A brit alsóház megszavazta a brexitről szóló törvényjavaslatot. Miután a december 12-én megtartott előrehozott választásokon hatalmasat nyert a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párt, a brexitről szóló parlamenti döntések puszta formalitássá váltak, hiszen az új kormánynak nagy többsége van a westminsteri parlamentben.
A brexit-törvényt, hivatalos nevén EU (Withdrawal Agreement) Billt 358 képviselő támogatta, és csak 234 szavazott ellene. Ezek után kerülhet sor a törvény részletes tárgyalására mind az alsó-, mind a felsőházban, de szinte kizárt, hogy ebben a szakaszban megakadjon az elfogadása. A törvény kizárja a 2020-as átmeneti kilépési periódus meghosszabbítását, és egyértelművé teszi, hogy
Nagy-Britannia január 31-én valóban elhagyja az Európai Uniót.
A törvényt nem támogatták az ellenzéki Munkáspárt képviselői, a párt távozó vezetője, Jeremy Corbyn azt mondta, létezik "jobb és tisztességesebb mód" az unióból való kilépésre.
Boris Johnson október közepén elérte, hogy a távozás feltételrendszeréről szóló megállapodást újratárgyalják az EU-val. Az új megállapodás is nagyrészt a Theresa May által megkötött egyezségen alapul, de hiányzik belőle az ír-északír határ nyitvatartásának dilemmájára kitalált tartalékmegoldás (backstop), amit a brexit hívei leginkább elleneztek, mert határozatlan időre bezárta volna Nagy-Britanniát az EU-val fennálló vámunióba.
Az új megállapodás szerint sem lesz határellenőrzés az Ír-szigetet kettévágó vonalon, az árukat akkor fogják megvizsgálni, amikor belépnek a sziget területére, nem pedig akkor, amikor Észak-Írországba szállítják őket. Négy év múlva pedig az egyébként éppen felfüggesztett északír parlament dönthet majd arról egyszerű többséggel, hogy folytatják-e ezt a vámrendszert, vagy újat fogadnak el helyette.