Az előrejelzéseknek megfelelően az ellenzéki Új Demokrácia nyerte a vasárnap tartott előrehozott parlamenti választásokat Görögországban. Kiriákosz Micotákisz jobbközép pártja 88 százalékos feldolgozottságnál 39,8, míg Alekszisz Ciprasz eddigi miniszterelnök baloldali Sziriza pártja 31,6 százalékon áll.
Az AFP szerint
Ciprasz hivatala már elismerte a Sziriza vereségét.
„Az ország büszkén emelte fel újra a fejét" – jelentette ki Micotakisz győzelmi beszédében Athénban. Szerinte erős felhatalmazást kaptak a változtatásokra, és minden görög miniszterelnöke lesz, mert "túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy megosztottak legyünk."
„Emelt fővel fogadjuk az emberek döntését. Nehéz döntéseket kellett hoznunk, hogy Görögország ott tartson ma, ahova elért, ennek súlyos politikai ára volt" – mondta Ciprasz újságíróknak.
Az utolsó közvélemény-kutatások is jelezték, hogy a jobbközép párt 10-15 százalékpontos előnnyel győzhet. Az azonban kérdés volt, hogy egyedül is meglesz-e a többsége a 300 fős parlamentben. Az exit pollok alapján meglesz, a győztes ugyanis 50 plusz helyet is kap a parlamentben, 155-167 képviselőjük lehet, míg Cipraszéknak 82.
Ugyan szeptemberben egyébként is parlamenti választásokat tartottak volna Görögországban, de Ciprasz kénytelen volt kiírni az előrehozott választásokat júliusra, miután a Sziriza a vártnál is rosszabbul szerepelt a párhuzamosan tartott EP- és helyhatósági választásokon.
A Sziriza a válságnak köszönhetően ragadhatta el a hatalmat 2015-ben egy megszorításellenes platformmal a görög politikát több évtizede meghatározó Új Demokráciától, ami azonban közel tíz százalékkal többet kapott május végén az EP-választáson, és a helyhatósági választásokon is tarolt. Ezek már előrevetítették, hogy a 2016-ban a párt élére került Micotakisz vezetésével az Új Demokrácia visszatérhet a hatalomba.
A vasárnapi szavazáson a részvétel 55 százalék körül alakult. Előzetesen kérdés volt, mennyien mennek el szavazni, és a 35 fokos melegben sokan inkább a strandokat választották, vagy otthon maradtak. Athénban pedig feltételezett anarchisták elloptak egy urnát egy szavazóhelyiségből, számolt be róla a rendőrség.
Az egykor meghatározó szocialista PASZOK romjain újjászületett Mozgalom a Változásért (KINAL) 8,27 százalékot szerezhet, míg a kommunisták 5,3 százalékot érhetnek el. A nacionalista, oroszbarát Görög Megoldás és Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter baloldali, megszorításellenes MeRA25 mozgalma valamivel a 3 százalékos bejutási küszöb felett végezhet. Nagyon a határon billeg a szélsőjobboldali Arany Hajnal.
Az országot az 1970-es évektől negyven éven át az Új Demokrácia és a szocialista PASZOK váltógazdasága irányította, ezeket tették felelőssé a választók a görög gazdaság zsákutcába vezetéséért. A 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság recesszióba taszította a görög gazdaságot, 2009-ben az állami költségvetés hiánya elérte a GDP 15 százalékát, írja az MTI.
Az államcsőd elkerüléséhez a görögök az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelcsomagjára szorultak, de ennek fejében sorozatos, egyre súlyosabb megszorításokra kényszerültek. 2015 derekán kaptak egy nagyobb, 86 milliárd eurós mentőcsomagot (ez volt egyébként a harmadik), amit részletekben folyósítottak nekik. Ahhoz pedig, hogy a további részleteket megkapják, szigorú költségvetési célszámokat kellett elérniük.
2015 nyarán a frissen hatalomra jutott, baloldali populista Sziriza azt hangoztatta, hogy nem köt megállapodást, ha a németek és az IMF nem enged a megszorításokból. Még egy népszavazást is kiírtak, amin a görögök elutasították a nemzetközi hitelezők által követelt újabb megszorításokat. A csőd tornácán azonban a Sziriza aztán kénytelen volt belemenni egy sokkal keményebb megállapodásba, mint amit néhány hónappal korábban ajánlottak neki.
Emiatt előrehozott választásokat kellett tartani 2015 szeptemberében, ami után megint Ciprasz alakíthatott kormányt, azonban ezúttal már csak a jobboldali-nacionalista Független Görögök (ANEL) támogatásával volt meg a többsége.
A pénzügyi mentőcsomag időszaka tavaly augusztusban zárult le, azonban az elmúlt négy évet gazdasági nehézségek és a válságból való lassú kilábalás határozták meg, a Sziriza népszerűsége pedig visszaesett. A kilábalás is inkább csak kitántorgás mérsékelt növekedéssel – 2019 első negyedévében a BBC szerint 1,3 százalék volt – és óriási, csak lassan csökkenő munkanélküliséggel, ami még mindig 18 százalékon áll.
Ciprasz a kampányban azt ígérte, hogy folytatja a jóléti állam és az egészségügyi rendszer helyreállítását, több befektetést vetített elére, miközben emelte a szociális segélyekre és a nyugdíjakra fordított összegeket.
Többen azonban azért is támadták Cipraszt, mert megegyezett Macedónia névváltoztatásáról, így a szomszédos országot már Észak-Macedóniának hívják. A kérdés rendkívül megosztja a görög társadalmat, a felmérések szerint a kétharmaduk nem örül, többször is tízezrek tüntettek a ratifikálás ellen. Januárban végül átment a névváltoztatás a görög parlamentben is, azonban Ciprasz a vita miatt elvesztette koalíciós partnerét, a Független Görögöket, és kisebbségbe került. Ennek ellenére hajszálvékonyan, egy szavazattal még sikerült túlélnie akkor egy bizalmi szavazást a parlamentben.
A tavaly augusztusban Athén környékén pusztító, 101 halálos áldozatot követelő erdő- és bozóttűz miatt is csökkent a kormány népszerűsége. Sokak szerint a hatóságok nem kezelték megfelelően a helyzetet. Márciusban 20 ember ellen emeltek vádat, köztük politikusok, rendőri és tűzoltósági vezetők ellen.
Micotakisz azzal is vádolta Cipraszt, hogy nem sikerült biztosítania, hogy a 2015-ös menekültválságban a törökökkel kötött megállapodás minden esetben működjön. Ez alapján a görögök visszaküldik Törökországba azokat, akik nem kérnek menedékjogot, vagy akik kérelmét elutasítják. Jelentősen csökkent az érkezők száma, de Leszboszon és Szamoszon is túlzsúfoltak a menekülttáborok. Az Új Demokrácia vezetője az elmúlt időszakban fel is kereste ezeket a szigeteket.
Micotakisz a másfél hónapon belül megtartott három választás kampányában adócsökkentést, gazdasági fellendülést, a minimálbér emelését, alacsonyabb munkanélküliséget ígért, és a családok terheit is enyhítené. Azt is belengette, hogy újratárgyalja a megállapodásokat Görögország hitelezőivel, így pedig további külföldi befektetéseket hoz az országba. A vasárnapi választás kampányhajrájában a bizonytalanokat is inkább az Új Demokrácia tudta megszólítani.
A Harvardon végzett, a bankszektorban is dolgozó Micotakisz az egyik legnagyobb múltú görög politikus-dinasztia tagja. Apja, Konsztantin Micotakisz 1984-1993 között vezette az Új Demokrácia pártot, és 1990-től három éven át miniszterelnök is volt. Nővére, Dora Bakojannisz volt Athén polgármestere és 2006-2009 között külügyminiszter is. A májusban megválasztott új athéni polgármester, Kosztasz Bakojannisz pedig az unokaöccse.
A Guardian szerint egy nagy győzelemmel Micotakisz teljesen átformálhatja a saját képére az Új Demokráciát, és azt is jelezte, hogy eddig politikai pozíciót nem vállaló szakembereket szeretne fontos kormánytagoknak.
(Borítókép: Kiriákosz Micotákisz a szavazófülkében. Fotó: Alkis Konstantinidis/Reuters)