Az Egyesült Államok hadserege légicsapásokat hajtott végre az iraki fővárosban, Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen. Az NBC televízió szerint a légicsapásokat Donald Trump amerikai elnök rendelte el. Ezt a Pentagon is megerősítette. A tárca tájékoztatása szerint Trump arra adott utasítást, hogy az Egyesült Államok hadereje „tegyen határozott lépést a külföldön élő amerikaiak biztonságának védelmében”.
Irán kemény válaszlépést ígér
Az MTI a helyi médiára hivatkozva azt írta, a légicsapások egyik célpontja a bagdadi nemzetközi repülőtér volt, ahol életét vesztette Kászim Szulejmáni iráni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz (a fotón), a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője.
Ennek az ernyőszervezetnek a tagja az a Katáib Hzbollah milícia, amely a múlt pénteken rakétatámadást intézett az iraki Kirkuk melletti katonai támaszpont ellen: erre hivatkozva Washington vasárnap légicsapásokat mért Iránhoz köthető iraki és szíriai célpontokra.
Arról, hogy miért likvidálta Kászim Szulejmánt Amerika, ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Pénteken dél körül már be is jelentették Szulejmán utódját, Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető Eszmáíl Gáánit, az az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokhelyettesét nevezte ki a helyére. Gááni 1997-től volt a Kudsz második embere. Szulejmánival együtt nevezték ki a csoport élére.
Amerikai tisztségviselők egyelőre nem erősítették meg sem Szulejmáni, sem al-Muhandisz halálhírét. A Fox televízió információi szerint azonban Ahmed al-Aszádi, a Népi Mozgósítási Erők egyik szóvivője Bagdadban újságíróknak azt mondta: „Az amerikai és az izraeli ellenség a felelős Abu Mahdi al-Muhandisz és Kászim Szulejmáni mudzsahedek meggyilkolásáért.”
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Kászim Szulejmáni meggyilkolása erősíteni fogja az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenállást a térségben és világszerte. Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője pedig azt közölte,
kemény válaszlépés várható. ... könyörtelen bosszú vár az ő és más mártírok vérét kiontókra. Minden ellenségünknek tudnia kellene, hogy az ellenállás dzsihádja kettős motivációval folytatódni fog, és harcosainkat végső győzelem várja a szent háborúban.
Iránban háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el. Az iráni külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő teheráni svájci nagykövetet Szulejmáni megölése miatt.
Irak elhagyására szólította fel Amerika az állampolgárait
A Pentagon közleményben szögezte le, hogy a továbbiakban is „minden szükséges lépést” megtesz az amerikai emberek és érdekek védelmében „bárhol legyenek is a világban”. A minisztérium hangsúlyozta azt is, hogy „e csapásmérés célja az volt, hogy elrettentse Iránt a jövőbeni támadásoktól”. A Pentagon információi szerint ugyanis Kászim Szulejmáni aktívan dolgozott azon, hogy újabb támadásokat intézzenek amerikai diplomaták és katonák ellen a térségben.
Az AFP szerint Amerika bagdadi nagykövetsége pedig felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Irakot.
#UPDATE
— AFP news agency (@AFP) January 3, 2020
"US citizens should depart via airline while possible, and failing that, to other countries via land."
The US embassy in Baghdad urges American citizens in Iraq to "depart immediately", for fear of fallout from US killing of top #Iran and Iraq commanders pic.twitter.com/V5asyM6vde
Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti házelnöke arra figyelmeztetett, hogy a Szulejmáni elleni amerikai csapás "az erőszak veszélyes kiszélesedését" jelenti. "Amerika - és a világ - nem engedheti meg magának a feszültségek olyan eszkalálódását, ahonnan nincs visszatérés". Pelosi bírálta Donald Trump amerikai elnököt, amiért a kongresszus hozzájárulása nélkül döntött a légicsapásról.
Irán és az Egyesült Államok kapcsolata korántsem felhőtlen. 2018 májusában Trump felmondta az elődje és öt másik nagyhatalom által Iránnal aláírt atomalkut. Trump célja az, hogy új feltételekkel kényszerítsen ki megállapodást, amivel megakadályoznák Iránt az atomfegyver kifejlesztésében.
Tavaly tavasszal a két ország kölcsönösen leterroristázta egymást, az USA a meglévő szankciók mellé újabbakat vetett ki. Az USA azzal vádolta Iránt, hogy ők a felelősek olajtankerek megtámadásáért a Hormuzi-szorosban. Ezt Teherán tagadta.
Trump meg nem nevezett iráni fenyegetésekre is hivatkozva több ezer katonát küldött a Közel-Keletre, de a fenyegetőzések ellenére mindkét fél többször is hangsúlyozta, hogy nem akar háborút. Különösen feszült lett a helyzet tavaly nyáron, amikor az iráni Forradalmi Gárda lelőtt egy amerikai drónt, az Egyesült Államok szerint bizonyíthatóan nemzetközi vizek felett, Irán szerint a légterükben. Trump ugyan jóváhagyta az Irán elleni katonai válaszcsapást, de tíz perccel az akció indítása előtt lefújta. Az USA kibertámadást indított az iráni rakétairányító rendszerek ellen.
Nem sok ország örül az akciónak
Irak: Ádil Abdul Mahdi iraki ügyvezető kormányfő közleménye szerint ami történt, az Irak elleni agresszió, az ország szuverenitásának megsértése, amely háborúhoz fog vezetni Irakban, a térségben és a világban. Szerinte a támadás megsértette az iraki amerikai jelenlét feltételeit is, és emiatt egyeztetnie kell a törvényhozással, hogy megvédje Irak biztonságát és szuverenitását. A kormányfő sürgette a parlament rendkívüli ülésének összehívását is.
Muktada asz-Szadr befolyásos síita hitszónok bejelentette, hogy reaktiválja Amerika-ellenes milíciáját. Kaisz al-Hazali, az egyik iráni támogatású iraki milícia vezetője magas fokú harckészültséget rendelt el fegyvereseinek, és kijelentette, hogy az amerikai katonai jelenlét Irakban rövidesen véget ér.
Szíria: A szíriai külügyminisztérium elítélte a "gyáva amerikai agressziót", amely szerinte a közép-keleti helyzet súlyos eszkalációját idézi elő - jelentette a SANA hivatalos szíriai hírügynökség.
Oroszország: Az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az iráni tábornok megölése kockázatos akció, növeli a feszültséget a Közép-Keleten.
Kína: A 2015-ben Iránnal kötött atomalkut szintén aláíró Kína aggodalmának adott hangot. Keng Suang külügyi szóvivő nyugalomra és önmérsékletre szólította fel az érintetteket a feszültség újabb kiszélesedésének elkerülése érdekében.
Fotó: Ahmad Al-Rubaye, AFP