Boris Johnson kormánya kérvényezte II. Erzsébet királynőtől a brit parlament felfüggesztését, írja a BBC. A királynő tanácsadói (az úgynevezett titkos tanács tagjai) magyar idő szerint szerda délután négy órakor közleményt adtak ki, miszerint a királynő utasítást adott a parlament felfüggesztésére legkorábban szeptember 9., legkésőbb 12-től október 14-ig.
Boris Johnson tervei szerint a parlament öt hétig, szeptember 10-től október 14-ig lenne felfüggesztve. Johnson kockázatos döntésével
a jövő hét megint elég mozgalmasnak ígérkezik a brit politikában.
A parlament szeptember 3-án fog visszatérni a nyári szünetről, így a felfüggesztés azt jelenti, hogy az ellenzéki képviselőknek (és a velük összefogó, a Johnson által elfogadhatónak tartott rendezetlen kilépést ellenző konzervatívoknak) jóval kevesebb idejük lesz bármilyen intézkedés megvitatására és megszavazására, mely megakadályozná vagy elhalasztaná az október 31-én esedékes brexitet. A felfüggesztés alatt nem tartanak vitákat, szavazásokat, és elbukik minden olyan törvényjavaslat, ami addig nem jut át a parlamenten.
A parlament felfüggesztése uralkodói jogkör, ám még egyszer sem alkalmazták politikai célokra. Várható volt, hogy a királynő – aki hagyományosan csak ceremoniális szerepkört tölt be a brit politikában – rábólint a kormány kérésére, mivel a hagyományok alapján teljesíti a miniszterelnök kérését, és nem avatkozik napi politikai ügyekbe.
A parlament nyilvánvaló politikai okokból való felfüggesztése azonban sokak szerint komoly alkotmányos vitát válthat ki az Egyesült Királyságban. Scott Lucas, a Birmingham Egyetem politikaprofesszora konkrétan úgy fogalmazott a BBC-nek, hogy 1945 óta ez a legsúlyosabb politikai helyzetet eredményezheti Nagy-Britanniában.
Már hetek óta felmerült annak a lehetősége, hogy Johnson esetleg a parlament felfüggesztését tervezheti, de még vasárnap is tagadták az erről szóló híreket. A BBC úgy tudja, hogy előzetesen a kormányból is csak néhány miniszter tudott Johnson tervéről.
Boris Johnson azzal indokolta a felfüggesztés kérvényezését, hogy újdonsült kormánya nem tud október 31-ig várni, hogy bemutassa reformtervezeteit, és új parlamenti ülésszakra van szükség. A parlamenti ülésszakokat hagyományosan az uralkodó nyitja meg egy beszéddel, melyben felolvassa a kormány tervezeteit. Az ülésszakok általában egy évig tartanak, de a mostani a 2017. júniusi parlamenti választás óta folyamatos, rekordhosszú volt.
Johnson a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy minél hamarabb be szeretné mutatni az utcai erőszak megfékezését, az oktatási reformokat és az egészségügy fejlesztését célzó indítványait, de a brexithez kapcsolódó törvénykezés központi eleme lesz a kormányprogramnak. Johnson tagadta, hogy az lenne a célja, hogy ne jusson elég idejük a képviselőknek a brexit körüli vitákra és szavazásokra. A kormány azzal érvel, hogy lesz elég idő az október 17-i EU-csúcs előtt, és után is, hogy döntsenek brexithez kapcsolódó ügyekről.
Johnson azt is kijelentette, hogy nem tervez előrehozott választást. Emellett a képviselőknek küldött levelében azt is írta, hogy egységet és eltökéltséget vár a parlamenttől, hogy a kormánynak legyen esélye új megállapodás kiharcolására az EU-nál.
Az ellenzék szerint azonban az új ülésszak nem indokolja a parlament öthetes felfüggesztését, mivel ilyen esetben általában csak néhány napnyi szünetet szoktak tartani. Amikor legutóbb nem parlamenti választás után kérték a királynő beszéde miatt a törvényhozás felfüggesztését, akkor a szünetek négy és tizenhárom munkanapon át tartottak. A kormány mostani tervei szerint a felfüggesztés ezúttal huszonhárom nap lenne.
Összesen tizenöt parlamenti ülésnap maradna így a brexit határidejéig.
Ehhez hozzátartozik, hogy szeptember 13. és október 8. között egyébként is parlamenti szünet lett volna a pártkonferenciák miatt, ezzel is érvelnek most Johnsonék. Ezt azonban többséggel felülírhatta volna az alsóház, ha több időt tart szükségesnek a brexit miatti vitákhoz – a felfüggesztésbe viszont így nem szólhat bele.
A bírálók szerint a felfüggesztés megakadályozná, hogy a Theresa May EU-val kialkudott kilépési megállapodását háromszor is leszavazó parlament demokratikus szerepének megfelelően vegyen részt a brexitfolyamatban. A toryk közül is többen háborognak. A brit parlament alsóházának elnöke, a konzervatív John Bercow közleményt adott ki, melyben a kormány húzását botrányosnak nevezte, illetve kijelentette
„a parlament felfüggesztése a demokratikus folyamatok ellen intézett támadás.”
A maradáspárti toryk egyik vezéralakja, Dominic Grieve felháborító lépésnek nevezte Johnson tervét, és figyelmeztetett, hogy ez bizalmatlansági indítványhoz vezethet a kormány ellen.
Az ellenzéki pártok vezetői máris azt szorgalmazták, hogy fogjanak össze jövő héten. Többen, köztük a skót nacionalisták (SNP) is jogi úton, a skót legfelsőbb bíróságon próbálják megakadályozni a parlament felfüggesztését. A királynő döntése megtámadhatatlan, ezért egyedül Johnson kérvényét tudnák törvénytelennek nyilváníttatni. Brit alsóházi vezetőjük, Ian Blackford azt mondta, hogy Johnsonnak nincs meg a szükséges parlamenti többsége, nincs felhatalmazása, „diktátorként viselkedve próbálja ezen az úton megkerülni a törvényhozást."
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője is keményen bírálta Johnson döntését. Szerinte a kormányfőnek népszavazáson vagy előrehozott választáson kellene megméretnie a terveit.
A toryk alsóházi többségét a 2017-es előrehozott választás óta kívülről biztosító északír unionisták (DUP) viszont jelezték, hogy támogatják Johnson döntését. A vezetőjük, Arlene Foster azt írta a Twitteren, hogy ez volt a leghosszabb parlamenti ülésszak az elmúlt 300 évben. Hozzátette, hogy a torykkal kötött 2017-es megállapodásuk felülvizsgálatára is lehetőséget nyújtana az új ülésszak kezdete.
Azonban a brexit határidejéhez közeledve Johnson azért is mehetett bele ilyen kockázatos lépésekbe, mert még az északír unionistákkal együtt is csak egyfős többsége van az alsóházban. Az pedig az elmúlt hetekben is egyértelmű volt, hogy a toryk belső megosztottsága, sem pedig a parlamenti patthelyzet nem változott lényegesen Theresa May bukása óta, ha a brexitről van szó. A vele szemben álló toryk többsége is jelezte, hogy kiállna Johnson mellett egy bizalmatlansági indítvány esetében, de a maradáspárti és az enyhébb kilépést támogató konzervatívok nem akarnak rendezetlen kilépést.
Egyébként a parlament azt már többször kinyilvánította May alatt véleménynyilvánító szavazáson, hogy nem akar megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet. Április elején az is megtörtént, hogy – ezzel egyébként bírálatokat is kiváltva – rekordgyorsan, egy nap alatt ment át egy törvényjavaslat May kormányának akaratával ellentétesen. Ezzel törvényben is a brexit határidejének újabb halasztására kötelezték a miniszterelnököt a képviselők. Most is készültek ellenzékiek ilyenre, ennek is szólhatott Johnsonék döntése.
Elméletben a felfüggesztésről szóló lépéssel annak is megnőtt az esélye, hogy szeptember első hetében bizalmatlansági indítványt adjanak be Boris Johnson kormánya ellen az alsóházban. Azonban a Financial Times arról is írt, hogy
a Downing Street állítólag azzal fenyegetőzött, hogy ha a jövő héten átmegy egy bizalmatlansági indítvány a kormány ellen, akkor november 1-5. közöttre írnának ki előrehozott választást.
Ez a parlament feloszlatásával járna, és ebben az esetben semmilyen lépésre nem lenne esélyük a képviselőknek a brexit október 31-i határideje előtt. (Ez sem ennyire egyszerű, mert ha egy másik kormányfő mögött összeállna többség, akkor nem jönne automatikusan előrehozott választás.)
Ehhez az is hozzátartozik, hogy egy előrehozott választás nem feltétlen lenne előnyös Johnsonék számára. Bár a legutóbbi felmérések szerint 5-10 százalékkal a második helyezett Munkáspárt előtt állnak, 30 százalék körül támogatottságuk valószínűleg nem lenne elég a parlamenti többség megszerzésére, amire nagy szükség lenne a brexit utáni kereskedelmi kapcsolatok kialakításához. Az EP-választáson pedig Nigel Farage Brexit Pártja mellett a liberális demokraták és még a zöldek is megerősödtek.
Az ellenzék egyik eszköze még az úgynevezett Humble Address lehetett volna, mely azt jelenti, hogy a parlament a kormányt megkerülve megkérheti (de nem kötelezheti) az uralkodót különböző döntések meghozatalára. Jelen esetben például arra, hogy vonja vissza a parlament felfüggesztését. Kérést azonban legkorábban jövő héten lesz lehetőségük küldeni, amennyiben megszavazza azt a nyári szünet után újra összeülő parlament.
A Johnsont megelőző miniszterelnökként Theresa May október 31-ig kapott új határidőt az EU-tól a brexit levezénylésére, vagy pedig arra, hogy a britek kitalálják, mit szeretnének. Emiatt meg kellett tartani az európai parlamenti választásokat a briteknél is. A Jean-Claude Juncker-féle Európai Bizottság mandátuma pont október 31-ig szól, és ahogy korábban többször is, az elmúlt hetekben is hangsúlyozták, nem nyúlnak hozzá a kilépési megállapodáshoz, csak a jövőbeli kapcsolatokról szóló, jogilag nem kötelező részen lehet változtatni.
A megállapodásban azonban leginkább az ír-északír határ dilemmájára kitalált tartalékmegoldás (backstop) elfogadhatatlan a brit képviselők többségének, és ezt Johnson is újra akarja tárgyalni. Ennek az a lényege, hogy ha a megállapodásban a kilépés utánra előirányzott átmeneti időszakban sem tudnának kitalálni valamilyen tartós megoldást az ír-északír határ nyitvatartásának dilemmájára, akkor határozatlan időre a vámunióban ragadhatnának a britek. Boris Johnson szerint ez „antidemokratikus” lépés lenne az uniótól, és követelte ennek a passzusnak a kivételét.
Johnson megválasztása után többen úgy gondolták, hogy onnantól a korábbinál reálisabb esélye van a rendezetlen kilépésnek, hiszen a kormányfő
többször is kihangsúlyozta, hogy megállapodással, vagy anélkül, de október 31-gyel kilépnek az EU-ból.
Közben viszont azt is mondta, hogy új megállapodást is szeretne a tető alá hozni. A hétvégi G7-csúcson viszont már arról beszélt, hogy egy hangyányi esély van arra, hogy megegyeznek a megállapodás részleteiről, és alapvetően az EU-ra próbálta tolni a felelősséget, és nyomást gyakorolni a tagországok vezetőire.
Nagyon úgy tűnt, hogy az volt Johnson stratégiája, hogy elhitesse a világgal: hajlandó elmenni a falig és kilépni megállapodás nélkül is, és ezzel elérni, nyomást gyakorolni az EU-ra, hogy mégis legyen megállapodás, csak számára jobb feltételekkel. Most azonban a felfüggesztés kérvényezésével kockázatos stratégiát választva rá is húzta a lapot arra, hogy valamilyen formában tényleg megtörténjen a brexit.
Arra is utalt például a november 1-től hivatalba lépő Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnök, hogy ő hajlandó lenne további halasztást adni. Ilyet Johnson azonban egyáltalán nem akart kérni, és azzal is jelezte a kilépési komoly szándékot, hogy a britek új EU-biztost sem jelöltek Von der Leyen bizottságába.
A piacok most próbálják találgatni, hogy mi történik, és ennek milyen következményei lehetnek. Percekkel azután, hogy a BBC lehozta, Johnson felfüggesztené a parlamentet, a font egy százalékot esett a dollárhoz képest. Egy font a szerda reggeli mélyponton kevesebb mint 362 forintot ért. A brit valuta a forinthoz mért 2015. novemberi csúcsához képest 88 forintot esett.
Johnson ugyan elhessegette azokat az aggályokat, hogy milyen katasztrofális következményekkel járna egy rendezetlen kilépés a briteknek (és kisebb mértékben az EU-nak is). Közben viszont nemrég kiszivárgott egy titkos dokumentum arról, hogy mire számít a brit vezetés egy úgynevezett hard brexit esetében. Finoman szólva is káoszra:
A parlament felfüggesztésével ráadásul nem sok mindent lehet előzetesen tenni ezen kockázatok csökkentéséhez sem. A gazdasági szereplők már eddig sem voltak nyugodtak a kilépést illetően, ám mivel a parlament felfüggesztése nagyban növeli a no-deal brexit esélyét, ez még inkább érződhet a piacokon.
(Borítókép: Boris Johnson kilép a Downing Street 10-ből 2019. augusztus 6-án. Fotó: Tolga Akmen / AFP)