Az elmúlt három évtized legmagasabb szintjére emelkedtek tavaly a világ a katonai kiadásai, elsősorban az Egyesült Államok és Kína költéseinek hatására - írja az MTI a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentése alapján.
Az intézet becslése szerint a védelmi célú kiadások globálisan 1822 milliárd dollárt tettek ki 2018-ban, ami 2,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ez az összeg a világ népességével számolva, fejenként 239 dollárra jön ki - írja a SIPRI.
Az amerikai hadsereg ismét hadihajókat küldött a Tajvani-szorosba. A két rombolóhajó vasárnap este áthaladt a szárazföldi Kínát és Tajvant elválasztó, mintegy 180 kilométer széles és 300 kilométer hosszú szoroson. Az Egyesült Államok térségbeli flottája közleményében leszögezte: a két hadihajó jelenléte és áthaladása a szoroson az Egyesült Államoknak a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség iránti elkötelezettségét hivatott jelezni. Elemzők ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy az amerikai hadihajók jelenlétét Tajpejben a Tajvannak nyújtott amerikai támogatásként értelmezhetik, míg Pekingben ellenérzéseket válthat ki.
Továbbra is az Egyesült Államok maradt a védelmi célokra legtöbbet költő ország 649 milliárd dollárral. Ez az összeg több mint 4 százalékos emelkedés 2017-hez viszonyítva, elsősorban a Trump-kormányzat által elindított új fegyverfejlesztési programok következtében.
Az Egyesült Államok költései adták a 2018-as globális katonai kiadások 36 százalékát, és majdnem akkora összegre rúgtak, mint a sorban utána következő nyolc ország együttes katonai kiadásai - állítja a stockholmi központú kutatóintézet.
A lista második helyén Kína áll, 250 milliárd dollárral, ami a globális katonai kiadások 14 százaléka, és 5 százalékkal magasabb a 2017-es adatnál. Kína vonatkozásában ez 1995 óta a legkisebb arányú éves emelkedés volt, ami az ország gazdasági növekedésének lassulását tükrözi.
Szaúd-Arábia továbbra is a 3. helyet foglalja el 67,6 milliárd dollárral, annak ellenére, hogy katonai kiadásai 6 százalékkal csökkentek 2017-hez képest. A 4-5. helyet a kiadásait ötödik egymást követő évben növelő India, illetve Franciaország foglalja el.
A jelentés kiemeli, hogy Oroszország a hatodik helyre csúszott vissza 61,4 milliárd dollárnak megfelelő katonai költéseivel, és ezzel 2006 óta először került ki az első ötből. A csökkenés oka összefüggésben lehet a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott orosz szerep miatt 2014 óta hozott nyugati szankciókkal. Moszkva katonai kiadásai azonban még így is negyedével magasabbak a 2009. évieknél. Az AFP francia hírügynökség rámutat ugyanakkor, hogy Ukrajna fegyverkezési kiadásai 2018-ban 21 százalékkal 4,8 milliárd dollárra emelkedtek.
A SIPRI listájának első tíz helyezettje között még Nagy-Britannia, Németország, Japán és Dél-Korea található.
A bruttó hazai termék (GDP) arányában a legnagyobb katonai terhet viselő tíz ország közül ugyanakkor hat közel-keleti ország volt 2018-ban, élükön Szaúd-Arábiával, Ománnal és Izraellel, amelyek sorrendben GDP-jük 8,8, 8,2, illetve 4,3 százalékát fordították katonai kiadásokra.