Van néhány balkáni vezető, a szerb, a montenegrói, a boszniai szerb, illetve korábban az észak-macedón, akik kifejezetten jó viszonyt ápolnak a magyar miniszterelnökkel. Energia, EU-bővítés, kormányzati propaganda - ilyen közös témáik lehetnek.
Szerbiában járt Orbán Viktor magyar miniszterelnök, és bár eddig a magyar sajtó nem írt róla, de a szerb sajtó szerint a látogatás során a magyar kormányfő találkozott Milorad Dodik, boszniai szerb vezetővel, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagjával, akinek a társaságában együtt meglátogatták Aleksandar Vučić szerb államfőt is. Orbán és Vučić egyébként pár napja Belgrádban is csónakáztak egyet.
Az információt átvette a vajdasági magyar sajtó is, és például a Szabad Magyar Szó cikke pár részletet is feltár. Mint a boszniai sajtóra hivatkozva írják, a találkozón a régióbeli együttműködésről, valamint Magyarország, Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság viszonyainak fejlesztéséről esett a legtöbb szó.
A Srna hírügynökség úgy tudja, a találkozó kiemelt témája volt az együttműködés energetikai infrastrukturális létesítmények kiépítésében, illetve annak a kérdésnek a megvitatása, hogyan használhatná ki a legjobban a Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia azokat a kedvezményeket és azt a segítséget, amelyet Magyarország kínál a Szomszédsági támogatás projekt keretén belül.
Szó esett emellett egy szerb-magyar befektetési alap létrehozásáról is, amely a kisvállalkozásokat támogatná Szerbiában és a Boszniai Szerb Köztársaságban.
Dodik, Orbán és Vučić találkozóján állítólag szóba került, hogy az Európai Unió új bővítési biztosa vélhetően magyar lesz. A találkozó érdekessége, hogy Orbán Viktor már június 18-án is fogadta Dodikot Budapesten,
Ki ez a Dodik nevű vezető és hol járunk egyáltalán?
Amikor a délszláv háború előtt a volt Jugoszlávia tagjai sorra kiváltak az államszövetségből, akkor erős leegyszerűsítéssel a szerbmentes Szlovéniában ez sima ügy volt, a viszonylag kevés szerb által lakott Horvátországban már zűrösebb, de a félig szerbek lakta Boszniában nagyon nagy balhé lett.
Végül a három jelentős nemzet, a bosnyák, a horvát és a szerb úgy alkotta meg Bosznia és Hercegovinát, hogy az két (sőt, három) részből áll,
A Boszniai Szerb Köztársaságközpontja Kelet-Szarajevó hivatalosan, de valójában Banja Luka városa a valódi centrum.
A boszniai szerbek ismert vezetője sokáig, a háborús bűnös költő és pszichiáter Radovan Karadžić volt, aki utálta ezt az egész, a daytoni békében létrehozott szövetséget, a Nyugat ezért felkarolt egy szimpatikusnak tűnő helyi politikust, a ma 60 éves Milorad Dodikot.
Ő akkor még csak egy kisebb, Független Szociáldemokraták Szövetsége nevű párt elnöke volt, de nagyra nőtt, 2006. február 26-tól ő lett a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke,
azóta nemcsak leválthatatlan, de ebben a kis világban megkerülhetetlen, teljhatalmú úr.
Az elmúlt 13 évben teljesen ő dominálja a kis országrész politikáját, csak aztán a Nyugat úgy járt vele is, mint Észak-Macedóniában Nikola Gruevszkivel, a felkarolt szimpatikus vezetőből nagyon hirtelen lett zabolázhatatlan, korrupt világot kiépítő,nacionalista és autoriter vezető.
Orbán Viktor kifejezetten jóban van azokkal a balkáni vezetőkkel, akik valóban erősek, stabil országot vezetnek, az ellenzéket teljesen meggyengítették (ilyen Milo Gyukanovics a montenegróiaknak, Milorad Dodik a bosnyák szerbeknél, illetve Aleksandar Vučić a "szerbiai" szerbeknél.) Ilyen volt Gruevszki is, de ő megbukott és most Magyarországon bujkál.
Ezek az emberek jellemzően valamifajta nyugati orientációt mutatnak, de játszanak is a Nyugattal, illetve az orosz befolyással.
Dodik például rendre azzal fenyeget, hogy a szerbeket kilépteti Bosznia és Hercegovinából, vagy legalábbis decentralizációval, népszavazási kezdeményezéssel kampányol.
A kilépés amúgy nem reális, mert a Boszniai Szerb Köztársaság és a bosnyák-horvát föderáció minden szinten teljesen össze van kötve. A szerb rész egy furcsa karéj, minden út, vasút, energiavezeték keresztbe kasul átszeli a két részt.
A Brčkói Körzet Bosznia-Hercegovina különleges jogállású területe az ország északkeleti részén, a Száva partján. Mintegy 80 ezer lakosa van, területe elvileg részben a Bosznia-hercegovinai Föderációé, részben a Boszniai Szerb Köztársaságé, de a gyakorlatban még az Unió is belefolyik az irányításába, és nem tartozik egyik államalkotó területhez sem
Az Orbán - Dodik találkozók valódi témái természetesen kívülről nehezen lőhetők be, de az érdekesség, hogy az energiaszektorban valóban vannak már ma is kapcsolatok, illetve további lehetőségek, a szerb (Gazprom-befolyású) és a horvát (Mol-befolyású) olajipar között ingázó bosnyák benzinkúthálózat (több áttétellel ugyan), de már ma is részben magyar, hiszen az egyik vezető hálózat, az Energopetrol, az INA tulajdona és így a Mol irányítása alatt áll. Az elmúlt években rendre utaztak a legnevesebb hazai energiakereskedők bosnyák kapcsolatokat építeni.
Ráadásul létezik egy belgrádi politikai think tank, egy volt szerb miniszter, bizonyos Vladimir Beba Popović cége, amely minden említett balkáni vezetőnek is dolgozik. Ráadásul pont olyan témákban, amelyek azóta itthon is felbukkannak (például a Balkán felől jön az itthon csúcsra járatott kormányoldali bulvárújságírás is).
De más itthon is alkalmazott tömegbefolyásolási és manipulációs elemeket is Beba iskolájában teszteltek. Ennek a titkos think tanknek a vezetőjét ugyanis a balkán politikai életében mindenki ismeri (a neve úgy ceng, mint itthon a Finkelstein, vagy a Habony név), azzal a furcsa különbséggel, hogy a Beba nem egy kereszt-, vagy egy vezetéknév, hanem csak annyit jelent, hogy "a bébi", de mégis mindenki csak így ismeri a gurut.
(Borítókép: Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai háromtagú kollektív államelnökség soros, szerb elnöke (b) és Orbán Viktor miniszterelnök kezet fog Budapesten, a Karmelita kolostorban 2019. június 18-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)