Az idén májusban nyilvánosságra került Ibiza-videó miatt pillanatok alatt megbukott az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kormánykoalíciója, ezért Ausztriában vasárnap előrehozott választásokat tartanak. Újraosztják a lapokat: a szavazáson az osztrák szövetségi parlament alsóháza, a nemzeti tanács 183 tagját választják meg. Az első exit pollok 17 óra után várhatók.
A választásokon nem nagyon lesz kérdés, hogy megint a 33 éves Sebastian Kurz Néppártja kapja majd a legtöbb szavazatot, és Ausztria legfiatalabb kancellárja 2017-hez képest még várhatóan erősödni is fog. A felmérések szerint azonban egyedül nem fog tudni kormányt alakítani, és a következő évek politikáját az határozza majd meg, hogy a kampányban szándékosan minden opciót nyitva hagyó Kurz ezúttal melyik párttal lép koalícióra.
A politikai csodagyereknek tartott Sebastian Kurz kancellári ambícióit követve 2017-ben bedöntötte a szocdemekkel közös nagykoalíciót, hogy aztán az előrehozott választásokon már a legerősebb párt vezetőjeként ő alakíthasson kormányt. Akkor Kurz 31,5 százalékkal nyert, a szocdemek (SPÖ) 26,9 százalékot értek el, és a szélsőjobboldalinak, populistának besorolt bevándorlásellenes Szabadságpárt 26 százalékkal új néppárttá nőtte ki magát. A szintén kemény bevándorláspolitikát képviselő Kurz sokak bírálatát kiváltva végül összeállt a Szabadságpárttal.
Idén tavasszal aztán Kurz ezt a koalíciót is felmondta, miután előkerült a Heinz-Christian Strache FPÖ-s alkancellárt le- és megbuktató Ibiza-videó. A 2017-ben Ibizán készített videón a Red Bullt és vodkát nyakaló Strache úgy tudta, egy orosz oligarcha rokonával tárgyal. Az akkor még csak kormányzati szerepre készülő Strache a tárgyaláson vállalhatatlan tervekkel állt elő pártja orosz támogatásáért cserébe. Kilátásba helyezte a számára kellemetlen Kronen Zeitung felvásárlását, és zsíros állami megbízásokat ígért az állítólagos orosz befektetőnek, akinek a kedvéért privatizálta volna fél Ausztriát. Strachét alaposan lépre csalták: akivel beszélt, annak semmi köze nem volt semmilyen oligarchához. A csinos fiatal nő egy bosnyák egyetemista lány volt, a jól szervezett akcióban pedig egy osztrák ügyvédi iroda és egy német magánnyomozó cég is szerepet vállalt.
Az először csak kisebbségi kormányzásra kényszerülő Kurz minden eszközzel igyekezett elhatárolni magát az FPÖ botrányától. Hiába nyerte meg azonban a május végi EP-választásokat, másnap elveszítette a bizalmi szavazást a parlamentben, amit a szociáldemokraták, az FPÖ és a JETZT is megszavazott ellene. Átmeneti kormányt neveztek ki a jobbközép kormánypártból, vagy a hozzájuk közel álló politikusokból és szakértőkből. Az ideiglenes kancellár Brigitte Bierlein, az osztrák alkotmánybíróság elnöke lett.
Az már az Ibiza-botrány után nem sokkal tartott EP-választásokon is látszott, hogy Kurz taktikája bejött: a Néppárt megerősödött, 34,7 százalékot értek el. A kancellár felelősségét hangsúlyozó szocdemek minden igyekezetük ellenére sem tudták elérni, hogy Kurzra ráégjen az ügy. Miután pedig összefogtak a Kurz elleni bizalmatlansági indítványnál az általuk támadott FPÖ-vel is, inkább ők gyengültek.
A Szabadságpárt az EP-választáson 17,2 százalékot szerzett, nagyjából 7 százalékot bukva a botrány előtti felmérésekhez képest. Azóta a párt ellen folyó különböző vizsgálatok ellenére is stabilizálni tudták a támogatottságukat, és vasárnap harcban vannak a szociáldemokratákkal a második helyért.
A legutóbbi felmérések szerint Kurz pártja 33-34 százalékkal vezet, a szocdemek és a Szabadságpárt 20-23 százalék között verseng a második helyért. A két évvel ezelőtt a parlamentből kizuhanó Zöldek most megháromszorozhatják korábbi eredményüket, és 11-13 százalékkal térhetnek vissza, a liberális, piacpárti Neos pedig 8 százalék körül végezhet.
A négy hónapos kampányban mindegyik pártnak el kellett szenvednie néhány fájdalmas gyomrost. Kurzot rögtön az elején komoly támadás érte. Júniusban olyan emailek kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint Sebastian Kurz és Gernot Blümel volt kancelláriaminiszter már 2018-ban tudhatott az Ibiza-videó létezéséről. Kurzék tagadtak, és valóban több jel utalt arra, hogy a sajtóban bemutatott képernyőképek hamisítványok voltak. Júliusban olyan cikkek jelentek meg, hogy a Kurz elleni bizalmatlansági szavazás előestéjén a kancellári hivatal egyik álnéven bemutatkozó alkalmazottja 5 adathordozót semmisíttetett meg a Reisswolf nevű cégnél. Az nem derült ki, mi volt az adathordozókon, de az ügyben a korrupcióellenes ügyészség is nyomozást indított, végül nem találtak összefüggést az Ibiza-videóval.
Az ÖVP-nek magyarázkodnia kellett amiatt is, hogy rendkívül magas, 2,76 millió euró összegben kapott pártadományokat. Ebből 931 ezer euró Heidi Horten milliárdostól származott, és miután ez a hatalmas összeg apró részletekre lebontva érkezett az ÖVP-hez, azt nem kellett bejelenteni a számvevőszéknek. Az ÖVP-től kikerült belső dokumentumok alapján aztán azzal támadták a pártot, hogy túl akarja lépni a törvényileg megengedett 7 millió eurós kampányköltést. A sorozatos támadásokra válaszul az ÖVP augusztusban azzal állt elő, hogy a párt belső levelezését súlyos hackertámadás érte, az ügyben feljelentést tettek.
Komoly gondokkal küszködött az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is. Elnöküknek, a népszerű Strachénak mennie kellett, és Strache nagy nehezen lemondott májusban megszerzett EP-képviselői mandátumáról is. A párt részben megvonta az egyre nagyobb tehertételt jelentő egykori pártelnök egyedüli hozzáférését a 770 ezer követővel rendelkező hivatalos Strache Facebook-oldalhoz, hogy a bukott politikus ne tudjon kontroll nélkül posztolni híveinek. Strache felesége ugyanakkor az egyik tartományi listán most is olyan előkelő helyen szerepel, hogy szinte biztosra vehető bejutása a parlamentbe. Aztán jött az újabb csapás: augusztusban a korrupcióellenes ügyészség házkutatást tartott Strachénál és az ibizai videón szintén szereplő Johann Gudenusnál, miután kiderült, hogy Peter Sidlo, a bécsi FPÖ tanácsosa feltehetően azért kerülhetett még tavasszal a szerencsejátékokkal foglalkozó Casinos Austria egyik vezető posztjára, mert az FPÖ közreműködésével szerencsejáték-licenchez akarták juttatni a Novomatic nevű céget.
Strache távozása után az FPÖ új elnöke, a mérsékeltebb Norbert Hofer mindent igyekezett elkövetni, hogy a pártot elhatárolja a szélsőjobboldali hangoktól. Sok dolga volt ezzel, miután kiderült, hogy Reinhard Teufel, a belügyminisztérium korábbi FPÖ-s kabinetfőnöke kapcsolatban állt a szélsőjobboldali identitárius mozgalom ausztriai vezetőjével, Ursula Stenzel, az FPÖ egyik városi tanácsosa pedig nemcsak részt vett, de fel is szólalt egy identitárius felvonuláson. Amikor Martin Huberről, az FPÖ alsó-ausztriai frakcióvezetőjéről napvilágot láttak azok a hírek, hogy 5 évvel korábban Adolf Hitler születésnapján mindenkinek gratulált a Facebookon, akinek ezen a napon van a születésnapja, az új pártelnöknek már cselekednie kellett, és a politikust kirúgták a pártból.
Az FPÖ a kampányban kettős játékot játszott. Míg Hofer – az ÖVP-vel való kormányzás folytatásának reményében – inkább csak visszafogottan és viccesen támadta korábbi koalíciós partnerüket, Herbert Kickl korábbi belügyminiszter a migráció és a közbiztonság témájában a legkeményebb hangot ütötte meg.
A szociáldemokraták elsősorban az emberiesség és a közösség erejére, illetve a lakhatásra és az örökösödési adóra hegyezték ki kampányukat, de sokan nem bocsátják meg nekik, hogy a Kurz elleni bizalmatlansági indítvány sikere érdekében együtt szavaztak az FPÖ-vel, és semmi más céljuk nem volt, mint Kurz megbuktatása.
A Zöldek látványos erősödésében fontos szerepet játszottak a klímaváltozás negatív hatásairól egyre sűrűbben érkező hírek, de támogatottságuk növekedéséhez az is hozzájárul, hogy korábbi politikai konkurenseik, az SPÖ és a JETZT gyengélkedik. A parlamentbe való visszajutásban reménykedő Zöldek nemcsak a környezet, hanem a politika tisztasága mellett is kampányoltak: „kit választanának a tisztességes emberek" – tették fel a kérdést a választóknak. De ők is kellemetlen helyzetbe kerültek. Christoph Chorherrnek, a Zöldek korábbi bécsi várostervezési szóvivőjének azért kellett kilépnie a pártból, mert egy egyesületen keresztül nagy összegű támogatásokat kapott. Nehezen volt felvállalható a városi zöldterületek növeléséért küzdő pártnak, hogy adományozói között jelentős ingatlanvállalkozások is vannak.
A liberális NEOS a környezet és a gazdaság összhangjára hegyezte ki kampányát, és ők is „a tisztességes alternatíva" szlogennel hirdették magukat. Ezzel próbálkozott a JETZT-et vezető Peter Pilz is, aki a párt ellenőrző szerepét emelte ki, és határozottan kizárta a Kurzcal való koalíciót.
Kurz egy badeni kampányeseményen azt mondta, szorosabb eredményre számít, mint amit a pollok mutatnak, bár ezzel elsősorban a győzelem tudatában esetleg otthon maradó szavazókat próbálta mozgósítani. „Elsőnek lenni nem elég ezen a választáson” – jelentette ki. „Garantálom nektek: ha lesz ellenünk többség, akkor azt használni is fogják.”
Kurz a kampányban pont annyit árult el a terveiről, hogy bármelyik irányban nyitott legyen egy új koalícióra, és a legnépszerűbb kancellárjelöltként leginkább saját személyét, nem pedig a politikai ígéreteket helyezte előtérbe, habár a múlt héten is arról beszélt egy kampánygyűlésen, hogy folytatni akarja a küzdelmet az illegális bevándorlás ellen.
A vasárnapi eredmények függvényében Kurznak aztán minden bizonnyal már döntenie kell, kivel fogna össze. Habár pont ez a koalíció bomlott fel, de Kurz újrakezdheti a Szabadságpárttal is. „A Szabadságpárt sokkal veszélyesebb ellenzékben, és Kurz tudja, hogy együtt tud velük úgy dolgozni, hogy a saját népszerűsége ne szenvedjen túl nagy csorbát közben" – mondta Reinhard Heinisch, a Salzbrugi Egyetem politikatudósa.
Az FPÖ szándékait jelzi, hogy egyik kampányvideójukban Norbert Hofer, a párt új elnöke egy Kurz-ot alakító színésszel együtt szerepel, és az egésznek az az üzenete, hogy párterápiával felülemelkedhetnek a korábbi problémákon. Valójában azonban a Szabadságpárt vezetése is megosztott abban, hogy újra összeálljanak-e Kurzcal. Kurz nincs jóban az FPÖ keményvonalas parlamenti frakcióvezetőjével, Herbert Kickllel, és az is lehet, hogy a párton belüli törésvonalak a választások után robbannak. Sokan gondolják, hogy ez rengeteg kockázatot rejtene magában, hiába hagyták eddig érintetlenül Kurz népszerűségét az FPÖ botrányai – az ibizai videó mellett a Szabadságpárt ügyében más le nem zárt rendőrségi vizsgálatok is zajlanak.
Miután Kurz a Szabadságpárttal megégette magát, most többen úgy gondolják, a Zöldek és a liberális Neos felé nyithat, és egy háromtagú koalícióban gondolkozhat. Ez abban is segíthetne neki, hogy az EU és a németek felé is erősítse a kapcsolatait. Ilyen hármas felállásban vezették a salzburgi regionális parlamentet tavaly júniusig, és az osztrákok 29 százaléka mondta, hogy szeretné, ha Kurz ezt lépné meg.
„Nagyon sok arca van Kurznak" – mondta Werner Kogler, a Zöldek vezetője. „Szerintem relatíve szabadon gondolkozik ideológiákat és ötleteket tekintve.” Azonban számos kérdésben nehezen juthatna közös nevezőre Kurz a Zöldekkel. Az ÖVP-n belül állítólag többen attól tartanak, hogy a parlamentbe visszajutó párton belül többen is zsarolnák őket kormányon. A Washington Postnak Thomas Hofer elemző azt mondta: a Szabadságpárttal kötött koalíció instabil lenne, de valójában a háromtagú szövetség is a Zöldekkel és a Neos-szal.
Adja magát egy nagykoalíció is a balközép szociáldemokratákkal, ami második helyen áll a felmérésekben. A szocdemek 1970 óta 9 évet leszámítva mindig kormányon voltak, és a Néppárttal kötött koalíció számított az osztrák politika alapvetésének. Csakhogy sok osztrák éppen ezért ezt a szövetséget a politikai állóvízzel azonosítja, nem mellesleg pedig Kurz éppen a változásra hivatkozva döntötte be a szocdemekkel közös nagykoalíciót 2017-ben, ez alapozta meg a népszerűségét saját szavazói előtt.
A szocdemek továbbra is szenvednek Pamela Rendi-Wagner vezetése alatt, és többen is el akarják kerülni, hogy a német szociáldemokraták sorsára jussanak, akik benne vannak Angela Merkel nagykoalíciójában, de egyre veszítenek támogatottságukból.
Kurz elég pragmatikusan minden opciót nyitva hagyott a választás előtt. „Minden demokratikusan megválasztott párt potenciálisan kormányra kerülhet" – mondta az ORF köztévének. „Leginkább olyan koalíciót szeretnék, ami Ausztriáért dolgozik, amivel folytatni tudjuk a változást, véghez tudjuk vinni a szükséges reformokat, amiben nem vitázunk, hanem az országért vagyunk." Ebben a nyilatkozatában Kurz még egy kisebbségi kormányt sem zárt ki. A Reuters szerint ezúttal végső soron fontosabb lehet neki a tartósság, mint az ideológia, és több elemző szerint most kellene neki egy ötéves ciklus, amit végig tud csinálni.
Borítókép: Sebastian Kurzot, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökét (b) és Pamela Rendi-Wagnert, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnökét ábrázoló választási plakátok Hagenbrunnban 2019. szeptember 22-én. MTI/EPA/Christian Bruna