Boris Johnson kedden reggel beszélt telefonon Angela Merkel német kancellárral a brit kormányfő múlt héten nyilvánosságra hozott brexitjavaslatáról.
A hívásról a brit miniszterelnöki hivatal egyik forrása azt mondta, hogy a német kancellár világossá tette, hogy „rettentő valószínűtlen" egy Johnson javaslatain alapuló új kilépési megállapodás. A BBC szerint a forrás azt is mondta, hogy Merkel szerint anélkül nem lesz lehetséges megállapodás, hogy Észak-Írország a vámunió tagja maradna. A forrás szerint innentől lényegében lehetetlen megállapodni.
Később a miniszterelnöki hivatal szóvivője hivatalosan annyit mondott, hogy a két vezető fél órán át beszélt, „őszinte" beszélgetést folytatott. A szóvivő szerint a tárgyalások kulcsfontosságú ponton járnak, de tagadta, hogy már nem lenne esély megállapodásra.
Merkel szóvivője csak annyit erősített meg, hogy valóban beszélt a két vezető telefonon, annak tartalmát bizalmasnak minősítette. Német oldalról névtelen források azt hangsúlyozták, hogy Merkel az utolsó pillanatig megoldáson dolgozik, nem akar rendezetlen brexitet, és lehetségesnek tart egy megállapodást.
A telefonbeszélgetésről brit oldalról kiszivárgott információkat többen is szkeptikusan fogadták Brüsszelben. Egyrészt szerintük a Merkelnek tulajdonított mondatok nincsenek összhangban a kancellár és az EU álláspontjával, és azt is tagadták, hogy az lenne a cél, hogy Észak-Írország örökre benne ragadjon a vámunióban.
Az ügy mentén Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke külön Boris Johnsonnak üzenve kirakott egy Twitter-üzenetet, amiben azt írta, nem az egymásra mutogatás megnyerése a tét, hanem Európa és az Egyesült Királyság jövője. „Nem akar megállapodást, nem akar hosszabbítást, nem akarja visszavonni a kilépést, quo vadis?" – tette fel a kérdést, hogyan tovább. (Az üzenet után megugrott a Google-keresések száma, amiben a quo vadis jelentését próbálják ellenőrizni Nagy-Britanniában.)
Tory képviselők viszont Tuskot vádolták azzal, hogy ő kezdi az egymásra mutogatást. A brit ellenzék Johnsont támadta, szerintük láthatóan nem akarja vállalni a felelősséget a brexittárgyalásai várható kudarcáért.
A tárgyalások hétfőn és kedden is folytatódtak, de az EU már korábban jelezte, hogy a javaslat az eredeti formájában nem lehet egy végleges megállapodás alapja. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn azt mondta, hogy az EU a hét végéig eldönti, lehetséges-e új brexitmegállapodás.
Ahogy azt sejteni lehetett, ezzel párhuzamosan egyre nagyobb hangsúly van azon, mi történik akkor, ha nem lesz az október 17-18-i EU-csúcson új megállapodás.
A brit alsóház már korábban törvényben kötelezte arra Johnsont, hogy amennyiben nem sikerül új megállapodást elérnie október 19-ig, akkor kezdeményeznie kell a kilépési határidő újabb halasztását az EU-nál, hogy ezzel kerüljenek el egy megállapodás nélküli, rendezetlen kilépést. Johnson ehhez képest pénteken is kiírta a közösségi médiába, hogy „nem lesz halasztás" október 31-hez képest, megállapodással vagy anélkül, de ki akar lépni.
A kormányfő nyilatkozatai miatt aktivisták és ellenzéki képviselők bíróságon kezdeményezték, hogy mondja ki, pontosan mi történne, ha Johnson a törvényi kötelezettség ellenére sem kérne újabb halasztást. Egy skót bíróság hétfőn úgy ítélte meg, hogy a kormány ugyan tesz politikai nyilatkozatokat, de a bíróságra beadott dokumentumok szerint Johnson levélben kérné a halasztást az EU-tól, ezért nincs szükség bírói intézkedésre. Ettől függetlenül fellebbeztek az ítélet ellen, és más bíróságokon is beadtak hasonló keresetet.
Több brit lapban már azt kezdték el találgatni, hogy Johnson azzal is számolhat, hogy ha nem tud kierőltetni új megállapodás, akkor ugyan kezdeményezne halasztást, azonban valójában arra játszana, hogy valamelyik (vagy több) tagország megvétózhatja a halasztást. Az október 31-i dátum hosszabbításához ugyanis a 27 többi tagország egyhangú döntésére van szükség.
Ehhez kapcsolódóan a Downing Street 10-ből valaki a brit Spectator egyik szerkesztőjének azt jelezte hétfőn este, hogy az Egyesült Királyság nem lenne túl együttműködő a jövőben azokkal a tagországokkal, amik belemennének egy újabb halasztásba. A miniszterelnöki hivatal szóvivője azonban erről azt mondta, nem tudja, min alapult. Azt is tagadta, hogy az Egyesült Királyság arra próbálna rávenni tagországokat, hogy vétózzanak meg egy esetleges hosszabbítást.
Két héttel azután, hogy a legfelsőbb bíróság kimondta, törvénytelen volt a parlament korábbi felfüggesztése, Boris Johnson kedden várhatóan újra felfüggeszti majd a törvényhozást, de ezúttal csak rövid időre tenné meg, hétfőn a királynő beszédével (a kormányprogram ismertetésével) kezdődne új ülésszak.