A 2016-os elnökválasztáshoz hasonlóan idén sem csak karrierpolitikusok szálltak versenybe az amerikai elnöki címét. A Demokrata Párt jelöltségéért két, a politikai szférán kívülről érkező szereplő is harcol: Andrew Yang vállalkozó, a Venture for America alapító-vezérigazgatója és Marianne Williamson író, Oprah Winfrey spirituális tanácsadója. Esélyeiket komolyan csökkenti, hogy relatíve ismeretlennek számítanak a szavazók körében, Yanget 36, Williamsont pedig 43 százalékuk nem ismeri a felmérések szerint.
A magyar idő szerint szerda és csütörtök hajnalban tartott tévévitákban mindketten viszonylag jól teljesítettek. Yanget követték be legtöbben a jelöltek közül a vita óta a Twitteren, a legtöbbször pedig Williamsonra kerestek rá a jelöltek közül szerda hajnalban a Google-ön.
Valószínűleg a 44 éves, jogász végzettségű Andrew Yang a valaha volt egyetlen jelölt, akinek kampányrendezvényein azt skandálták, hogy
PowerPoint
Yang legtöbbször MATH (matek) feliratú sapkában jelenik meg, ami valójában egy Trump Tegyük Újra Naggyá Amerikát (Make America Great Again) kampányszlogenjét kifigurázó mozaikszó (Make America Think Harder). Ezen kívül az elnök szöges ellentéteként hirdeti magát, a héten a második tévévitában fel is hívta magára a figyelmet, amikor kijelentette:
„Donald Trump ellentéte egy ázsiai származású férfi, aki szereti a matekot."
A magukat Yang Gangnek nevező követői mémek ezreivel támogatják őt az interneten, azonban kérdés, mire lesz ez elég. A RealClearPolitics összesítése alapján a felmérésekben 1,5 százalékkal a nyolcadik helyen áll, habár ezzel is számos nevesebb politikust megelőz az egyelőre még több mint 20 fős mezőnyből. Azonban nem feltétlenül a győzelmi esélyek miatt szállt be az egész versengésbe.
Yang – akinek szülei még a hatvanas években vándoroltak be az Egyesült Államokba Tajvanról – diplomája megszerzése után vállalati jogászként helyezkedett el. Nem sok időt töltött a jogászi pályán, egy éven belül váltott, és megpróbálkozott az internet felfutásának kezdetén egy kis, a napjainkban nagyon sikeres Omaze-hez hasonló adománygyűjtő honlap létrehozásával. Azonban nem járt sikerrel, a honlap egy év után érdeklődők hiányában megszűnt 2001-ben.
Yang ezután egy egészségügyi startup alelnöke volt négy éven keresztül, ahol kitanulhatta a vállalatépítés mesterségét, majd a Manhattan Prep vezérigazgatója lett. A cég a GMAT-re, az amerikai üzleti főiskolai felvételire kínált felkészítő foglalkozásokat, és néhány év alatt a semmiből az ország vezető cége lett ezen a területen.
2011-ben megalapította Venture for America nevű nonprofit cégét, ami fiatal vállalkozókat támogatott, hogy azok az ország a gazdasági válság által leginkább sújtott városaiban indítsák el vállalkozásaikat. Ezzel hat év alatt 2500 munkahelyet teremtettek. Erőfeszítéseiért
elnyerte a Változás Bajnoka címet 2012-ben Barack Obama elnöktől, majd a Nemzetközi Vállalkozások Elnöki Nagykövete lett 2015-ben.
Míg a legtöbb demokrata jelölt az általános egészségbiztosítást, a rasszizmust vagy a klímaváltozást tűzte zászlajára, Yang igencsak részletes programjának legfőbb eleme a havi 1000 dolláros (kb. 295 ezer forintos) feltétel nélküli alapjövedelem. A vállalkozó tervezete szerint minden 18 éven felüli amerikai állampolgár részesülne az alapjövedelemből, melyet ő „szabadság osztaléknak" nevezett el. A kezdeményezést ugyan a demokraták 65 százaléka támogatja, a teljes népesség körében csak 48 százalékos a népszerűsége.
Yang szerint ez segíthet alkalmazkodni a 21. század ipari forradalmához. Kutatások szerint ugyanis az amerikai állások 44 százalékát fenyegeti az automatizáció. Például az önvezető autók elterjedése 5 millió hivatásszerű sofőrt foszthat meg munkájától a következő néhány évben. Ezen kívül minden olyan foglalkozás veszélyben van, ahol repetitív munkát kell végezni. Yang az alapjövedelem ígéretével – illetve azzal, hogy ő volt eddig az egyetlen jelölt, aki egyáltalán felhozta ezt a problémát – azon állásaikat féltő amerikaiak szavazatait szeretné megkaparintani, amelyek négy éve Trumpot segítették az elnökséghez.
Yang szerint ezen kívül az alapjövedelemmel végre elismerik azoknak a munkáját is, akik otthon gondozzák családtagjaikat, illetve az oktatási mutatók javulásához is hozzájárulhat. Továbbá azzal számol, hogy a plusz pénzt saját közösségeikben fogják majd elkölteni, amivel munkahelyeket tudnak megőrizni illetve teremteni, és feljebb lendíthetik a lokális gazdaságot.
Yangnek azonban komoly kritikákkal kell szembenéznie tervezetével kapcsolatban. Szakértők szerint nagyon alul értékeli az alapjövedelem költségeit. Közgazdászok számításai szerint legalább 3000 milliárd dollárba (kb. 885 billió forintba) kerülne évente a tervezet, ha bevezetnék, ami az USA éves költségvetésének háromnegyedét jelenti.
Ezt az összeget Yang a nagy techcégek megadóztatásával teremtené elő. A vállalkozó 10-15 százalék körüli adót vetne ki olyan vállalkozásokra, melyek emberek munkáit veszik el. Yang például
az Amazon-eladásokat, Google-kereséseket, a Facebook-reklámokat és az önvezető kamionok által megtett mérföldeket is megadóztatná.
A másik kritika, hogy az alapjövedelem nem mindenhol vált be a világban. Legutóbb Finnországban próbálkoztak a bevezetésével. A kétéves kísérlet elején úgy tűnt, óriási siker lesz, azonban végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Yanggel ellentétben Marianne Williamsonnak nem a programját, hanem a kijelentéseit kritizálják, illetve rátermettségét kérdőjelezik meg. Williamson, aki spirituális témájú könyvek írásával lett ismert, a szerda hajnali tévévitán nagy tapsot kapott azon tervezetére, hogy kárpótolná a korábbi rabszolgák leszármazottait, emellett
a szeretet fontosságát és a sötét erők legyőzését hirdette.
A hollywoodi celebek körében népszerűségnek örvendő Williamson egy hajszállal több politikai tapasztalattal rendelkezik mint Yang. 2014-ben Kalifornia egyik képviselőjeként szeretett volna bekerülni az amerikai kongresszusba, ám annak ellenére, hogy többek között Katy Perry és a mostanában inkább Trumppal barátkozó Kim Kardashian is nyilvánosan támogatta, csak negyedik lett az előválasztáson 12,9 százalékos támogatottsággal.
Oprah Winfrey spirituális tanácsadójának az sem jött jól, hogy magyarázkodásra kényszerült az utóbbi napokban megosztó kijelentései miatt. Egy tavaly novemberi podcastban átverésnek nevezte a klinikai depressziót, amit szerinte csak a gyógyszergyártók találtak ki, hogy meggazdagodjanak.
1992-es Visszatérés a szeretethez című könyvében "Darth Vader jelmezbe bújt angyalok"-hoz hasonlította az AIDS vírust, és azt írta, hogy a rák, az AIDS és más súlyos betegségek valójában fizikai megnyilvánulásai a pszichés „kiáltásnak" aminek jelentése:
ne utálj engem, inkább szeress!
Idén júniusban pedig oltásellenes kijelentéseket tett egy kampányrendezvényén, orwellinek nevezve a kötelező védőoltásokat.
Az amerikai kormány nem mondhatja meg egy polgárának sem, mit tegyen a saját vagy gyermeke testével
– jelentette ki.
A nagy kérdés az, versenyben marad-e egyáltalán valamelyikük. A szeptemberi tévévitára a Demokrata Párt emelte a bejutási küszöböt. Az kerülhet be, aki eléri a két százalékot legalább négy, a párt által megbízhatónak ítélt közvélemény-kutatónál, és eléri a legalább 130 ezer adományozót is augusztus 28-ig.
Yangnek már sikerült elérnie a támogatók számát és már csak egy közvélemény-kutatás hiányzik, ami a szerdai tévévitán nyújtott jó szereplésével már jövő héten meglehet. Marianne Williamsonnak azonban nemcsak 28 ezer támogató hiányzik, hanem mind a négy felmérés is. Az eddigi közvélemény-kutatásokon nemhogy a kettő, de az egy százalékot sem sikerült legtöbbször elérnie, így tőle valószínűleg elbúcsúzhatunk.
A tévéviták harmadik fordulóját szeptember 12-én rendezik Houstonban, jövő áprilisig pedig még további kilenc vitát fognak rendezni. A demokrata előválasztást jövő februártól júniusig tartják. Maga az elnökválasztás 2020. november 3-án lesz.