Nem Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje lesz az Európai Bizottság következő elnöke, erről állapodtak meg a Die Welt értesülése szerint az EU Oszakában, a G20-csúcstalálkozón tartózkodó állam-, illetve kormányfői helyi idő szerint péntek délután. Az MTI által szemlézett német konzervatív lap szerint
a megbeszéléseket Donald Tusk, az Európai Tanács leköszönő elnöke vezette, és az európai pártcsaládok vezetőivel is egyeztették a döntést, amelyet végül Angela Merkel német kancellár is elfogadott.
A lap szerint az EU-tagállamok vezetői és az Európai Parlament (EP) vezető képviselői a következő két napban fognak egyeztetni arról, hogy a szociáldemokraták csúcsjelöltjét, a holland Frans Timmermanst jelöljék a bizottság élére vagy a néppártból nevezzenek meg másik jelöltet.
A Die Welt szerint utóbbi esetben három ember neve vissza-visszatér az egyeztetéseken. A francia Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, korábbi belső piaci biztos, a bolgár Krisztalina Georgieva, aki jelenleg a Világbankot vezeti, korábban pedig a brüsszeli testület alelnöke volt, valamint Andrej Plenkovic horvát kormányfő lehet esélyes arra, hogy az Európai Bizottság élére kerüljön.
Vasárnap rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben a kérdés tisztázására.
Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé. Ennek ellenére a pártcsaládok először a 2014-es uniós tisztújítás előtt, a folyamat demokratizálására hivatkozva megnevezték csúcsjelöltjeiket, azzal a deklarált céllal, hogy annak a pártcsaládnak a jelöltje kapja meg a bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak.
Írtunk már arról nemrégiben, hogy Anglea Merkel kifarolni látszik bajor jelöltje, azaz Weber mögül. A német kancellár azután nyilatkozott a témávan, hogy kiderült, a szociáldemokraták és a liberálisok nem szavazzák meg az Európai Parlamentben.
Korábban már tudni lehetett, hogy még a saját pártcsaládja, az Európai Néppárt sem egységes Weber mögött, hiszen a Fidesszel elmérgesedett viszony miatt Orbán Viktor és pártja visszavonta támogatását tőle. De ez egyáltalán nem döntő, sokkal inkább az: Emmanuel Macron francia elnök sem támogatja Webert, ő Michel Barniert látná szívesen a poszton, aki az egész csúcsjelölti rendszert ellenezte.
A csúcsjelöltek bevezetése mellett többek között azzal érveltek az uniós pártcsaládok, hogy így elkerülhetnék a zárt ajtók mögötti alkudozásokat az Európai Bizottság vezetőjéről. Most úgy tűnik, pont ennek a folyamatnak nyithatják meg a kaput a rendszer elfojtásával, Weber csúcsjelöltségének semmisségével, továbbá a zárt ajtók mögötti döntéshozatallal.
Mindenesetre július elején megalakul az új Európai Parlament, akkorra pedig elvileg már ismert lesz a tagállami vezetők, a valódi uniós döntéshozók (akik között immár tizedik éve ott van Orbán Viktor is) személyi javaslata.