Olyan történt szerda este a brit alsóházban, amire évtizedek óta nem volt példa: szavazategyenlőség jött ki egy szavazáson. Egy brexites módosító tudta ezt kihozni a képviselőkből, ami azt irányozta volna elő, hogy jövő hétfőn további véleménynyilvánító szavazásokat tarthassanak különböző alternatív brexitjavaslatokról az alsóházban.
310-en szavaztak mellette, ugyanennyien ellene. A parlamenti szabályok alapján így John Bercow házelnök szavazata döntött. Ő a módosító ellen szavazott, amit azzal indokolt, hogy szerinte nem a házelnök feladata olyan többséget megteremteni, ami egyébként nem létezik.
A Sky News szerint 26 éve, 1993-ban fordul elő utoljára hasonló szavazategyenlőség az alsóházban. A BBC szerint azonban ennél is ritkább helyzetről van szó, mert 1993-ban utólag kiderült, hogy hibásan gondolták döntetlennek a szavazást. Előtte 1980-ban fordult elő utoljára, hogy patthelyzetet hozott egy szavazás.
A módosító leszavazásával a képviselők maguk nem állhatnak elő hétfőn újabb véleménynyilvánító szavazásokkal. Eddig a múlt héten, és most hétfőn is tartott már véleménynyilvánító szavazásokat az alsóház, de ezeken elutasították az összes alternatív brexitjavaslatot. Volt, amit többször is. A legközelebb a vámuniós javaslat került, ez csak három képviselő szavazatával kapott ki. Ezekkel a szavazásokkal próbálták feloldani a patthelyzetet, miután pénteken Theresa May EU-val kialkudott kilépési megállapodását is leszavazták, immár harmadszor. Továbbra sincs olyan megoldás, ami mögött bármikor többség állt volna össze az alsóházban.
A házelnök közbelépésével lezajlott voksolással azonban még nem értek véget a szoros szavazások szerda este. A módosító után az volt a kérdés, hogy legyen-e vita a tory Oliver Letwin és a munkáspárti Yvette Cooper törvényjavaslatáról. 312-311-re úgy döntöttek, hogy vitára bocsátják a javaslatot.
A javaslat támogatói törvényi erővel köteleznék arra Theresa May kormányfőt, hogy mindenképpen további hosszabbítást kérjen az EU-tól, és ezzel megpróbálják elkerülni a rendezetlen kilépés lehetőségét. A kormány ezt nem támogatja, ők May kedden bejelentett feltételeivel terveznek további halasztást kérni az EU-tól.
Stephen Barclay brexitügyi miniszter azt mondta, a kormány azért sem támogatja a javaslatot, mert azt kapkodva próbálják átnyomni az alsóházon, szerinte ráadásul összeakadna a már létező brexittörvényekkel. A lordok házához is szólt, ahova akkor kerül csütörtökön a törvényjavaslat, ha szerdán megszavazzák az alsóházban.
A Labour azzal érvelt a törvény mellett, hogy az alsóház véleménynyilvánító szavazásokon már többször is elutasította a rendezetlen kilépést, ezért a javaslatot egy törvényi biztosítéknak tartják.
A törvényt rohamtempóban tárgyalnák le, éjszakába nyúlóan szavaztak a benyújtott különböző módosítókról.
Az közben még nem derült ki, hogy pontosan miről beszélt Theresa May és Jeremy Corbyn két órán át tartó találkozóján. May a Munkáspárt vezetőjével tartott megbeszélése után még Nicola Sturgeon skót, és Mark Drakeford walesi miniszterelnökkel is találkozott.
A Downing Street szerint May és Corbyn megbeszélései konstruktívak voltak, mindkét fél rugalmasnak mutatkozott, és eltökélte azt is, hogy véget vessen a brexit körüli bizonytalanságnak. A Labour egyik szóvivője szerint is konstruktívan felmérték, hogy milyen irányból oldhatnák fel a patthelyzetet. További megbeszélések jöhetnek csütörtökön, de akár a hétvégén is.
Corbyn maga viszont azt mondta, hogy hasznosak, de egyelőre eredmény nélküliek voltak a megbeszélések. Mint mondta,
nem volt annyi változás May hozzáállásában, mint várta,
és a kormányfőnek valami újjal kell előállnia, hogy elfogadható legyen a képviselőknek a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodása. Corbyn felhozta többek között a vámuniós javaslatot is, valamint egy második, megerősítő népszavazást is. Utóbbiban nem értettek egyet. Szerinte May eltökélte, hogy a jövő héten áterőltesse a megállapodását, hogy elkerüljék az EP-választásokat, és a rendezetlen brexitet is.
May kedden az egy nappal korábbi véleménynyilvánító szavazások elbukása után egy hét órán át tartó maratoni kormányülést tartott. Utána jelentette be, hogy az Egyesült Királyságnak a brexit újabb elhalasztására van szüksége, és a kormány hajlandó együttműködni a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárttal annak érdekében, hogy egy közös javaslattal véget vessenek a parlamenti patthelyzetnek.
A miniszterelnök szeretné, ha még az április 10-i EU-csúcs előtt megszületne egy olyan közös javaslat a Munkáspárt vezetőjével a jövőbeni kapcsolatokról, amiről szavazhat az alsóház, de ha Corbynnal nem tudnak ilyenben megállapodni, akkor több opcióról is megszavaztatná a képviselőket. May azt ígérte, hogy a kormány kész lesz tartani magát az alsóház álláspontjához. A kormányfő azt szeretné, hogy az EU-tól kért újabb halasztás „a lehető legrövidebb legyen" annak érdekében, hogy Nagy-Britanniának ne kelljen részt vennie a május végi európai parlamenti választásokon.
A kilépés eredeti, március 29-i dátuma helyett április 12-ig kaptak halasztást a britek az Európai Uniótól, de valójában az április 10-i EU-csúcsig kell eldönteniük, mit szeretnének. Újabb halasztás nélkül április 12-én bekövetkezhet a sokak szerint gazdasági katasztrófát jelentő rendezetlen brexit is, ha viszont a britek a május 22-i dátumon túlnyúló hosszabb halasztást kérnek, és ezt meg is kapják, akkor EP-választást kell tartaniuk májusban.
May feldühítette a kemény brexitpárti torykat, amikor Corbynhoz fordult, miután úgy ítélhette meg, hogy a saját pártján belül nem fog tudni elég ellenzőt meggyőzni, és a kormányát a 2017-es előrehozott választások óta támogató északír unionisták sem fognak beállni a folyamatosan leszavazott megállapodása mögé. Kedden két miniszter is lemondott: egyikük a Munkáspárttal kezdett tárgyalások miatt, a másik pedig azért, mert May kedden lényegében elutasította a rendezetlen brexitet a beszédében.
Szerdán a brüsszeli plenáris ülésen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy nagy a valószínűsége a rendezetlen kilépésnek is április 12-én. Rövid hosszabbítást csak akkor adna a briteknek, ha ratifikálják április 12-ig a kilépési megállapodást. Az a nap „a legvégső határideje a megállapodás elfogadásának", jelentette ki. Ezzel arra utalt, hogy minden tagállamnak április 12-ig kell jeleznie, hogy megtartják-e az EP-választást.
Azt is mondta, hogy nem rendezetlen brexitet akart, de az Európai Unió készen áll erre a végkifejletre is. Szerinte a megállapodás nélküli kiválás azonban súlyos csapás lenne az íreknek (az ír-északír határellenőrzés miatt), és komoly bizalmi válságot teremtene. A rendezetlen kilépés komoly gazdasági káoszt okozna az Egyesült Királyságban, de az EU is megszenvedné.
Leo Varadkar ír miniszterelnök szerint az Európai Tanács nyitottnak tűnik, hogy további halasztást adjon az Egyesült Királyságnak. Azonban azt el akarják kerülni, hogy olyan hosszabbítást adjanak, ami csak további döntésképtelenséget hozna.
(Borítókép: Szavazás a brit alsóházban 2019. április 3-án. Fotó: Reuters TV / Reuters)