Aduászt adott át Ukrajna Oroszországnak annak érdekében, hogy az ukrán elnök teljesíthesse egyik legfontosabb választási ígéretét: az Oroszországban - és a Krímben - törvénytelenül fogvatartott ukrán állampolgárok hazatérését. A 35 fogolyért - 22 katonáért, az Ukrán Biztonsági Szolgálat két tagjáért és 11 politikai fogolyért, köztük Oleh Szencov rendezőért - cserébe Ukrajna is 35 fogvatartottat adott át, köztük a maláj gép lelövésében való részvétellel vádolt Vlagyimir Cemahot.
Ukrajna a fogolycsere keretében átadta Oroszországnak Vlagyimir Cemah donyecki szakadár fegyverest. Cemahot azzal vádolják, hogy köze lehetett a 2014-ben a MH17-es malajziai utasszállító repülőgép Kelet-Ukrajna feletti lelövéséhez - közölte a holland külügyminisztérium. A tragédiában 298-an vesztették életüket.
A holland ügyészség korábban felszólította Kijevet, hogy ne engedje Oroszországba utazni Cemahot, mert szökése veszélybe sodorhatja az MH17-es ügyében zajló vizsgálatot. A nyomozók jelezték: szeretnék kihallgatni a férfit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel kapcsolatban elmondta: Cemah átadása előtt a holland nyomozók kihallgatták a férfit, aki a szakadárok légelhárításának egyik egységét vezette. Zelenszkij szerint a nemzetközi politikai vezetők minden kérését figyelembe vették, a kihallgatások részletesek és alaposak voltak, hogy utána átadhassák Oroszországnak a férfit - és 34 társát - annak érdekében, hogy 35 ukrajnai fogoly is hazatérhessen Oroszországból.
2015-ben nyilvánosságra került egy felvétel, amelyen Cemah maga is elismerte, hogy ő volt, aki elrejtette a repülőt megsemmisítő rakétát indító Bukot. A Bukból a szakadár fegyveresek sem csináltak titkot.
"Kihallgattuk, és nem csak a hazatérése előtt. Nem nevezem meg azokat az európai vezetőket, akikkel tárgyaltunk a nyomozás során (.). Ez bonyolult ügy volt. Attól tartottam, hogy a fogolycsere meghiúsulhat miatta" - mondta az ukrán elnök újságíróknak nyilatkozva a boriszpili repülőtéren Kijevben, az Oroszországból hazatérő elengedett ukrán foglyokat fogadva.
Zelenszkij a repülőtéren az elsők között Oleh Szencov rendezőt fogadta, aki öt évet volt orosz fogságban, miután a Krím orosz annexiójakor az elsőkként vették őrizetbe, szimferopoli otthonából elhurcolva.
Szencov részese volt a 2013-ban a Kijev főterén, a Majdanon indult tüntetéssorozatnak, amely az ukrajnai orosz befolyás ellen, valamint az Európához közeledés igénye miatt szerveződött. Az ukrán rendező a Krím félsziget orosz annektálását is hevesen ellenezte.
az Európai Filmakadémia és több nemzeti filmes szervezet is tiltakozott Szencov fogvatartása ellen. A főként szerzői filmes körökben ismert ukrán rendező szabadon bocsátását követelő közleményt többek között Jacques Audiard, Laurent Cantet és Jean-Pierre Dardenne Arany Pálma-díjas, valamint Paweł Pawlikowski Oscar-díjas rendező is aláírta. Szencov 2014-ben a spanyolországi San Sebastian Filmfesztivál zsűrijében kapott volna helyet, de a letartóztatása miatt nem lehetett ott a rendezvényen, a szervezők szimbolikusan üres zsűriszékkel is kifejezték tiltakozásukat. Pedro Almodóvar, Roberto Benigni, Aki Kaurismäki, Mike Leigh és Wim Wenders rendezők pedig egy személyesen aláírt levelet juttattak el az orosz hatóságokhoz, melyben tisztességes elbírálást és nyomozást sürgettek.
Szencov egyébként mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, de ez nem hatotta meg az orosz bíróságot, ugyanis 2015-ben húsz év börtönre ítélték, a vádirat szerint társaival együtt 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége nevű szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját. Az FSZB szerint a csoport tagjai ezenkívül arra készültek, hogy 2015. május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelem évfordulóján bombát robbantsanak a szimferopoli örök lángnál és a Lenin-emlékműnél.
Szencov a szibériai nyenyecföldön töltötte börtönbüntetését, ahol tiltakozásul éhségsztrájkba is kezdett, amit öt hónapig folytatott.
2018 októberében aztán az Európai Parlament az ukrán filmrendezőnek ítélte oda a gondolat és véleménynyilvánítás szabadságáért folytatott küzdelem elismerésére létrehozott Szaharov-díjat. Az EP elnöke hangsúlyozta, hogy Szencov bátran és elkötelezetten kiállt, harcolt az elveiért, küzdelmével a politikai okokból bebörtönzöttek jelképévé vált.
Hazatérésével Zelenszkij politikailag bizonyosan többet nyer, mint amennyit veszíthetett azzal, hogy Cemahot átengedte Moszkvának.
Cemahot a kijevi fellebbviteli bíróság csütörtökön helyezte szabadlábra. Ő irányította a Hollandiából Malajziába tartó MH17-es járat lezuhanásakor a donyecki szakadárok légvédelmi dandárját a katasztrófa térségében.
A férfit június végén vették őrizetbe Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti részében, Sznyizsne városában, majd két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, később fogva tartását meghosszabbították.
Volodimir Cemahot személyes kötelezettségvállalás ellenében helyezték szabadlábra, ami az jelenti, hogy idézésre meg kell jelennie a nyomozóhatóságok, a bíróság vagy az ügyészség előtt, valamint engedély nélkül nem hagyhatja el lakhelyét.
Az Ukrajna felett lelőtt maláj gépről szóló cikkeinket itt olvashatja el.
Az ukrán elnök lépésének legfőbb magyarázata, hogy Volodimir Zelenszkij elsődleges választási ígérete volt „hazahozni a srácokat”. Moszkvának azonban nem jött jól az alig egy év alatt üstökösként felívelő politikai karriert befutott filmszínész győzelme - Vlagyimir Putyin nem siette el a hivatalos gratulációt sem - így várható volt, hogy csak rendkívül nagy engedményért lesz hajlandó a Kreml belemenni a fogolycserébe, aminek végrehajtása komoly fegyvertény Zelenszkijnek - még ha komoly adut is kellett érte adnia. Hogy jól számított, azt jelzi az is, hogy Julija Timosenko, egykori kormányfő, a Batykivscsina párt vezetője is az év legjobb hírének nevezte a fogolycserét.
A folyamatnak ezzel messze nincs vége, Ukrajna több mint kétszáz olyan személyt tart számon, aki az oroszbarát kelet-ukrán szakadároknál van fogságban - emlékeztetett az ukrán elnöki hivatal az Unian szerint. Ők ugyan formálisan nem Oroszország kezén vannak, de nyilvánvaló, hogy Donyeckből való hazatérésük Moszkva jóvháhagyása nélkül nem lehetséges.
„Azt hiszem, megtettük az első lépést, ami nagyon nehéz volt. Ezután majd eljön az ideje valamennyi fogoly visszatérésének. Folytatjuk Minszkben most már a csapatszétválasztást két újabb szakaszban, először Zolote és Petrivszke között, majd az egész frontszakaszon, ezt valódi tűszünet követi és a háború lezárása" - idézte az elnököt az MTI. Zelenszkij szerint ezután nehéz folyamat kezdődik: a megszállt területek visszaszerzése. Elmondta, hogy a közte és Vlagyimir Putyin között létrejött egyezségek a mostani fogolycsere kapcsán teljes mértékben teljesültek. Elárulta, hogy az utolsó pillanapig nagy titokban tartották a részleteket, mert - mint mondta - voltak, akik meg akarták akadályozni a fogolycserét. Azt ígérte, hogy ezek neve "valamikor nyilvánosságra kerül".
A kiszabadult 24 haditengerészt - akik a Kercsi-szorosban tavaly történt incidens során estek orosz fogságba - és a többi ukrán foglyot a repülőtérről egyenesen Kijev egy katonai és egy elitkórházába szállították kivizsgálásra, illetve gyógykezelésre. Az egyik kiszabadult fogoly, Mikola Karpjuk, az UNA-UNSZO ukrán nacionalista szervezet tagja a repülőtéren elmondta, hogy a vele együtt elítélt társa, Sztanyiszlav Klih rendkívül súlyos állapotban van, pszichés problémáiról ügyvédei már korábban is beszámoltak fogva tartása alatt.
Karpjukot és Klihet 2016-ban ítélte egy grozniji bíróság 22 és fél, illetve 20 évi fegyházbüntetésre azzal a váddal, hogy 1994-1995-ben harci tevékenységben vettek részt Csecsenföldön, és orosz katonákat öltek meg.
A Kínában tartózkodó Angela Merkel német kancellár üdvözölte az ukrán-orosz fogolycserét, reményteli jelnek nevezve azt - írta Twitter-bejegyzésében Steffen Seibert német kormányszóvivő. Egyúttal felszólította a feleket, hogy tegyenek meg mindent a minszki egyezmények betartásáért.
"Örülök neki, hogy Oleh Szencov ukrán filmrendező és az ukrajnai tengerészek végre hazatérhetnek" - mondta Merkel a szóvivő szerint.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szerint a fogolycsere a két ország közötti feszültség csökkenését jelzi. Külön említette és örömtelinek nevezte Szencov kiszabadulását. Mint mondta, alig várja, hogy átnyújthassa személyesen az Európai Parlamentben a közelmúltban neki ítélt Szaharov-díjat.
Üdvözölte a fogolycserét Liliane Maury Pasquier, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke és Sauli Niinistö finn elnök is. Utóbbi szerint ez fontos lépés volt a minszki megállapodások teljesülése felé.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Moszkva reméli, hogy a fogolycsere elősegíti az összekötő csoportban és a normandiai formátumban (Oroszország-Ukrajna-Franciaország-Németország) zajló, a kelet-ukrajnai konfliktus megoldását célzó erőfeszítéseket. Oroszország ezt pozitív jelzésnek tekinti, amelyet további fontos lépéseknek kell követniük. A közleményben külön hangsúlyozták, hogy a fogolycsere a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között létrejött megállapodásoknak köszönhető, s hogy elődeitől eltérően az új ukrán elnök józan hozzáállásról és kompromisszumkészségről tett tanúságot.
Beszédes, hogy miközben az ukrán főváros repülőterén az elnök fogadta a hazatérő ukrán foglyokat, és komoly visszhangja van belföldön és külföldön is érkezésüknek, addig
az Oroszországba visszatérteket hivatalosan senki sem fogadta.
Csak egy ismert - mellesleg a személyreszabott nemzetközi szankciókban a Krím annexiójának támogatásáért érintett - újságíró, Dmitrij Kiszeljov volt, aki fogadta az orosz Ria Novosztyi hírügynökség ukrajnai fiókjának vezetőjét, Kirill Visinszkijt - írta a The Bell.
Moszkva a hazatért 35 orosz állampolgár névsorát - Visinszkijt kivéve - nem is hozta nyilvánosságra.
(Borítókép: Oleh Szencov ukrán filmrendező a fogolycsere után repülővel érkezett Kijevbe szombaton. Fotó: Gleb Garanich/Reuters)