Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország is bűnrészese lehet a Jemenben elkövetett háborús bűncselekményeknek azzal, hogy fegyverekkel, illetve hírszerzési és logisztikai támogatással látták el a síita húszi lázadók ellen harcoló, Szaúd-Arábia által vezetett arab koalíciót, amely taktikája részeként a civil lakosságot éhezteti - olvasható az ENSZ nyilvánosságra hozott jelentéséből. Mint írják, valószínűleg a négy éve húzódó konfliktusban egymással szemben álló mindkét oldalon követtek el háborús bűncselekményeket. A jelentés külön kiemeli a szaúdi vezetésű koalíciót támogató nyugati országok, valamint a húszi lázadók mellett álló Irán szerepét.
Az ENSZ Jemenben vizsgálódó független bizottsága titkos listát küldött a világszervezet emberi jogi főbiztosának azokról a személyekről, akik "felelősek lehetnek nemzetközi bűncselekmények elkövetéséért". A lista több mint 160 lehetséges "fő elkövető" nevét tartalmazza, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Jemen, illetve a húszi mozgalom katonai vezetésének soraiból.
(MTI)
A kijevi törvényhozás megszavazta kedden a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlését tartalmazó alkotmánymódosítást. A módosítás értelmében az alkotmányból törlik azt a részt, amely kimondja, hogy a parlamenti képviselőkkel szemben a törvényhozás hozzájárulása nélkül nem indítható büntetőeljárás, valamint nem lehet őket őrizetbe venni, illetve letartóztatni. Ugyanakkor továbbra is érvényben marad az a norma, hogy a képviselők nem viselnek jogi felelősséget a parlamenti szavazások eredményeiért, továbbá a törvényhozásban vagy annak hivatalaiban tett kijelentéseikért, kivéve, ha azok sértéseket vagy rágalmakat tartalmaznak. A jogszabály 2020. január 1-jétől lép hatályba. (MTI)
Öt európai uniós tagország kész befogadni menedékkérőket a Mission Lifeline német civil szervezet Eleonore nevű hajójáról, amely előző nap az olasz hatóságok tiltása ellenére kikötött Szicíliában - közölte az Európai Bizottság kedden. Franciaország, Írország, Luxemburg, Németország, valamint Portugália megállapodott a mintegy száz ember elosztásában. A tájékoztatás szerint az áthelyezéseket az Európai Bizottság fogja koordinálni.
A Törökországban kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ki akarja zárni soraiból Ahmet Davutoglu volt miniszterelnököt, további három képviselőtársával együtt. Hetek óta tartja magát a szóbeszéd, hogy az AKP néhány tagja szakít a párttal és új mozgalmat alapít. Davutoglu korábban élesen bírálta a török kormánypárt politikáját, a gazdaság irányítását és Erdogant is. Az AKP végrehajtó bizottsága hétfői ülésén Davutoglu kizárását követelte, Ayhan Sefer Ustun, Selcuk Ozdag és Abdullah Basci parlamenti képviselőkkel együtt. A párt fegyelmi bizottsága várhatóan néhány napon belül hozzájárul a kizárásukhoz. (MTI)
A terrortámadás célpontja a szigorúan őrzött Green Village nevű városrész volt, ahol nemzetközi, illetve segélyszervezetek képviseletei mellett külföldieknek fenntartott vendégházak vannak. A térséget hatalmas robbanás rázta meg, amelyet több kilométerrel távolabb is hallottak. Ezt egy kisebb detonáció követte. Az afgán rendőrség legalább 400 külföldit menekített ki a helyszínről és helyezett biztonságba. A biztonsági erők hajnalra tisztították meg a területet. A legfrissebb adatok szerint a támadásban 21-en haltak meg, köztük öt elkövető, és 119-en sebesültek meg. (MTI)
Megöltek egy polgármesterjelöltet, öt másik emberrel együtt Kolumbia délnyugati részén, a politikai gyilkosságot a kormány szerint az egykori FARC gerillaszervezet tagjai követhették el. A merényletet, amely az első gyilkosság volt a dél-amerikai ország októberi regionális és helyhatósági választásának kampányában, néhány nappal azután követték el, hogy a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) több ismert egykori vezetője bejelentette: a fegyveres harc újabb szakaszát kezdik meg. Az autóra, amelyben a Cauca tartománybeli Suárez település polgármesteri posztjáért induló Karina García és kísérete utazott, a hegyvidéki térség egyik országúti kereszteződésében nyitottak tüzet, majd fel is gyújtották a járművet. (MTI)
A kampányfinanszírozási szabályok megsértésének vádjával letartóztatták Guatemalában Sandra Torres volt elnökjelöltet, néhány órával azelőtt, hogy távozik a közép-amerikai országból az ENSZ korrupcióellenes bizottsága (CICIG), amelynek vizsgálatai megtépázták a politikai elitet. A 63 éves volt first lady, a balközép erők jelöltjeként a második helyen végzett az augusztusi elnökválasztáson a győztes Alejandro Giammatteit konzervatív jelölt mögött. Torresnek, aki több mint egy évtizede az ország egyik legismertebb politikusa, ez volt a harmadik próbálkozása az államfői poszt elnyerésére. Ugyanakkor régóta vádolták őt korrupcióval, amit ő visszautasított. (MTI)
(Borítókép: A kolumbiai Karina García elleni merénylet után maradt autó roncsa. Fotó: Luis Robayo / AFP)