Elutasította a bíróság Londonban hétfőn azt az ügyvédi kérést, hogy három hónappal elnapolják Julian Assange, a WikiLeaks szivárogtató portál alapítójának kiadatási meghallgatását. A meghallgatást így a tervezettnek megfelelően 2020 februárjában megtartják - közölte az MTI.
A halasztást Assange ügyvédei kérték a törvényszéktől. Mark Summers jogász szerint szükség lett volna erre az időre, hogy előkészítsék az újságíró védelmét. A védő emellett azt vetette az amerikai hatóságok szemére, hogy törvénybe ütköző módon kémkedtek Assange után, amikor Ecuador londoni nagykövetségén élt. A 48 éves Assange a londoni törvényszéken az ecuadori diplomáciai képviseleten töltött éveiben viselt szakállát leborotválva jelent meg. A karzaton összegyűlt támogatóit ökölbe szorított kezét felemelve biztatta.
Assange-t azután vették őrizetbe április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket , majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre , mert amíg a nagykövetségen élt, nem jelent meg a bíróságon.
Julian Assange hét éven át élt Londonban Ecuador nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak utána. Assange valójában nem a svéd vádaktól tartott igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol sokkal súlyosabb bűncselekményekkel, többek között államtitoksértéssel vádolják.
Az igazságügyi minisztérium május végén tizenhét újabb vádpontot ismertetett Assange ellen. Ezek szerint törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét, emellett szövetkezett a később el is ítélt Chelsea Manninggel, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével, hogy bizalmas információkhoz jusson.
Csakhogy az új amerikai vád már bővebb, belenyúl az amerikai alkotmány első módosításába, ami a szólásszabadságot és a sajtó szabadságát is biztosítja mások mellett. Az erről szóló dilemmáról, arról, hogy mi várhat Assange-ra az Államokban, és hogy milyen hatással lesz az Assange-sztori a világpolitikára itt írtunk korábban.