A szavazás értelmében Alexander van der Bellen szövetségi elnök még ma este meneszti Kurz kormányát. Ezután neki kell megbíznia egy olyan személyt, aki átmeneti kancellárként, a parlamenti pártok többségének támogatását élvezve fel tudja állítani az átmeneti szakértői kormányt. A mostani miniszterek az átmeneti kormány kinevezéséig maradnak hivatalukban. A szövetségi elnök korábban azt mondta, a lehető legkorábbi időpontra, szeptemberre tűzi ki az előrehozott választást, de ennek pontos időpontja még nincs meg.

A most megbuktatott, mindössze 32 éves Sebastian Kurz és az Osztrák Néppárt (ÖVP) a mai szavazástól függetlenül optimistán nézhet a jövőbe, mert messze ők a legerősebb párt Ausztriában - a vasárnapi EP-választásokon még növelni is tudták támogatottságukat. Más kérdés, hogy szeptemberre találnak-e olyan koalíciós partnert, akivel meglesz a többségük. A bizalmatlansági indítványt az ÖVP-n kívül csak a liberális NEOS utasította el. A Die Presse publicistája azt írja: ezzel szemben a tegnapi EP-választásokon1945 óta legrosszabb szövetségi eredményüket elérő szociáldemokraták és az FPÖ idén mindössze annyi eredményt könyvelhetnek el maguknak, hogy képesek voltak megbuktatni Kurz kormányát.

Még mindig itt vagyok. Itt állok előttetek olyanként, amilyen vagyok, mint egy közületek, aki szeretne megváltoztatni valamit - mindegy, hogy hivatalban vagy anélkül, mindegy, hogy egy cím birtokosaként vagy anélkül

- mondta a parlamenti szavazás után híveinek Sebastian Kurz a bécsi Politikai Akadémián. A leváltott kancellár elfogadja a parlament döntését, mert az demokratikusan született. Ellenfeleinek azzal vágott vissza, hogy "az Osztrák Néppárt elleni gyűlöletben egyesülve az FPÖ nagyon gyorsan új koalíciót alkotott" a szociáldemokratákkal. A kancellár szerint azonban hiába váltották le őket, a változást nem lehet megállítani. Az elkövetkező hónapokban támogatást kérnek az emberektől országszerte és a szeptemberi választásokon valóban a nép fog dönteni.   

Ausztriában 1945 óta ez volt az első sikeres bizalmatlansági indítvány az eddig benyújtott 185 előterjesztés közül. Korábban minden kormánynak megvolt a szükséges parlamenti támogatása ennek elhárítására. A Heinz-Christian Strache alkancellárról május 17-én nyilvánosságra került ibizai videó azonban politikai földindulást és kormányválságot hozott Ausztriában, amelyet 2017 óta Sebestian Kurz kancellár Osztrák Néppártja (ÖVP) és a bevándorlásellenes, populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) irányított.

A 2017 júliusában Ibizán készített felvételen Strache a Kronen Zeitung felvásárlásáért és pártja támogatásáért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért egy orosz oligarcha állítólagos rokonának, és a kedvéért privatizálta volna fél Ausztriát. A botrány másnapján Strache alkancellár lemondott, Sebastian Kurz pedig bejelentette: felmondja a koalíciót az Osztrák Szabadságpárttal.

A Szabadságpárt ezután összes miniszterét visszahívta a kormányból, akiket a kisebbségi kormányzásra kényszerülő Kurz szakértőkkel pótolt a szeptemberre esedékes előrehozott választásokig. De a dolog nem állt meg itt. Először a zöldpárti-populista Jetzt (Most), majd az Ausztriai Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelentette be, hogy nem elégszenek meg ezzel: Kurz lemondását is követelik, ezért bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kancellár kisebbségi kormánya ellen. Ehhez megvolt a többségük az osztrák parlamentben (Nationalrat), miután a kormányból kilépő Osztrák Szabadságpárt is támogatásáról biztosította a bizalmatlansági indítványt.

Miközben újabb és újabb verziók jelennek meg arról, ki és miért rendelhette meg a Heinz-Christian Strachét lejárató videót (amiben leginkább ő járatja le saját magát), Herbert Kickl, a Kurz által szintén menesztett, bevándorlásellenes belügyminiszter nemrég egy merőben új és vad feltételezést lebegtetett meg. Eszerint a belügyminisztérium megkaparintása érdekében maga Kurz rendelte meg saját koalíciós partnerének lejáratását, és ebben közreműködött az osztrák titkosszolgálat is.   

Az SPÖ az egész kormány ellen nyújtott be bizalmatlansági indítványt. Ennek hivatalos indoklásában az szerepelt, hogy Sebastian Kurz kancellársága alatt szétverték a szociális rendszert, bevezették a 60 órás munkahetet, megbénították a titkosszolgálatokat. Felrótták a kancellárnak azt is, hogy ő már egy nappal a nyilvánosságra kerülése előtt tudhatott az Ibiza-videóról, mégsem kereste meg ezzel az ellenzéket. Pamela Rendi-Wagner, a szociáldemokraták elnöke korábban azt mondta: Kurz kormányfő „kész tények elé állította őket”, és nincs meg a szükséges bizalom a kormány iránt. Szerintük egy független személyre van szükség a kormány élén, aki nyugalmat hoz az országba, ezért a szeptemberi előrehozott választásokig egy csak szakértőkből álló, átmeneti kormányt nevezzenek ki. 

Más kérdés, hogy mi a bizalmatlansági indítvány valódi oka. Az osztrák szociáldemokraták valamiért megfelelő alkalomnak találták a mostani helyzetet Kurz megbuktatására, aki egyébként népszerű kormányfőnek számít, pártja pedig magasan a legerősebb Ausztriában. A botrány hatása már az európai parlamenti választások eredményén is érződött, de ez is jól mutatja az erőviszonyokat. Sebastian Kurz Osztrák Néppártja (ÖVP) 34,5 százalékkal magabiztosan nyert, eredményük a 2017-es parlamenti választásokét is túlszárnyalta. Az ÖVP így több mint 10 százalékkal vezet a 23,5 százaléko történelmi mélyponton stagnáló szociáldemokraták előtt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig a másodikról a harmadik helyre csúszott vissza (18 százalék). 

Ebben a felpaprikázott hangulatban megértem néhány ember bosszúszomját. Azt azonban tényleg nem értem, hogy a tegnapi választási eredmény után miért terjesztik ki a bizalmatlansági indítványt rám és az egész kormányra

- mondta a hétfői parlamenti vitában Sebastian Kurz. A bizalmatlansági indítvány alaposan megosztja az osztrák közvéleményt is. Sokan nem értik, miért kell még ezzel is tetézni a kormányválságot. Erre utalt a zöldpárti Alexander van der Bellen szövetségi elnök is, aki a válságos politikai helyzetben a pártok bölcsességére igyekezett apellálni.  

A bizalmatlansági indítvány elfogadásával ismét Alexander Van der Bellen szövetségi elnökön a sor, akinek a szeptemberi előrehozott választásokig szakértői kormányt kell kineveznie, és a nyár kellős közepén egy brutális választási kampány elé nézhet Ausztria. 

(Borítókép: Sebastian Kurz az osztrák Parlamentben 2019. május 27-én. Fotó: Lisi Nieser / Reuters)