Franciaország és Kína ragaszkodik ahhoz, hogy fennmaradjon a nagyhatalmak és Irán között 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás - közölte Párizs és Peking szerdán az iráni elnök azon fenyegetésére reagálva, amely szerint
Teherán felújítja az urándúsítást, ha az egyezményhez magukat ma is tartó államok hatvan napon belül nem teljesítik kötelezettségeiket.
Miután az Egyesült Államok tavaly kilépett a még az Obama-kormányzat alatt tető alá hozott 2015-ös iráni nukleáris megállapodásból, az alkuban résztvevő többi öt nagyhatalom sietett leszögezni, hogy Donald Trumppal (és az őt presszionáló izraeliekkel és szaúdiakkal) ellentétben fontosnak tartják a perzsa állam felé való nyitást, és persze cserébe az iráni nukleáris fejlesztések jegelését.
Haszan Róháni elnök már be is jelentette, hogy Irán leállítja a 2015-ös atomalku két pontjának teljesítését, amelyek az ország birtokában lévő dúsított urán és nehézvíz eladására vonatkoznak (a Reuters szerint mindkettő szimbolikus jelentőségű). A mostani döntés hatvan nap múlva lép hatályba, és az atomalku 26. és 36 cikke alapján Iránnak lehetősége van a lépésekre a megállapodás megsértése nélkül.
A perzsa állam azt sérelmezi, hogy a partnerek nem teljesítik a banki szférára és az iráni olajjal folytatott kereskedelemre vonatkozó vállalásaikat – mindkét területre idén sújtott le az Egyesült Államok, komoly szankcióval fenyegetve meg az Iránnal kereskedő országokat, saját szövetségeseit is beleértve. Az USA egyébként gazdaságilag és katonailag is fokozta az Iránra nehezedő nyomást, április elején terrorista szervezetnek minősítette a teheráni rezsim egyik fő támaszának számító, katonai-hírszerzési-gazdasági konglomerátumát, az iráni Forradalmi Gárdát, a héten pedig egy - nem tisztázott jellegű - fenyegetésre válaszul a Perzsa-öbölbe irányította a USS Lincoln repülőgép-hordozót.
Az iráni elnök lényegében azt lengette be, hogy 60 nap múlva újra indul az iráni atomprogram, ami pedig beláthatatlan fegyverkezési versenyt indíthat be, és esélyes lehet egy olyan megelőző izraeli válaszcsapás, mint amilyennel a zsidó állam 1981-ben Szaddám Huszein, 2007-ben pedig Bassár al-Aszád bimbózó atomprogramját bombázta vissza néhány évvel.
A döntés éppen ezért óriási hullámokat indított el a nemzetközi diplomáciában, minden érintett ország reagált.
Az aláírók más szavakkal, de lényegében ugyanazt mondták: Fontos a megállapodás fenntartása, de ha Teherán nem tartja be vállalásait, annak következményei lesznek, egyebek mellett beindul egy mechanizmus, amelynek a vége az lehet, hogy büntetőintézkedéseket vezetnek be ellene. A francia védelmi miniszter ugyanakkor elismerte, hogy
Irán eddig minden kötelezettségét teljesítette.
Steffen Seibert német kormányszóvivő elismerte, hogy a vártnál tovább tart az Iránnal folytatott kereskedelem fenntartását szolgáló mechanizmus (Instex SPV) létrehozása, amely az amerikai szankciók megkerülését szolgálja.
Jelenleg az utolsó simításokra van szükség a társulás működésének elkezdéséhez, ez magába foglalja, hogy Irán is megtegye a szükséges intézkedéseket.
Az iráni nukleáris fejlesztések – illetve a jelenleg is működő ballisztikus rakétaprogram – által leginkább fenyegetett ország, Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu sokadjára is leszögezte, országa nem fogja engedni Iránnak, hogy atomfegyvert gyártson. A nukleáris megállapodást hasztalannak tartó, ellene sikeres kampányt folytató Netanjahu a katonák emléknapján mondott beszédében kijelentette:
Úgy hallottam, hogy Irán folytatni akarja atomprogramját. Nem fogjuk Teheránnak engedni, hogy atomfegyverekhez jusson.
Az iráni vállalások teljesítése felett őrködő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) viszont bejelentette, hogy amíg Irán ténylegesen ki nem lép az ellenőrzéssel kapcsolatos jegyzőkönyvben vállaltakból, addig változatlan marad a bécsi székhelyű szervezet szakembereinek ellenőrzési művelete.
(MTI, Reuters)