Az amerikai képviselőház demokrata elnöke, Nancy Pelosi bejelentette, hogy arra kérte az igazságügyi bizottság elnökét, állítsák össze azokat a vádpontokat, amelyek alapján a teljes képviselőházban szavazásra lehetne bocsátani az alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) Donald Trump amerikai elnökkel szemben.
„Amerikában senki sem áll a törvények felett" – jelentette ki a CNN szerint, hozzátéve, hogy a vizsgálat során elegendő bizonyíték gyűlt össze. „Az elnök önös politikai érdekei miatt visszaélt hivatali hatalmával" – mondta, amivel szerinte Trump a nemzetbiztonságot is veszélyeztette.
Szerdán már az igazságügyi bizottságban folytatódott a szeptember végén megindult impeachment-eljárás, ott határozhatják meg, hogy milyen vádpontokban ítélhetné majd meg a teljes képviselőház, hogy az elnök bűnt követett-e el a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése és ukrajnai lépései alatt.
Az alkotmányban szerepel, hogy milyen vádpontok adhatnak okot impeachment megindítására. Az igazságügyi bizottság dönti el, hogy az adott ügyben megindítaná-e az eljárást, és ha igen, milyen vádpontokban. Utána ezek mindegyikéről egyenként szavazhatnak a képviselőházban.
A demokraták ebben az ügyben a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a kongresszus akadályozásának ügyét is mérlegelik. A Politico szerint az egyes vádpontokat a jövő héten állíthatják össze.
Ahogy arról többször is részletesen írtunk , a demokrata párti ellenzéke azért kezdeményezte az elnök esetleges elmozdításához szükséges impeachment -eljárás megindítását, mert kiderült, hogy Trump egy júliusi telefonbeszélgetésben felvetette Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy érdemes volna kivizsgáltatnia Joe Biden volt amerikai alelnöknek, egyúttal a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltjének és fiának, Hunter Bidennek az ukrajnai üzleti ügyeit.
Trump és a republikánusok tagadják, de a demokraták feltételezése szerint a Fehér Ház több mint 400 millió dollár (kb. 120 milliárd forint) értékű, a kongresszus által megszavazott hadiipari támogatást tartott vissza, hogy nyomást gyakoroljanak az ukrán elnökre, ezzel pedig az elnök visszaélt hivatali hatalmával.
Az elmúlt két hónapban a demokrata többséggel rendelkező képviselőház hírszerzési bizottsága által vezetett vizsgálatban a zárt ajtók mögött tartott meghallgatásokkal együtt összesen 17, a novemberben két hét alatt lefolytatott nyilvános meghallgatásokon 12 tanú, köztük volt és jelenlegi nagykövetek, valamint fehér házi tanácsadók – azaz demokrataszimpatizánsnak épp nem nevezhető tanúk – is beszámoltak arról, mit tudnak az ügyről.
A demokraták ezek alapján összeállítottak egy 300 oldala jelentést, amiben azt írták, hogy a vizsgálat felfedte a hónapokig tartó erőfeszítéseket, ahogy Trump elnöki hatalmával külföldi beavatkozást próbált elérni a 2020-as elnökválasztásba. Elsöprő erejűnek nevezték az illetéktelen eljárás és a kongresszus akadályozásának esetében hallott bizonyítékokat. Többek között azt írták, hogy Trump a saját személyes és politikai érdekeit az Egyesült Államok nemzeti érdekei elé helyezte, és veszélyeztette az amerikai nemzetbiztonságot.
A következő lépcsőfokot jelentő igazságügyi bizottságban a szerdai, első meghallgatáson vezető amerikai egyetemek jogtudósait kérték arra, hogy foglaljanak állást: az eddigi bizonyítékok alapján el lehet-e indítani, és ha igen, akkor milyen vétségek miatt az impeachmentet.
A demokraták által meghívott három tudós egyértelműen azt válaszolta, hogy Trump méltatlanná vált hivatalára. A republikánus törvényhozók által meghívott oktató szerint viszont az eljárás „elsietett“ és „veszélyes precedenst“ teremthet a mindenkori amerikai elnökökkel szembeni eljáráshoz, a bizonyítékokat pedig soványnak találja az elnök elmozdítását célzó eljárás megindításához.
Viszont abban egyetértett a többi jogtudóssal, hogy egy „valamit valamiért“ (quid pro quo) szívességkérés az elnök részéről egyik politikai riválisa elleni nyomozás megindítására valóban elégséges alapként szolgálhatna az impeachmenthez.
A Fehér Ház elutasította, hogy Trump vagy jogi képviselője részt vegyen az igazságügyi bizottság szerdai meghallgatásán, mert szerintük kezdettől tisztességtelen az egész eljárás. Trumpék az egész folyamatot politikai boszorkányüldözésnek tartják, az előkészítő szakaszban megszólaló több tanút is hazugsággal vádoltak .
A Fehér Ház azzal reagált Pelosi bejelentésére, hogy már készülnek a szenátusi szakaszra. Szerintük Trump semmi rosszat nem tett, csak vezette az országot.
Trump már Pelosi bejelentése előtt kiírta a Twitterre, hogy „ha meg akarják indítani az impeachmentet, akkor tegyék meg, hamar". Hozzátette, hogy tisztességes eljárást akar a szenátusban, ahova majd beidéznék Pelosit, Joe Bident és a fiát. „Látszani fog, hogy milyen korrupt ez a rendszer valójában."
Ha az igazságügyi bizottságból továbblép az ügy, akkor elsőként a képviselőházban szavaznak. Ha a képviselők ötven százaléka plusz egy fő megszavazza, hogy az igazságügyi bizottság által meghatározott vádpont(ok)ban az elnököt felelősségre kell vonni, akkor az eljárás a szenátus elé kerül. Több demokrata is úgy vélte, hogy ez a szavazás még decemberben megtörténhet, a képviselőházban pedig többségben vannak a demokraták.
Ott a legfelsőbb bíróság főbírójának elnöklésével tárgyalják az elnök elmozdításának lehetőségét. A szenátusban kétharmados többségre van szükség ahhoz, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elnök elmozdításáról döntsön. Ott 53-47-re a republikánusok vannak többségben. Viszont a képviselőházi szakasszal ellentétben úgy tűnik , a szenátusban Trump is hajlandó lenne tanúskodni.