Jól jelzi a moszkvai városi duma választásának eredménye, miért nem indulhatott a Kreml ellenzékének többsége a vasárnapi önkormányzati – valamint részleges kormányzó- és parlamenti – választáson: a 45 fős moszkvai testületben az Egységes Oroszország (JeR) párt a korábbi 38 helyett ezúttal csak 26 mandátumot szerzett.
További 13 az Orosz Föderáció Kommunista Pártjáé (KPRF) , 3-3 hely az Igazságos Oroszországnak (SZR) és a parlamenten kívüli, liberális Jablokónak jutott, amelynek jelöltjei szintén csak több fellebbezés után érték el, hogy indulhassanak a választáson. Az ellenzék legismertebb arca, Alekszej Navalnij vezette Korrupció Elleni Küzdelem Alapítványa (FBK) jelöltjei viszont nem is indulhattak, miután a választási bizottság minden esetben formai hibákat talált a támogató íveken. Az ellenzék távoltartása a választásoktól szokatlanul nagy tüntetésekhez és kemény rendőrségi fellépésekhez vezetett.
A polgármester – akinek pozícióját a vasárnapi választások nem érintették – közölte: hasznára válik a moszkvai városi tanácsnak, hogy változatosabb lesz. Szergej Szobjanyinra nézve azonban hosszabb távon kellemetlen következményei lehetnek annak, hogy a JeR látványosan visszaesett.
Az Egységes Oroszország népszerűsége a legalacsonyabb szintet érte el az elmúlt 13 évben, a teljes lakosság körében 28 százalékon áll. Másfél éve 39 százalék volt. A gazdasági helyzet, a reálbérek csökkenése, a nyugdíjkorhatár emelésének népszerűtlen ötlete miatt esett Vlagyimir Putyin népszerűsége is. Az orosz elnök sokáig tudta magát függetleníteni a kormánypárt és a kormány népszerűtlenségétől, azonban a mutatók most már együtt mozognak. Igaz, a felmérés módszertanától függően Putyin bizalmi indexe 30 és 72 százalék körül mozog, ám mindegyik esetben csökkent a korábbi csúcsokhoz képest.
Az alacsony népszerűség miatt a JeR összes jelöltje formálisan függetlenként indult Moszkvában.
A párt esése azonban így is látványos. Nem nyugtathatja meg a kormányt a KPRF győzelme sem: a párt ugyan lojális ellenzékként van számontartva, eredménye azonban így is erős kormányellenes hangulatot tükröz.
Ennek fényében számszerűen igaz, de a lényeget elfedő volt az orosz kormányfő vasárnap esti kijelentése, amely szerint „a JeR megőrizte vezető szerepét” Oroszországban. Dmitrij Medvegyev nyilatkozata nem tett említést arról, hogy a kormánypárt esése mérhető. Igaz, ez nem sorsdöntő, hiszen a parlamentben továbbra is őrzi csaknem háromnegyedes többségét, és a választások ott csak 2021-ben esedékesek, mégis fontos.
A többséget nem befolyásolja annak a négy egyéni mandátumnak a sorsa sem, amely szintén a vasárnapi választáson dőlt el Habarovszk, Novgorod, Szverdlovszk és Orlov megyékben, ám ezek sorsa is beszédes lehet. Ezek eredményéről nem jött jelentés, de a Kínával szomszédos Habarovszk megyében az LDPR jelöltjének győzelme borítékolható, miután az azonos nevű megyeközpont városi dumájában 35-ből 34 helyet a populista Vlagyimir Zsirinovszkij vezette, Kremlhez lojális, de a protesztszavazatok erejét így is jól jelző párt szerezte meg. A KPRF Orlovban számíthat jó eséllyel mandátumra.
Megnyugodhat viszont a kormánypárt az ország második legnagyobb városában: Szentpéterváron megválasztották a kormányzói státuszban élvő polgármestert, aki a tavaly kinevezett ideiglenes vezető, a formálisan szintén független Anatolij Beglov lett. A politikus korábban Putyin kinevezésével az északnyugati szövetségi körzet élén állt.