Miután szombaton felrobbantotta magát az amerikai kommandósok elől menekülő Abu Bakr al-Bagdadi, a régió több hatalma is azonnal deklarálta, hogy elévülhetetlen szerepe volt az Iszlám Állam legendásan óvatos (telefont jó évtizede nem használó, beosztottjaival kizárólag küldöncök vagy titkos helyszíneken lebonyolított találkozók útján kommunikáló) kalifájának levadászásában.
Az iraki titkosszolgálat szerint az egyik lebuktatott bizalmasát leleplezve ők derítették ki, hogy az Iszlám Állam bázisterületétől távoli, a rivális dzsihadista Tahrír as-Sám ellenőrzése alatt álló Idlib tartományban bujkál, egy másik forrás szerint az irakiak a családját Törökországon keresztül Idlibbe szállító csempészen (aki al-Bagdadi sógornőjének a férje volt) keresztül jutottak el hozzá. De nemcsak Irak követeli magának al-Bagdadi felkutatásának dicsőségét, hanem az Egyesült Államok által pont a hajtóvadászat végén cserben hagyott szíriai kurdok is; és tény, hogy egyik vezetőjük már 2019 tavaszán kijelentette, hogy a 25 millió dolláros vérdíjjal a fején bujkáló kalifa a szíriai-iraki határvidékről Idlib kormányzóságba menekült.
A kurdok szíriai bázisterületeiről a török offenzívának köszönhetően kiszorult Szíriai Demokratikus Erők (SDF) hétfő este részletesen is beszámoltak saját eredményeikről. Egyik vezető tisztviselőjük szerint az Idlib kormányzóságban a helyi dzsihadistákkal és a törökök által vezetett ellenzéki milíciákkal egyaránt elégedetlen emberek között számos informátorral rendelkező SDF május 15. óta próbálta a CIA-val együttműködve pontosan meghatározni al-Bagdadi tartózkodási helyét. Ez azért is volt bonyolult, mivel a kalifa cukorbetegsége és korábbi likvidálási kísérletekben szerzett sérülései ellenére is gyakran változtatta rejtekhelyét.
Az SDF-nek azonban sikerült egy ügynököt juttatnia al-Bagdadi legbelsőbb bizalmasai közé, aki
elcsente a kalifa két alsónadrágját, hogy a CIA az alsóneműből vett DNS-tesztből 100 százalékos bizonyossággal állapíthassa meg, valóban al-Bagdadi a célpont.
Egyébként az amerikaiak az akció után al-Bagdadi földi maradványain is elvégeztek egy DNS-tesztet, hogy biztosak lehessenek abban, tényleg a dzsihadista vezér volt az áldozat.
A kurdok állítólag a kémen keresztül azt is megtudták, hogy a halála idején a török határtól 5 kilométerre fekvő Barisa faluban bujkáló al-Bagdadi a pontosan a határon fekvő, az Ankarához hű ellenzéki erők által ellenőrzött Jarabulúsz városába készült.
A történetet megosztó vezető kurd parancsnok szerint annak ellenére, hogy Trump leginkább saját érdemének tudja be az elnöki ciklusokon és országhatárokon átívelő hajsza sikerét, az elnök valójában a kurdok elleni török invázió engedélyezésével több héttel késleltette az akciót. Az amerikai elbeszélésekkel szemben állítja, „a kurd titkosszolgálat az akció utolsó percéig segítséget nyújtott az amerikaiaknak” a célpont koordinátáinak megadásától az amerikai kommandót földre rakó helikopterek irányításáig.
Az SDF parancsnoka, Mazlúm Kobani tábornok (az Abu Bakr al-Bagdadi-hoz hasonlóan az ő neve is egy ún. nom de guerre, azaz politikai üzenettel bíró felvett név) az NBC-nek hétfőn nyilatkozva szintén azt állította, hogy sikerült beépülniük al-Bagdadi környezetébe. Állítása szerint saját biztonsági főnöke árulta el a kalifát, méghozzá bosszúból (a bosszú okát nem részletezte).
A katonai erőtlensége miatt a nemzetközi közvéleményre nagyban támaszkodó kurdok elbeszélését azonban érdemes fenntartásokkal kezelni – legalább addig, amíg a szövetségesek hozzájárulását nem nagyon részletező amerikai szervektől újabb részletek szivárognak ki az akció körülményeiről.