Irán hétfőn megkezdte a megengedettnél magasabb dúsítású urán előállítását, és az atomalku felfüggesztésével fenyeget, írja az MTI. A teheráni külügyminisztérium hatvan napot adott arra az atomalkut aláíró kormányoknak, hogy segítsenek Iránnak kivédeni az amerikai szankciókat.
Donald Trump amerikai elnök még 2018 májusában felmondta az Iránnal és másik öt országgal megkötött atomalkut, és újból gazdasági szankciókat vezetett be Teherán ellen. A két ország közötti hangnem pedig az elmúlt egy évben csak tovább romlott, miközben a szerződés többi aláírója – Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína – továbbra is kitart az alku mellett.
Ezeket az országokat, közülük is főleg az európai hatalmakat szólította meg hétfőn az iráni külügyminisztérium. Bár Irán már egyszer adott egy hatvan napos határidőt az USA-n kívüli nagyhatalmaknak arra, hogy segítsenek az országnak Washington szankcióival szemben, Abbasz Muszavi külügyi szóvivő szerint ennek nem volt eredménye. Méltatta ugyan, hogy egyes országok tettek lépéseket az alku megtartásához, de szkeptikus a felekkel kapcsolatban:
Nincsen reményünk, sem bizalmunk személyekkel vagy országokkal szemben, de a diplomácia ajtaja nyitva áll.
Emellett viszont Muszavi megfogalmazott egy éles, de homályos fenyegetést Európának, ha a következő hatvan napos határidő lejártáig, azaz szeptember 5-ig nem cselekszenek:
Ha az alkuban megmaradt országok, különösen az európaiak nem teljesítik vállalásaikat, és a beszéden kívül nem cselekszenek, Irán harmadik lépése keményebb lesz, állhatatosabb és valamennyire elképesztő.
Egyelőre csak találgatni lehet, mire utalt a külügyi szóvivő a harmadik lépéssel kapcsolatban. Az iráni atomügynökség szóvivője, Behrouz Kamalvandi az iráni állami televíziónak adott interjújában arra utalt, hogy Irán harmadik lépése egyrészt lehet több új centrifuga üzembe helyezése, amit az atomalku egyébként nem engedne meg.
Egy másik intézkedés pedig a 60 napos határidő lejárta után a 20 százalékos, vagy annál is magasabb dúsítás elérése is lehet.
Ha ezt Irán megtenné, onnan már csak egy rövid technikai lépés lenne a 90 százalékos dúsítás elérése, ami az atomfegyverek előállításához szükséges.
Irán hétfőn elkezdte az atomalku szerint megengedett 3,67 százalékos szintnél magasabb dúsítású urán előállítását, az AFP szerint délben már 4,5 százalékos szintet mértek. Az MTI arról ír, hogy Teherán tervezi egy nehézvizes reaktor visszaalakítását is, amivel képes lenne plutónium előállítására. A hétvégén a szóvivő azt is jelezte,
atomlétesítményeik bármilyen mennyiségű és bármilyen szinten dúsított uránt képesek előállítani, ha megkapják az utasítást.
A hétfői közleményre reagálva az Európai Unió erősen sürgeti a nukleáris bővítések leállítását. A kínai külügyminisztérium az Egyesült Államok fenyegetéseit okolja az iráni válság kialakulásáért, Oroszország pedig aggódik Irán fenyegetései miatt, és folytatná a párbeszédet Teheránnal.
Az Associated Press riportja szerint Muszavi a Gibraltárnál lefoglalt iráni tankerhajóról is beszélt. A Grace 1 szabadon bocsátását még július 4-én kérte Teherán Londontól, miután a gibraltári hatóságok lefoglalták a hajót. Teherán szerint a hajó nemzetközi vizeken evezett, Muszavi pedig a lefoglalást „kalózkodásnak” nevezte. Azt viszont nem tudta megmondani, merre tartott a hajó a kétmillió hordó kőolajjal a fedélzetén.
Feltételezések szerint a Perzsa-öbölből elindult hajó megkerülte Afrikát, hogy a Földközi-tengeren keresztül a szíriai partokhoz jusson, és oda – az Európai Unió szankcióit megkerülve – olajat szállítson.