Törvénytelennek ítélte meg a brit legfelsőbb bíróság az Egyesült Királyság parlamentjének felfüggesztését – írta a BBC. A döntéssel még nehezebb helyzetbe került a parlamenti többséget korábban már elvesztő Boris Johnson kormányfő, aki a parlament öthetes felfüggesztésének kezdeményezője volt.
A szeptember 9-én felfüggesztett parlament össze is ül szerdán délelőtt.
A döntéssel minden bizonnyal lőttek a megállapodás nélküli brexitnek, Bár Johnson szerint erről szó sincs.
A legfelsőbb bíróság szerint a demokrácia alapjait érintette a felfüggesztés terve, amely azért is törvénytelen, mert megakadályozza a törvényhozást abban, hogy „ellássa alkotmányos feladatát, érdemi indok nélkül” – közölte a Brenda Marjorie Hale, a legfelső bíróság elnöke, megjegyezve, hogy ez a brexit közelgő határideje előtt történik. Johnson célja épp az volt, hogy a parlamentnek minél kevesebb ideje legyen az egyelőre megállapodás nélküli brexitet jelentő október 31. előtt, elsősorban arra, hogy valami módon mégis megakadályozza a kemény brexitet – ha már a rendezett brexitről sehogyan sem születik egyezség a parlamentben.
Johnson a kezdeményezése benyújtásakor arra hivatkozott, hogy új ülésszakot kell kezdeni, a leendő fontos reformokat akarják bejelenteni, a döntésnek nincs köze a brexit október 31-i határidejéhez.
Ennek azonban kevesen adtak hitelt, nyilvánvaló volt, hogy a valódi cél a brexit végigvitele bármi áron, ha kell a parlament kiiktatásával.
Az alsóház elnöke üdvözölte a legfelső bíróság döntését. John Bercow szerint a parlamentet késedelem nélkül össze kell hívni – nem sokkal később már be is jelentették: szerdán délben összeül az alsóház.
Ezt követelte a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is – írta a Guardian. Corbyn szerint Johnsonnak le kell mondania, így ő lesz a brit történelem legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. (Ez egyébként szigorúan véve nem igaz, a legrövidebb ideig Arthur Wellesley volt miniszterelnök, 1834 november 17. és december 9. között. Johnson már épp két hónapja van hivatalban.)
Johnsont azonnali lemondására szólított fel a Skót Nemzeti Párt és a walesi párt (Plaid Cymru) parlamenti vezetője is. Szerintük a legfelső bíróság döntése is bizonyítja, hogy Johnson semmibe veszi a jogállamot és a demokratikus berendezkedést.
A BBC elemzője szerint igazi politikai bomba robbant a döntéssel, hiszen lényegében kimondta: a brexit jelentette politikai válság közepette a kormányfő törvénytelenül akarta felfüggeszteni az alkotmányos berendezkedés egyik pillérének működését, azaz az íratlan alkotmányt akarta felülírni. Clive Coleman szerint a döntésből egyértelműen következik, hogy a parlamenti képviselők azonnal folytathatják munkájukat.
A legfelső bíróság döntése szerint Johnsonnak már arra sem volt meg a törvényi alapja, hogy a parlament felfüggesztésének jóváhagyására kérje a királynőt. II. Erzsébet ugyan jóváhagyta, ám ez formalitás, mert az uralkodó azt az elvet követte, hogy nem avatkozik bele a politikai ügyekbe.
A brit kormányfő szerint hiába a legfelső bíróság döntése, a lényegen ez nem változtat: „A törvény szerint október 31-én az Egyesült Királyság elhagyja az EU-t, bármi történjék is, bár a legfontosabb feladatunk most egy jó megállapodást kötni” – mondta a New Yorkban lévő Johnson a Reutersnek. Szerinte ezt a célt nem segíti sem a jelenlegi parlament, sem a bírósági döntés.
A parlament szuverenitásának angolszász elve a kontinentális jogrendnél szűkebbre szabja a bíróságok mozgásterét a parlamentet érintő ügyek és a törvények megítélésében. Ezért az sem volt egyértelmű, hogy a 2009-ben létrejött legfelső bíróság (Supreme Court) valóban illetékes a felfüggesztés kérdésében.
Szeptember elején egy bírósági döntés már kimondta, hogy Johnson jogszerűen járt el, amikor a felfüggesztést kezdeményezte a királynőnél. A beadványt a guyanai-brit származású üzletasszony, Gina Miller készítette, aki a döntés után közölte, folytatja a jogi küzdelmet. A 44 éves nő nem először volt fontos szereplője a brexitre is ható döntéseknek: a bíróság 2017-ben az ő keresete alapján mondta ki, hogy a kormányfőnek – akkor Theresa Maynek – jóvá kell hagyatnia a parlamenttel az EU-s beadványokat. May így jutott el a lemondásához vezető történelmi vereséghez, hogy saját pártja is háromszor leszavazta az EU-val tető alá hozott megállapodást.
Most Johnsonnak – amennyiben kormányfő marad – ugyanazzal a patthelyzettel kell szembenéznie, mint Maynek, ugyanis, ha október 19-ig nem lesz megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között, és a parlament nem szavazza meg a megállapodás nélküli brexitet („no deal Brexit”), akkor
azzal kötelezik a kormányfőt, hogy a kilépésre kérjen halasztást az EU-tól.
Szinte bizonyos, hogy a többségét elveszített Johnsont nem támogatná a parlament egy megállapodás nélküli brexitben, és a valószínűsíthető – bár nem garantálható –, hogy az EU megadná a halasztást.
Johnson szerint képes lesz megállapodást kötni – kérdés, ha ez az eddigiek alapján váratlan fejlemény be is következne, úgy támogatná-e az adott egyezséget a parlament –, ezért úgy véli, nem lesz szükség a halasztás kérésére. Viszont, ha nem lesz megállapodás, de halasztást sem kér a kormányfő, akkor újabb jogi viták lobbannak fel, így ebben az értelemben a brexit ügyében a legfelső bíróság keddi döntése sem vág rendet.