- jelentette ki az MTI tudósítása szerint Recep Tayyip Erdoğan csütörtökön Ankarában. A török elnök mintegy 450 kilométer hosszú és 30 kilométer mély régióban akarja letelepíteni a hazájában élő, összesen mintegy 3,6 millió polgárháborús menekült egy részét. Ehhez Erdoğan logisztikai támogatást kért, pontosabban követelt az Európai Uniótól:

Adjanak nekünk logisztikai támogatást, és akkor 30 kilométeres mélységben nekilátunk házakat építeni Észak-Szíriában. Így emberi körülményeket tudunk biztosítani. Vagy ez lesz, vagy elnézést, de megnyitjuk a kapukat. Vagy megkapjuk a támogatást, vagy sajnáljuk, de nem tudjuk egyedül viselni ezt a terhet. Nem kaptunk segítséget a nemzetközi közösségtől, különösen az Európai Uniótól.

Törökország egy 2016 márciusában kötött megállapodásban azt ígérte az Európai Uniónak, hogy hatmilliárd eurós segélyért cserébe segít megfékezni a közösség felé tartó menekültáradatot, és visszafogadja az EU-ba török területről illegálisan bejutott migránsokat. Erdoğan azonban azóta is folyamatosan morog a menekültek jelentette terhek miatt - melyek ankarai számítások szerint már 36 milliárd euróra rúgnak, és az EU-val szembeni, egyre gyakoribb konfliktusok során rutinszerűen fenyegetődzik a menekültvisszatartó megállapodás felmondásával.

A terv papíron tetszetősnek tűnik, azonban van pár olyan eleme, ami miatt még a biztonsági zónára elvi szinten rábólintó Egyesült Államok sem túl lelkes. A zóna ugyanis csak részben terjed ki a törökök és vazallusaik által ellenőrzött észak-szíriai területekre, Ankara fő célja valójában az, hogy lefegyverezzék az USA által támogatott, a török nacionalizmussal szemben álló kurd milíciák által létrehozott Észak-Szíriai Demokratikus Föderációt - márpedig ez a lépés valószínűleg nem a békéhez vezetne, mint ahogy az is garantálná a vérontást, ha egymillió, többségében arab etnikumú embert akarnának letelepíteni alapvetően kurdok által lakott területekre. Az EU tartózkodását nem csak Erdoğan kurdok elleni törekvései, hanem a terv homályossága is óvatosságra inti: egyelőre nem tudni, hogyan menne végbe a lefegyverzés, milyen erők garantálnák a békét, és milyen garanciákat kapnának azok a felek, akiknek eszükben sincs részt venni a folyamatban.

Egyébként ahogy arról nemrég  írtunk, Törökországnak jelenlegi menekültjein kívül újabb Szíriából érkező áradttal is számolnia kell. Ugyanis épp zajlik az utolsó ellenzéki kormányzóság, Idlíb elleni kormányoffenzíva, és ennek áprilisi kezdete óta az ENSZ számításai szerint már több mint 570 ezer ember hagyta el otthonát.