Michael Barr amerikai igazságügyi miniszter utasítására 16 év óta először végezhetnek ki öt szövetségi elítéltet az Egyesült Államokban. A halálbüntetés 29 tagállamban törvényes, ennek ellenére 2003 óta senkit nem végeztek ki szövetségi szinten, és az egyes államokban is csökkent a halálbüntetések száma. Donald Trump nyomására azonban ez a statisztika most megváltozhat.
Amerikában már régi, de még mindig aktuális téma a halálbüntetésről folytatott vita. A mellette szólók szerint a potenciális elkövetőket elrettentheti a súlyos bűncselekményektől, illetve igazságot szolgáltat az áldozatoknak és családtagjaiknak. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a kivégzés költséges eljárásnak számít, illetve hogy a halálsoron lévő fogvatartottak között sokkal több a színes bőrű – ami szerintük az ottani igazságügyi rendszer hibái miatt van. Nem is beszélve arról az eshetőségről, hogy valakit ártatlanul is halálra ítélhetnek. Sőt, az Egyesült Államokban annak sincs akadálya, hogy akár mentálisan beteg embereket is kivégezzenek.
Az igazságügyi miniszter azonban megvédte a szövetségi szintű kivégzések alkalmazásáról szóló döntést:
A kongresszus egyértelműen felhatalmazást adott a halálbüntetésre, amelyet a kongresszus mindkét házában megszavaztak a nép által választott törvényhozók, és aláírt az elnök
– írta közleményében, amelyben megígérte, hogy csak a legsúlyosabb esetekben fogják végrehajtani a halálbüntetéseket.
Európával ellentétben az Egyesült Államok legtöbb tagállamában mindig is kiszabható volt a halálbüntetés, bár 1972 és 1976 között alkotmányellenesnek minősítették. Csak három szövetségi rabot végeztek ki az Egyesült Államokban a szövetségi szintű halálbüntetés 1988-as, 16 éves moratóriumot követő visszaállítása óta.
Jelenleg 29 tagállamban legális a halálbüntetés kiszabása, azonban ebből háromban – Kaliforniában, Pennsylvaniában és Oregonban – felfüggesztették a kiszabásukat. A többi 21 nem engedélyezte a kivégzéseket. Ezek általában kisebb, főleg az északi, Kanadához közeli és a keleti parton elhelyezkedő államok, mint például Észak-Dakota, New York, Washington.
A statisztikában Texas az első: 1976 óta összesen 563 embert végeztek ki. 2018-ban összesen 13 elítéltet végeztek ki, idén tíz kivégzést helyeztek kilátásba. Összességében csökken a végrehajtott halálbüntetések száma az USA-ban, összesen 25 kivégzés volt tavaly, míg 1999-ben még 98.
Ezekhez a statisztikákhoz hozzátartozik, hogy 1973 óta összesen 166 kivégzett emberről derült ki utólag, hogy ártatlanul haltak meg.
Barr döntése szövetségi szintre vonatkozik. Jelenleg 62 szövetségi elítélt van halálsoron – a tagállamokat nézve összesen 2600 –, közülük öt fogoly kivégzése esedékes decemberben. Mind az öt bűnöző gyerek vagy idős ellen elkövetett gyilkosság, kínzás vagy erőszak miatt kapott halálbüntetést, mivel azonban szövetségi szinten lettek elítélve, eddig nem végezték ki őket. Az öt elítéltet az indianai Terre Haute szövetségi börtönben végeznék ki.
Az igazságügyi miniszter utasítása szerint a kivégzéseket még idén végre kell hajtani, de Robert Dunham, a Death Penalty Informaton Center vezetője szerint ez az időpont késleltethető, mivel a büntetés végrehajtásának módját még nem fogadták el.
Barr bejelentése arra utasítja a szövetségi kormányt, hogy új eljárásmódot vezessen be. Ezt azonban meg lehet támadni jogi úton, ha formálisan is benyújtották. Egy sor kérdés felmerülhet, például az is, hogyan szerezné be a szövetségi kormány a szert, amit használni akarnak a kivégzésekhez.
Barr vezetése alatt a szövetségi börtönökért is felelő kormányügynökség lecserélte a kivégzéshez használt eddigi módszert: a három külön méreginjekció beadását lecserélték, és most egyetlen kémiai anyag – pentobarbitál – beadásával végezhetik ki az elítélteket. Ezt a fajta eljárást már évek óta használják az USA tagállamaiban.
A háromlépcsős procedúra első foka (az elsőre érthetetlen fertőtlenítést leszámítva) egy erős altatóból áll, amely biztosítja, hogy az elítélt ne érzékeljen semmilyen fájdalmat a folyamat alatt. A második injekcióval egy olyan anyagot juttatnak a szervezetbe, amely megakadályozza az ideg-izom ingerület áttevődést, az elítélt tehát lebénul, és megáll a légzése. A halálraítéltnek végül egy kálium-klorid injekciót adnak be, amely szívmegállást okoz – ehhez kötik a halál beálltának idejét is. Ha eközben nem történik komplikáció, akkor a procedúra 7 percig tart. Azonban egy 2014-es eset például nagy port kavart, miután az elítélt 2 órán keresztül haldoklott, de a CNN több esetet is listázott, amikor a kivégzés olyan sokáig tartott, hogy az már sérthette a kivégzettek fájdalommentes halálhoz való jogát.
Nem kérdés, hogy a mostani változás Donald Trump hatása: az elnök már régóta hangos támogatója a halálbüntetéseknek. Amikor márciusban beszüntették Kaliforniában a kivégzéseket, szokása szerint a Twitteren adott hangot elégedetlenségének. Nem meglepő, hogy megosztó véleménye miatt a demokrata elnökjelöltek nem győzik őt kritizálni. Kamala Harris szenátor szintén Twitteren úgy fogalmazott:
A halálbüntetés erkölcstelen és téves. Túl sok ártatlan ember halt meg. A halálbüntetések országos felfüggesztésére van szükségünk, nem a feltámasztására.
Harris kiállását az ügyben azért furcsállják kicsit, mert 2004-ben kaliforniai államügyészként lehetővé tette, hogy egy rendőrt meggyilkoló bűnözőt kivégezzenek, függetlenül attól, hogy ő maga korábban többször is megígérte, hogy törekedni fog a halálbüntetés kiszabásának elkerülésére.
A Trump nézetei elleni tiltakozáshoz csatlakozott Elisabeth Warren massachusettsi szenátor, elnökjelölt is, akinek államában szintén nem büntethetőek halállal a bűnözök. Szerinte túl sokszor követtek el hibákat halálraítéltek ügyeinél. Felszólalt Bernie Sanders vermonti szenátor is, aki szerint
„Elég erőszak van a világon. A kormánynak nem kéne rátennie még egy lapáttal”.
(Borítókép: Richard Ellis / Getty Images)