Most éppen az tartja lázban a brit belpolitikát, hogy Boris Johnson miniszterelnök vajon minden információval kiszolgálta-e II. Erzsébet királynőt, amikor azt kérvényezte tőle, hogy függessze fel a parlamentet.

Az történt ugyanis, hogy a parlament felfüggesztéséről szóló döntést több bíróságon is megtámadták, és ugyan első fokon elutasították a kereseteket, de a feljebbviteli szinten a skót legfelsőbb bíróságnak megfelelő Court of Sessions három bírája azt mondta, hogy Johnson azzal a céllal függesztette fel a parlamentet, hogy ezzel akadályozza az országgyűlés munkáját, illetve, hogy így akadályozza meg a saját kormánya számonkérhetőségét.

Ha II. Erzsébet tudja, hogy a parlament felfüggesztésének a célja az, hogy Johnson így biztosítsa be, hogy az országgyűlés ne tudjon működni, akkor valószínűleg nem hagyja helyben a miniszterelnök kérését. Ha viszont Johnson megvezette, akkor már logikus, hogy miért bólintott rá a felfüggesztésre.

Ezért különösen jelentős az a kérdés, amit csütörtökön feltettek Boris Johnsonnak: "Hazudott a királynőnek, amikor azt tanácsolta neki, hogy függessze fel a parlamentet?".

„Egyáltalán nem" - válaszolja erre Boris Johnson miniszterelnök, majd némi habogással folytatja.

A parlament felfüggesztése körüli jogi izmozás következő lépcsője jövő hét kedden lesz, akkor dönt a brit legfelsőbb bíróság arról, hogy szerintük is szabálytalan volt-e kérvényezni a parlament felfüggesztését.

A döntésnek azért van különöse jelentősége, mert ha a brit legfelsőbb bíróság is azt mondja ki, hogy Johnson szabálytalanul járt el, akkor a királynői akarat ellenében hoznak döntést, ami nagyon messzire vezető folyamatokat tud beindítani a monarchiákban, nem is történt még ilyesmi a brit közéletben.