóház megint látványosan szembement hétfőn késő este Mayjel, amikor megszavazta azt a módosítót, amivel a képviselők saját maguk napirendre tűzhettek szerdán egy sor szavazást a brexitről, és véleményt mondhattak arról, melyik alternatívát tudnák többséggel támogatni – vagy esetleg egyiket sem.
May hétfőn azt mondta, nem tartja kötelező érvényűnek ezeket az indikatív, vagyis valójában véleménynyilvánító szavazásokat a kormányra nézve. Azonban a szóvivője a keddi kormányülés után azt mondta, May megismételte, hogy konstruktívan együttműködik a folyamattal.
A vége az lett, hogy különböző mértékben, de mind a nyolc javaslatot leszavazták a képviselők.
Vagyis az derült ki, hogy nemcsak May megállapodását és a rendezetlen brexitet utasítják el a képviselők – ezekről már korábban is szavaztak –, hanem azokat a javaslatokat is, amiket most ők maguk nyújthattak be.
A beadott javaslatok közül John Bercow házelnök végül ezt a nyolcat választotta ki:
Ezekről magyar idő szerint este nyolckor szavaztak, az eredményüket fél tizenegykor jelentették be.
Maynek az elmúlt hetekben többször sem sikerült már összefognia a saját akarata mögött a tory szavazatokat. A szerdai véleménynyilvánító szavazásoknál végül úgy döntöttek, szabad kezet kapnak a képviselők. A miniszterektől azért tartózkodást vártak, ennek ellenére öten is megszavazták a vámuniós verziót. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt képviselőit arra sürgette a pártvezetésük, hogy támogassák a párt saját vámuniós javaslatát, valamint például azt a változatot, amivel bármilyen megállapodásról megerősítő népszavazást kellene tartani.
May rettentő kínos helyzetbe került azzal, hogy az alsóház kivette a kezéből a szerdai szavazásokat. Azonban abban reménykedhetett, ami végül meg is történt: amennyiben a képviselők esetleg nem tudnak alternatív javaslatok mögött sem többséget felmutatni, akkor újult erővel mutogathatna az alsóházra, hogy az nem képes semmit megszavazni. Továbbra is csak azt mondta ki, hogy mit nem szeretne, azt nem, hogy milyen megoldás mögött tudna többség felsorakozni.
Így aztán May erre hivatkozva is megint a saját megállapodását ajánlhatja fel, ami mellé most már belengette a lemondását is. A szavazás után Stephen Barclay brexitügyi miniszter máris arról beszélt, hogy a szerdai voksolások megerősítik a kormány álláspontját, hogy May megállapodása a legjobb választás. Az indikatív szavazások eredménye után szerinte nincs egyszerű lépés: ha a képviselők nem támogatják May megállapodását, „nincs garancia arra, hogy mi lesz a folyamat vége”.
A konzervatívok közül nemrég kilépő Anna Soubry viszont azt mondta, hogy ez egy többlépcsős folyamat, és szerdán fel lehetett mérni, hogy melyik javaslatoknak van a legerősebb támogatottsága. A vámunióban maradásra 264-en, míg bármilyen megállapodáshoz szükséges megerősítő népszavazásra 268-an szavaztak. Szerinte mindkettő több támogatást kapott, mint May megállapodása bármelyik korábbi alkalommal, ezért ilyen irányban kellene folytatni a kompromisszumkeresést. Többen hétfőn tartanának újabb véleménynyilvánító szavazásokat.
Első körben azonban az lesz a kérdés, hogy csütörtökön vagy pénteken szavaznak-e May megállapodásáról, és azon hogyan alakulnak végül az erőviszonyok.
A véleménynyilvánító szavazások után jött a vita arról, hogy a kormány az EU-tól kapott kétlépcsős haladék alapján a brit törvényekben hivatalosan is meg akarta változtatni a brexit március 29-i, eredeti dátumát. Végül 441-en szavaztak mellette, 105-en ellene. Ezzel a brit törvények szerint április 12-én este 11 óra a legkorábbi kilépési időpont. Az alsóház mellett a lordok háza is jóváhagyta a változtatást.
May korábban azt mondta, hogy a brexit dátuma már mindenképpen megváltozik, mert a múlt heti EU-csúcson született jogi döntés a brexit új határidőiről pénteken hatályba lépett, és a nemzetközi jog alapján is hatályossá vált, mivel a döntést az Egyesült Királyság is elfogadta. Ettől függetlenül mindkét házban hangsúlyozták, hogy fölösleges jogi zavart és bizonytalanságot okozna, ha valamiért nem szavaznák meg a törvény módosítását.
A brexit hétfő délelőtti állását podcastunkban is átbeszéltük:
Borítókép: Az újabb Brexit-népszavazásra buzdító, People's Vote - A nép voksa - nevű kampánycsoport aktivistái Theresa May brit miniszterelnököt kifigurázsó plakátot visznek a London belvárosában tartott tüntetésükön 2019. március 23-án. MTI/AP/Kirsty Wigglesworth