A NATO-tagállamok kedden előzetesen megállapodtak a 70., jubileumi csúcstalálkozó zárónyilatkozatának szövegéről. A nyilatkozatban először értékelték lehetséges fenyegetésként Kínát, mint feltörekvő katonai hatalmat.
„Felismerjük, hogy Kína növekvő befolyása és külpolitikája lehetőségeket, de kihívásokat is jelent, amelyekkel szövetségként közös erővel kell megbirkóznunk"
– olvasható a dokumentumban, amelynek szövegébe a dpa német hírügynökség betekintést nyert. A nyilatkozatot az állam- és kormányfők szerdán teszik közzé, írja az MTI.
Lehetséges problémaként a NATO-tagállamok az ötödik generációs (5G) mobiltávközlési hálózatok kiépítését és fejlesztését nevezték meg, különös tekintettel a kínai tulajdonú Huawei távközlési vállalatra, amelyet az Egyesült Államok korábban biztonsági kockázatként értékelt.
„Elismerjük a biztonságos és ellenállóképes rendszerek kiépítésének szükségességét" – áll a szövegben.
Napközben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta: a katonai szövetségnek a Kína felemelkedéséből a NATO biztonságára háruló következményekre is oda kell figyelnie, mivel ma már Kínáé a világ második legnagyobb védelmi költségvetése az Egyesült Államok után. Kína számos új, fejlett fegyverrendszert mutatott be, köztük olyan földrészközi ballisztikus rakétákat, amelyek Európa teljes területét és az Egyesült Államokat is elérhetik.
Donald Trump amerikai elnök pedig hosszan beszélt a Stoltenberggel közösen tartott londoni sajtótájékoztatón a védelmi költségterhek megosztásáról, és nem csupán a NATO-val kapcsolatban. Elmondta: az utóbbi hónapokban megállapodott például Dél-Koreával abban, hogy a szöuli kormány 500 millió dollárral növeli éves hozzájárulását az ország amerikai védelméhez.
A NATO-főtitkár szólt Emmanuel Macron francia elnök sokat vitatott kijelentéséről is, amely szerint a NATO jelenleg az „agyhalál" állapotában van stratégiai szinten. Stoltenberg úgy fogalmazott: a NATO egy olyan szervezet, amely minden egyes nap bizonyítja, hogy „agilis, aktív és eredményeket mutat fel", és úgy vélekedett: „nem szabad megkérdőjelezni a szövetségesek egységét és politikai elhatározottságát azt illetően, hogy együtt maradjunk és megvédjük magunkat".
Trump is bírálta Macron kijelentését, amit nagyon sértőnek nevezett. Szerinte a NATO nagyszerű célt szolgál. Az amerikai elnök azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a franciák kilépjenek a NATO-ból, habár azt nem mondta el, mire gondol. Később a Macronnal közösen tartott sajtótájékoztatón már azt hangsúlyozta, hogy a két ország sok jó dolgot csinált partnerként, írja a BBC.
Macron elmondta, hogy tudja, a megjegyzése sok embert felrázott, de tartja magát ahhoz, amiről az Economistnak adott interjújában beszélt. Macron kijelentése elsősorban annak szólhatott, hogy az EU is kezdjen aktívabban foglalkozni egy saját közös haderő megerősítésével.
A NATO intézkedéseket készített elő és megfelelő erőkkel is rendelkezik a három balti ország – Észtország, Lettország, Litvánia – és Lengyelország védelméhez, mondta a Trumppal közös munkareggeli után Stoltenberg. Politikai és egyetemi vezetőkkel közösen részt vett egy szemináriumon, amelyen megvitatták a NATO jövőjét és szerepét érintő legfontosabb kérdéseket.
A NATO-főtitkár egyebek között kitért Recep Tayyip Erdoğan török elnök figyelmeztetésére is, amely szerint Törökország nem fogja támogatni a NATO védelmi tervét a balti országokat és Lengyelországot illetően – egy lehetséges orosz fenyegetéssel szemben –, ha a szövetség nem nyilvánítja „terroristának" Törökország (kurd) ellenségeit.
A Törökország és a többi szövetséges közötti feszültség oka az, hogy több NATO-tagállam is elutasította a Törökország által Északkelet-Szíriában folytatott offenzívát, illetve az is, hogy a NATO-tag Ankara Sz-400-as orosz légvédelmi ütegeket vásárolt.
A menekültek csakis önként és az ENSZ felügyelete mellett térhetnek vissza Észak-Szíriába, jelentette ki Angela Merkel német kancellár. Merkel bizakodóan nyilatkozott azzal kapcsolatosan, hogy a NATO -n belül kialakult feszültségeket Törökországgal sikerül feloldani. A német kancellár a csúcs kezdete előtt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, Emmanuel Macron francia államfővel, valamint Boris Johnson brit kormányfővel tanácskozott.
Mint mondta, az Erdoğan részvételével Szíriáról tartott tanácskozáson bebizonyosodott, hogy „a találkozók mindig jók" a konfliktusok megvitatására. Úgy fogalmazott, hogy egy hosszabb párbeszéd kezdetén állnak. A négyes találkozón egyetértettek, hogy folytatni kell az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcot.
Veszélyt jelent Oroszországra, hogy a NATO közeledik a határai felé, Moszkva mindemellett többször is kifejezte együttműködési szándékát a szövetségnek, jelentette ki a csúcstalálkozóval párhuzamosan Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Szocsiban az orosz hadiipar és a hadiflotta fejlesztéséről tartott egyik tanácskozáson.