Recep Tayyip Erdoğan szerdán az MTI tudósítása szerint bejelentette, hogy Törökország elfogta az Iszlám Állam terrorszervezet meggyilkolt vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi feleségét.

A török elnök sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az al-Bagdadi halálához vezető amerikai műveletet követően Washington hatalmas kommunikációs kampányba kezdett,

Ami minket illet, elfogtuk Bagdadi feleségét - és ezt ma árultam el először -, mégsem harangoztuk be nagy csinnadrattával.

A török vezető nem mondta el, hogy mikor és hol kapták el a nőt, a feleség nevét sem említette (al-Bagdadi feleségeinek kilétéről, sőt feleségeinek számáról sincs pontos adat), azt pedig végképp nem magyarázta meg, ugyan miért is lehet ugyanolyan fontos a világ legpatriarchálisabb vezetőjének likvidálása, illetve (egyik) feleségének fülön csípése. A török hatóságok kedden tudatták, hogy egy szíriai hadművelet során letartóztatták Bagdadi egyik lánytestvérét, illetve annak férjét, valamint mostohalányát és öt gyerekét.

Ahogy arról írtunk, Donald Trump amerikai elnök október 27-én számolt be – valóban óriási, sőt, ízléstelen csinnadrattával - Bagdadi haláláról. A terroristavezérrel egy éjszakai razziában végeztek az amerikai csapatok Szíria északnyugati részén, a török határtól mindössze néhány kilométerre.

A bejelentést követően Törökország azt állította, hogy hírszerzése és hadserege folyamatos kapcsolatban állt az amerikaiakkal a művelet éjszakáján, azonban kiderült, hogy ez egyszerűen nem volt igaz, az USA csak a kommandósokat szállító helikopterek mozgásáról értesítette a régióban légvédelem szempontjából mérvadó hatalmait. Sőt, mára inkább az a kérdés vált dominánssá:

A török megfigyelőállomásokkal körülbástyázott, török drónokkal, török elektromos jelzőrendszerrel megfigyelt Idlib kormányzóságban, alig öt kilométerre a határról hogyhogy nem tudtak a júliusban érkezett kalifáról, és annak helyi dzsihadistákkal való együttműködéséről?

Törökországnak az elmúlt hetekben amiatt is magyarázkodnia kellett, hogy az október 9-én indított szíriai offenzívájával megnehezítette a szétszóródott terroristák elleni harcot, és közvetve lehetővé tette csaknem ezer, fogolytáborban tartott IS-tag szökését. Ankara ráadásul 2016 előtt feltűnően engedékeny volt az Iszlám Állam csempészeivel, illetve a Szíriába tartó leendő dzsihadistákkal szemben, a szíriában török vezetés alatt létrehozott egységfrontba pedig több, igen szélsőséges iszlamista milíciát is betagolt.