438 igen, 20 nem ellenében átment a brit alsóházon az a törvényjavaslat, ami december 12-re előrehozott választást írna ki. Az alsóház egy nappal azután döntött így, hogy hétfőn még nem támogatta Boris Johnson javaslatát egy ugyanezen napra tervezett szavazásról. Az alsóház keddi jóváhagyása után a decemberi választásról szóló törvényjavaslatnak még meg kell járnia a Lordok Házát, és a királynő aláírását is meg kell kapnia, de ott már nem várható nagy meglepetés.
Ez lenne az első decemberben tartott választás 1923 óta, és a harmadik parlamenti választás négy éven belül 2015 és 2017 után.
A nagyon érő decemberi szavazás eredménye pedig a héten 2020. január 31-ig halasztott brexit sorsát is meghatározza majd.
Kedden már minden afelé mutatott, hogy lesz előrehozott választás. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetése délelőtt összeült, és megállapodtak, hogy támogatni fogják a decemberi voksolást. Napközben úgy tűnt, hogy ennek feltétele lehet akár egy olyan módosító is, ami alapján a 16-17 évesek is részt vehettek volna a választáson. Erről azonban végül nem szavazhatott az alsóház, csak arról az ellenzéki módosítóról, amivel a Labour, a liberális demokraták és a skót nacionalisták december 9-re hozták volna előre a választást. Ezt 295 igen, 315 nem ellenében elutasították.
A végeredmény mutatta, hogy a módosító elbukása után végül az ellenzéki pártokból is sokan engedtek, és nagy többséggel megszavazták Johnson eredeti időpontját.
Boris Johnson korábban háromszor próbálkozott előrehozott választás kiharcolásával, de az ellenzéki pártok ezt eddig nem támogatták, egyszer sem volt meg a kétharmados többsége. Legutóbb hétfőn adott be a kormány indítványt egy december 12-i előrehozott választásról, akkor még a hagyományos módon – a Fixed Terms Parliament Act választási törvény alapján – sikertelenül kísérelve meg a választás kiírását. Kedden már egy alternatív formában, egy olyan törvényjavaslattal próbálta kiírni a szavazást, amihez már egyszerű többség is elég volt (de egyébként a végeredmény alapján a 434 képviselős kétharmad is meglett volna).
A Munkáspárt hétfő este hivatalosan még ellene volt egy előrehozott választásnak, azonban az ellenzéki pártok korábbi egységfrontja azzal már megtört, hogy a liberális demokraták és a skót nacionalisták támogathatónak tartottak egy december 9-i szavazást. Miután az időpontról még vita volt, azonban Johnson keddi javaslata már egyszerű többséggel is átmehetett, a Munkáspárt vezetésének délelőtti tanácskozása után Jeremy Corbyn, a Labour vezetője bejelentette: támogatják a decemberi szavazást.
Corbyn elmondta, hogy az a korábban lefektetett feltételük teljesült a következő három hónapra, hogy a rendezetlen brexit lehetőségét zárják ki, miután hétfőn az EU hivatalosan is megadta a halasztást. Corbyn azt írta, hogy az ország történetének legnagyszabásúbb és radikálisabb kampányát folytatják majd a valódi változásért. A Munkáspárton belül egyébként továbbra sem volt egyetértés, Corbyn állítólag az árnyékkabinet többsége felett is átnyúlt, több képviselő is dühösen reagált, szerintük melléfognak az előrehozott választással. Itt foglaltuk össze, hogyan jutott el az alsóház az előrehozott választás támogatásáig>>>
Az előrehozott választásról szóló vita azután csúcsosodott ki a hét eleji szavazásokban, hogy eldőlt, az EU hajlandó 2020. január 31-ig kitolni a brexit eredetileg október 31-én, most csütörtökön lejáró határidejét. A brit kormány és az EU-s tárgyalódelegáció között kialkudott brexitmegállapodást a kilépés feltételrendszeréről a tagországok az október 17-18-i EU-csúcson hagyták jóvá. A deal a korábban Theresa May által megkötött megállapodáson alapult, de az ír-északír határ nyitvatartásának kérdésében új megoldási javaslatokkal állt elő Johnson.
Ez nem volt elfogadható a torykat az alsóházban támogató északír unionistáknak, de Johnsonnak sikerült meggyőznie saját pártja keménybrexitpárti tagjait, és az általa korábban kizárt tory képviselőket is a deal támogatásáról. Mint megírtuk, ezek után a képviselők egy szavazáson múlt kedden továbbengedték a brexitmegállapodásáról benyújtott törvényjavaslatot, ami a későbbi esetleges elfogadásának első lépését jelentette. Azonban ez még nem garantálta, hogy a későbbi szakaszban is meglenne a támogatás a deal mögött. (Bármilyen megállapodást az alsóháznak is ratifikálnia kell.)
A munkáspártiak egy része azért szavazott ki, mert erősen brexitpárti körzeteket képvisel, mások viszont taktikai okokból: ők Johnson terveivel ellentétes módosítókat akartak kapcsolni a törvényjavaslathoz. Rögtön utána le is szavazták azt a feszített, háromnapos menetrendet, ami alatt Johnsonék át akarták nyomni a törvényt az alsóházon, jelezve, hogy több időt akarnak a törvényjavaslat vitájára. Erre válaszul a kormányfő bejelentette, hogy szüneteltetik a törvény további tárgyalását.
Ezzel eldőlt, hogy a megállapodás alapján már nem léphetnek ki október 31-én a britek az EU-ból, viszont ha halasztást sem kaptak volna, akkor rendezetlen brexit jöhetett volna. Johnsont korábban az alsóház által elfogadott törvény kötelezte arra, hogy kérjen halasztást az EU-tól, noha folyamatosan ez ellen érvelt, és többször is kijelentette, ha törik, ha szakad, távoznak október végén.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy a többi 27 tagország beleegyezett abba, hogy három hónappal kitolják a kilépés határidejét. Tusk kedd este, a brit alsóházban az előrehozott választásról szóló vita alatt írta ki, hogy az EU-hoz akkreditált nagykövetek hétfői döntése után a tagországi vezetők formálisan is rábólintottak a halasztásra. Tusk azonban arra is figyelmeztetett, hogy könnyen lehet, ez volt az utolsó hosszabbítás, „használják ki a legjobban ezt az időt."
Ha a kedden az alsóházban elfogadott törvényjavaslat végez a Lordok Házában is, aztán megkapja a királynő aláírását, akkor november 6-án, jövő szerdán oszlathatják fel a parlamentet. A liberális demokraták és a skót nacionalisták attól tartottak korábban, Johnson megpróbálhatja még a parlament feloszlatása előtt elfogadtatni a brexitmegállapodását is. A kormány hétfőn tagadta, hogy ilyesmire készülne, a kampányra koncentrálna.
A választási kampány öt hétig fog tartani, és korábban nem látott mértékű sárdobálásra van kilátás,
miközben a brexit további alakulását is alapjaiban határozhatja meg a szavazás eredménye.
Johnson már régóta ezt próbálta kiharcolni, és valójában retorikájukban az ellenzéki pártok maguk is választást szorgalmaztak, hogy leváltsák a kormányt, de az is látszik, hogy miért ódzkodik sok munkáspárti képviselő még mindig a szavazástól. A Britain Elects alapján a konzervatívok 35,1 százalékkal vezetnek, a Munkáspárt 25,4, a liberális demokraták 18,1, Nigel Farage Brexit Pártja 11,3 százalékon áll.
EZ AZ EGYÉNI KÖRZETEKRE ÉPÜLŐ, EGYFORDULÓS, ÉS A LEGTÖBB SZAVAZATOT KAPOTT JELÖLT AUTOMATIKUS GYŐZELMÉT JELENTŐ BRIT RENDSZERBEN TORY TÖBBSÉGET VALÓSZÍNŰSÍTENE.
Azonban a kampány mindegyik oldalnak rejt kockázatokat is magában, és a toryk közül sem mindenki örül a decemberben várható szavazásnak. Nagyon más helyzet volt, de Theresa May előző kormányfő is kezdeményezett már egy előrehozott választást 2017-ben, ami a felmérések alapján a toryknak állt, utána viszont több bakit is vétett, miközben Corbynék erős kampányt vittek. A végén May elbukta a toryk addigi többségét, és a kormánya ezért szorult az északír unionisták külső támogatására.
Most a decemberi, a karácsonyhoz közeli időpont is bizonytalanná tenné a pártok mozgósítási képességét. A választókon ráadásul különböző mértékben érződik a brexitfáradság is, és a kilépési lehetőségek fényében a pártok egyes szavazóinak hagyományos elköteleződései is megkavarodhatnak.
Johnson október 14-én ismertetett, a királynő által felolvasott kormányprogramját alsóházi többség hiányában sokan már akkor is inkább kampányígéretek gyűjteményének tartottak. A kormányfő egyik célja régóta az volt, hogy egy előrehozott választás megnyerésével szerezzen új többséget az alsóházban, ami aztán már nem tudná akadályozni többet a brexitterveit. Johnsonnak és az őt May utódjának megválasztó tory tagságnak egy rendezetlen brexit is megfelelő lett volna, de a kormányfő hétfőn kijelentette, hogy egy előrehozott választásra ráfordulva az EU-val megkötött kilépési megállapodásával fog kampányolni. Ezt azonban még a keménybrexitpárti szavazóknak is el kell adnia, ahogy télen a párthoz húzó idősebbek mozgósítása is nehezebb lehet, mint a megszokott tavasszal.
Johnson viszont az elmúlt időszakban elszenvedett parlamenti veszteségeit is folyamatosan arra használta fel, hogy egy kampányra készülve magát a patthelyzet feloldásán dolgozó, a népet képviselő vezetőnek mutassa, miközben a parlamentet és az ellenzéket a folyamatok akadályozásával vádolta. Arra is végig hangsúlyosan épített, hogy a kedden általa már Fidel Castróhoz hasonlított Corbynnal állítsa szembe magát: Boris Johnson a legnépszerűbb konzervatív politikus a YouGov felmérésében, 33 százaléknak van pozitív, 47 százaléknak negatív véleménye róla; Corbyn viszont a harmadik legnépszerűbb Labour-politikus, 23 százaléknak van róla pozitív, 58 százaléknak negatív véleménye. A választásra készülve a kormányfő kedd este visszavett a pártba abból a 21 volt konzervatív képviselőből is tizet, akiket ő maga zárt ki korábban, amiért szembeszegültek vele egy alsóházi szavazáson.
Corbyn azonban korábban már bizonyította, hogy be tudja dobni magát egy kampányban, 2017-ben növelni tudta a Munkáspárt képviselőinek számát, és ő is Johnson egyetlen komolyan vehető ellenfeleként próbálja majd mutatni magát, aki a változás szlogenjét is előhúzta. A Labour és az ellenzék felépítette azt a kampányszlogenjét is, hogy
Johnson a korábbi „ha törik, ha szakad" ígéretével ellentétben nem tudta véghezvinni a kilépést október 31-ig, pedig ez volt az, amivel a tory tagság megválasztotta May utódjának, és amire az elmúlt hónapokat feltette.
A Labour azonban nincs könnyű helyzetben: a támogatottsága elsősorban azért erodálódott ennyire az elmúlt években, mert a belső viták között örlődve nem tudta eldönteni, milyen világos üzenetet képviseljen a brexit kérdésében. Az ellentétek megmaradtak, de Corbyn végül október elején kijelentette, hogy kormányra kerülve azonnal törvényt alkotna egy új népszavazásról, és ezt fél éven belül ki is írnák. A választók arról dönthetnének, hogy egy új, a vámunióhoz közelebbi megállapodás alapján lépjenek-e ki az EU-ból vagy maradjanak mégis az unió tagja. A Munkáspárt azzal is vállalt egy kockázatot, hogy végül nem sikerült előrehoznia a szavazás időpontját december 9-re. Két éve ugyanis sokat köszönhetett az egyetemisták szavazatainak, most pedig a téli szünet első hetének második felére esik a választás napja, ami rosszul jöhet nekik.
A brit politikát meghatározó két nagy párt mögött a liberális demokraták azzal tudtak megerősödni, hogy a Labour bizonytalankodása közben ők egyértelműen a brexittel szemben foglaltak állást. A hagyományos harmadik erőként fontos szavazatokat vehetnek el a másik két párttól, miközben az üzenetük világos: ha lehetőségük lenne rá, vissza is vonnák a kilépést (amire a briteknek egyébként egyoldalúan joguk van).
A szintén a brexit ellen állást foglaló skót nacionalisták is azt remélik, hogy megerősíthetik pozíciójukat Skóciában, végső soron pedig közelebb juthatnak egy újabb függetlenségi népszavazás kiírásához.
A választási kampányban pedig hangosan ott lesz majd Nigel Farage és Brexit Pártja is. Korábbi pártja, a UKIP példája is bizonyította, hogy egy megnyert EP-választás után sem igazán tudta brit parlamenti helyekre váltani a támogatottságát, azonban több szorosabb körzetben is számíthat a toryknak, ha Farage magát a keménybrexitpártiak egyetlen vállalható jelöltjének beállítva támadja majd azzal Johnsont, hogy elszalasztotta az október 31-i kilépés lehetőségét.
Bőven lesznek még kérdőjelek a következő napokban és hetekben, de ha a mostani felméréseknek megfelelő eredmény születik a végén, akkor Johnson alsóházi többséggel a háta mögött valamilyen formában véghezviheti a brexitet. Ha viszont újból megosztott parlamenti erőviszonyok jönnének, vagy a mostani ellenzék tud erősödni, akkor megnőhetne egy új népszavazás, vagy egy teljesen más brexitmegállapodási javaslat esélye is.
A brit lapok mindenesetre arra is felhívták a figyelmet: a szavazás végeredménye egy péntek 13-án hajnalban derülhet majd ki.
(Borítókép: Toby Melville / Reuters)