Évek óta tapasztalható nemzetközi trend, hogy a modernségből kifelé tapogatózó emberek egyre kevésbé bíznak a modernségből örökölt intézményekben a parlamentektől kezdve a bankokon át az általában vett „médiáig“. Az intézményekkel, meg úgy általában az intézményi logikával szembeni bizalmatlanságot sokan egyfajta válságként mutatják be – különösen abban a korban, amikor az univerzális gyanakvás egy csomó populistát segített hatalomra -, mások veszteség helyett átrendeződésről beszélnek.

Az amerikai politikában például a Pew felmérése szerint a bizalom a nemzeti intézményekről áttevődött a helyi közösségek tisztségviselőire. Az önkormányzati vezetőket, rendőröket és iskolaigazgatókat a megbízhatóság, az elszámoltathatóság és az őszinteség terén is jelentősen többre tartják az amerikaiak, mint a szövetségi kormányzat tisztségviselőit.

Ez a trend az Axios keddi elemzése szerint 2016 óta különösen felerősödött, mivel egyre szembetűnőbbé vált, hogy miközben a republikánus kormányzat a környezetvédelemben, a fegyvertartási szabályok szigorításában vagy a lakhatási válság megoldásában vagy képtelen vagy nem is akar előrelépni,

• Miami és Los Angeles klímavédelmi csomagot fogadott el,
• rengeteg nagyvárosban korlátozták vagy engedélyhez kötötték a tömegmészárlásokra alkalmas fegyverek és kiegészítők forgalmazását (bár azért akadnak hajmeresztő helyi megoldások is)
• Minneapolisban és Oregon államban jogszabályokban próbálják az építőipart a megfizethető és a faji szegregációt megfékező megoldások felé terelni.

Miközben Amerika, mint állam, válságba került, Amerika, mint helyi közösségek hálózata virágkorát éli.

- fogalmazta meg Richard Florida neves urbanista, a sokat mélteatott és sokat kritizált „kreatív osztály“ elméletének megalkotója – némiképp a szövetségi állam és a helyi hatóságok ellentétét minden korábbinál jobban kiélező Trump-traumára is utalva.