Négy alternatív brexitjavaslatról tartottak vitát és véleménynyilvánító szavazást hétfő este a brit alsóházban, miután pénteken harmadszor is egyértelmű többséggel szavazták le Theresa May brit kormányfő kilépési megállapodását az EU-s távozás feltételrendszeréről. A hétfőiek csak indikatív, a kormányra nézve nem kötelező érvényű szavazások voltak, azonban sokan azt várták, hogy segítsenek kiutat találni a patthelyzetből, és megmutatni, hogy milyen alternatíva mögött állhatna össze az alsóházi többség.
A szavazást magyar idő szerint este kilenckor tartották, de az eredmény csak tizenegykor derült ki:
különböző mértékben, de mind a négyet elutasították.
Ezzel már másodszor buktak el az alternatív javaslatok a véleménynyilvánító szavazásokon, hiába sikerült az alsóháznak egy hete magához ragadnia a kezdeményezést ezek kiírásához. A múlt héten ugyanis nemcsak May kilépési megállapodását, hanem a most tárgyalt javaslatok többségét, összesen pedig nyolc verziót ugyanígy egytől egyig elutasítottak a képviselők.
Tizenegy nappal a brexit módosított, április 12-i dátuma előtt továbbra sincs olyan megoldás, ami mögött bármikor többség állt volna össze az alsóházban. A képviselők csak azt tudták kinyilvánítani, hogy mit nem szeretnének.
A múlt hét szerdai első véleménynyilvánító szavazási kör elbukása után több brit képviselő azzal érvelt, hogy ez egy többlépcsős folyamat. Miután pedig fel tudták mérni, hogy melyik opcióknak van a legerősebb támogatottsága, hétfőn nagyobb eséllyel jöhet össze a többség valamelyik mögött. Voltak is elmozdulások, az egyik, a vámuniós javaslat például mindössze három szavazattal kapott ki, a legtöbb, 280 szavazatot pedig a megerősítő népszavazásról szóló változat kapta.
A következő négy javaslatot választotta ki vitára és szavazásra John Bercow házelnök:
Ezek közül a múlt héten is a vámuniós javaslat szavazása volt a legszorosabb, 264-en voltak mellette, és 272-en ellene. A megerősítő népszavazást pedig ennél is többen, 268-an támogatták, de 295-en ellene voltak. A közös piacos javaslat mellett legutóbb 188-an, ellene 283-an szavaztak. A kilépés visszavonásáról ebben a formában még nem döntöttek, de egy hasonló javaslatot 184-293-ra utasítottak el.
A négy kiválasztott javaslatról szóló vitát a klímaváltozás ellen küzdő, félmeztelen aktivisták próbálták megzavarni a karzatról. A tizenkét demonstráló hátára voltak üzenetek felírva. Ketten közülük pillanatragasztóval odaragasztották magukat a védőüveghez. A rendőrség végül mindegyiküket őrizetbe vette.
Theresa May is azt várta, mi lesz a hétfői szavazások eredménye. A múlt héten a véleménynyilvánító szavazások előtt már jelezte, hogy azok eredményét nem tartaná kötelező erejűnek a kormányra nézve, azonban konstruktív együttműködést ígért a folyamattal.
May a múlt heti véleménynyilvánító szavazások elbukása után újult erővel érvelt a saját, az EU 27 tagországa által elfogadott megállapodása mellett, és még a lemondását is felajánlotta arra az esetre, ha az alsóház elfogadná a dealt. Pénteken azonban így is újból leszavazták a kilépési megállapodást (amiről leválasztották az ahhoz kapcsolt, jogilag nem kötelező érvényű politikai nyilatkozatot a jövőbeni kapcsolatok irányvonalairól).
Januárban az első szavazáson 230 fős, a márciusi másodikon 149 fős többséggel dobták vissza az alsóházban a teljes megállapodást. May annyit tudott felmutatni pénteken, hogy ezt sikerült 58 képviselőre leszűkítenie, ez azonban még mindig tetemes különbség. A megállapodásban továbbra is az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás volt a leginkább elfogadhatatlan az ellenzők többségének, ezzel ugyanis határozatlan időre a vámunióban ragadhatnának a britek.
A pénteki újabb pofon után a Downing Street hivatalosan azzal reagált, hogy „meg kell várni, mi történik" a hétfői véleménynyilvánító szavazásokon.
A szavazások után hétfőn Stephen Barclay brexitügyi miniszter máris arról beszélt, hogy az alsóház másodszor sem tudott megegyezni semmilyen alternatívában. Viszont szerinte van még idő megszavazni May folyamatosan elutasított megállapodását. Ezzel azt is elkerülhetnék, hogy májusban európai parlamenti választásokat kelljen tartaniuk. Azt mondta, hogy
Kedden délelőtt egy várhatóan jó hosszú kormányülés lesz, ott döntik majd el a következő lépéseket.
Vannak, akik úgy gondolták, hogy a pénteki leszavazás után May nehezen mehetett volna szembe azzal, ha az alsóház hétfőn támogatásáról biztosítja valamelyik javaslatot, miközben arról már a hétvégén is érkeztek hírek, hogy továbbra sem mondott le a saját megállapodása áterőltetéséről.
Csakhogy May azzal is számolhatott volna, hogy esetleg a legtöbb támogatást elnyert alternatíva ellen próbálná meg negyedszer is megversenyeztetni a folyamatosan elutasított megállapodását, és egy puhább brexit lehetőségének rémképével győzködni a kemény brexitpárti torykat.
May ehelyett érvelhetne azzal, hogy a megállapodása pénteken 286 igen szavazattal több támogatást kapott, mint bármelyik hétfői opció – viszont ellene is sokkal többen szavaztak. Ráadásul a May parlamenti többségét a 2017-es előrehozott választások óta biztosító északír unionisták is kitartóan a megállapodás ellen vannak.
May egyik mondatát úgy értelmezték pénteken, hogy esetleg az előrehozott választást sem zárná már teljesen ki, de erről a lehetőségről állítólag komoly vita indult a hétvégén a torykon belül.
Az már a korábbi szavazásoknál is jól látszott, hogy a brexit borzasztóan megosztja a legnagyobb brit pártokat. Olyan szintű érdekellentétek vannak az egyes csoportosulások között, amik idáig bármilyen megoldás elfogadását megakadályozták. Ezek miatt korábban kilépett már a toryk és a Munkáspárt több képviselője is pártjából. Hétfőn este pedig a Közös piac 2.0 javaslatot beadó tory képviselő, Nick Boles jelentette be, hogy otthagyja a Konzervatív Pártot, mert elege van abból, hogy a toryk nem képesek kompromisszumot találni.
Számos képviselő azonban nem akarja feladni, hogy alternatívák keresésével próbálják kijelölni a brexit további sorsát. A legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot vezető Jeremy Corbyn sajnálatosnak nevezte a négy javaslat elbukását, de hozzátette, hogy a vámuniós verzió csak szűken kapott ki. Corbyn szerint ha May is háromszor szavaztatott a megállapodásáról, akkor szerdán nekik is újabb kör véleménynyilvánító szavazást kell tartaniuk.
A liberális demokraták vezetője, Vince Cable pedig azt vetette fel, hogy nem lehetne-e kombinálni a megerősítő népszavazásról és a vámunióról szóló, legtöbb igen szavazatot kapott javaslatokat.
A britek a kilépés eredeti, március 29-i dátuma helyett április 12-ig kaptak haladékot az EU-tól, hogy eldöntsék, hogyan tovább. Akkor jöhet rendezetlen brexit is, ha viszont hosszabb halasztást kérnek, akkor EP-választást kellene tartaniuk májusban. Valójában azonban az április 10-i, rendkívüli EU-csúcsig kellene eldönteniük, mit kérnek az EU-tól. Ezt a pénteki szavazás után hívta össze Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Viszont azzal, hogy sem May megállapodása, sem pedig az egyik alternatív javaslat mögött nem alakult ki többség, egyelőre az sem világos, hogy mire kérne újabb hosszabbítást az Egyesült Királyság. Az EU részéről korábban többen is jelezték, hogy el akarják kerülni a rendezetlen brexitet, de azt is, hogy ha további haladékot kérnek a britek, azt valamilyen világos céllal tegyék.
Márpedig egy megállapodás megszavazása után szükséges technikai feladatok vagy egy alternatív javaslat miatt kért hosszabbítás nélkül
rendezetlen brexit következhetne április 12-én, hiába nyilvánították ki az alsóházban véleménynyilvánító szavazásokon, hogy ezt nem szeretnék.
Egyelőre Guy Verhofstadt, az Európai Parlament brexitügyi koordinátora reagált a hétfői eredményekre. Szerinte a kemény brexit szinte elkerülhetetlennek tűnik, és szerdán lesz az Egyesült Királyság utolsó esélye, hogy kilépjen a patthelyzetből. Az EU pedig korábban, és pénteken is jelezte, hogy felkészül egy rendezetlen kilépés lehetőségére is. Ebben az esetben egyik napról a másikra esnének ki a britek, ami komoly gazdasági káoszt okozna az Egyesült Királyságban, de az EU is megszenvedné.
Miközben pedig a fő ülésteremben a négy alternatív javaslatról vitáztak hétfő este a képviselők, a Westminster Hall ülésteremben az a kilépés visszavonását követelő petíció került napirendre, ami több mint hatmillió aláírást gyűjtött össze a parlament honlapján.
A kormány már jelezte, hogy nem akarja visszavonni a kilépést, és az erre vonatkozó javaslatokat az alsóház is már kétszer elutasította véleménynyilvánító szavazásokon, de a 100 ezernél több aláírást összegyűjtő petíciókat vitára kell tűznie a parlamentnek. Egyébként két másik petíció is meghaladta ezt a határt: az egyik, 180 ezer aláírással új népszavazást követel, egy másik, 170 ezer aláírással pedig pont azt, hogy a képviselők tartsák be a 2016-os referendum eredményét.
Borítókép: A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenző tüntetők a londoni parlamentnél 2019. április 1-jén. A nap folyamán folytatódik a Brexittel kapcsolatos vita a brit parlament alsóházában. MTI/EPA/Neil Hall