Az Egyesült Államok likvidálta az iráni kémfőnököt, Kászim Szulejmánit, akit ugyan Washington lényegében már tavaly tavasszal terroristának minősített, de a meggyilkolása mégis erős és váratlan lépés Donald Trumptól. Olyan, mintha Teherán megölette volna a CIA vezetőjét. Szulejmáni ráadásul több volt, mint kémfőnök. Afféle láthatatlan külügyminiszterként döntő szerepet játszott Irán közel-keleti politikájában.
Rendben, közbelépünk. Küldjétek ide Kászim Szulejmánit!
– állítólag 2015-ben ezt mondta Vlagyimir Putyin az iráni legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah egyik küldöttjének, amikor a szír polgárháború ötödik évében megegyeztek, hogy Oroszország és Irán – egymással együttműködve – Bassár el-Aszad szíriai elnök segítségére siet, és beszáll a háborúba.
A mondat, amit Putyinnak tulajdonítanak, jól érzékelteti az al-Kudsz, az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulatának parancsnoka, Kászim Szulejmáni befolyását és szerepét. Annak a Szulejmáninak, akit Donald Trump utasítására csütörtökön az iraki fővárosban meggyilkoltak. Szulejmánit az Irán-barát iraki milícia ernyőszervezetének vezetője fogadta, és az autó, ami a repülőtér előtt várta, éppen elhajtott volna vele, amikor a konvojt egy drónról lebombázták.
A gyilkosságot az amerikai hadsereg különleges alakulatok egyesített parancsnoksága hajtotta végre – az a „részleg”, amelyik a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta jó néhány terroristát végzett így ki. Csakhogy Szulejmáni nem számít terroristának, sokkal inkább Irán valódikülügyminiszterének, még ha hivatalosan nem is ez volt a pozíciója. Amolyan nemzeti stratéga ő, aki az al-Kudsz irányítójaként az elmúlt években a legtöbbet tette azért, hogy Irán kiterjessze befolyását a régióban, és kiépítse meglepően erős hálózatát egyebek mellett Szíriában és Irakban is, utóbbiban a síita milíciákon keresztül.
Jól mutatta befolyását az is, hogy a 63 éves tábornok közvetlen főnöke a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah volt.
Az „iráni Habony Árpád”, Szulejmáni életéről keveset lehet tudni, ezért nemcsak befolyásos, hanem legalább annyira misztikus figuraként is élt a köztudatban. Még huszonévesen csatlakozott az iráni haderőhöz, akkor, amikor Szaddám Huszein iraki diktátor Irán ellen folytatott háborút. De Szulejmáni harcolt afgán kábítószercsempészek ellen, 1998-ban pedig őt nevezték ki a külföldi műveletekért felelős al-Kudsz élére.
Szulejmáni volt az agya mindannak, amit Irán a Közel-Keleten csinált, legyen szó egyezségekről, háborúról, békéről, bármiről.
Például neki tulajdonítják mindazt, amit és ahogy a szír elnök, Bassár el-Aszad csinált a lázadók ellen, ahogy azt is, hogy Irakban megerősödtek az Iránnal szövetkező milíciák.
Szulejmáni, miután az al-Kudsz élére került, tehát már 1998-tól kezdve azon fáradozott, hogy Irán befolyását kiterjessze a Közel-Keleten. Rengeteg fedett akciót szervezett ekkortól kezdve az iráni hírszerzés például azért, hogy a szövetségeseinek fegyvereket szállítson, és megerősítse az Iránhoz hű milíciákat külföldön.
Kémfőnökként Szulejmáni segítette az Irakban az egykori diktátor, Szaddám Huszein ellen harcoló kurdokat éppúgy, mint a libanoni Hezbollahot vagy éppen a palesztin területeken aktív Hamászt. Miután az amerikaiak 2003-ban megszállták Irakot, Szulejmáni fedett akciói már az amerikai csapatok és bázisok elleni támadásokra fókuszáltak, ezekben a műveletekben több százan életüket vesztették.
Irakban a 2003-as amerikai invázió után valóban vallásháborúhoz közeli helyzet alakult ki. A síita többség és szunnita kisebbség kölcsönösen követett el atrocitásokat a másikkal szemben, ebben a konfliktusban is komoly szerepe volt Szulejmáninak. Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, Irak 15 éve egyik válságról a másikra bukdácsol, Irán ezzel szemben súlyos gazdasági gondjai ellenére is politikailag stabil és ütőképes hatalom maradt, így azután Bagdad egyre inkább egy iráni klienskormányzattá vált – különösen az amerikai csapatok 2011-es kivonulása után. Az iráni vallási kormányzat katonai-titkosszolgálati szervének, a Forradalmi Gárdának a vezetői szabad bejárással rendelkeznek a legtöbb bagdadi minisztériumba.
Ilyen előzmények után történt, hogy 2019 tavaszán Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Iráni Forradalmi Gárdát terrorista szervezetnek minősítette.
Szulejmániból így lett hivatalosan is terrorista – legalábbis az amerikaiak szemében. Ráadásul Szulejmáni az amerikaiak szerint csütörtökön éppen azért érkezett Bagdadba, hogy a Szíriában állomásozó amerikaiak ellen szervezzen támadásokat.
Csakhogy az iráni kémfőnök ennyire látványos likvidálása egyelőre beláthatatlan következményekkel járhat Irán és az Egyesült Államok amúgy sem túl felhőtlen kapcsolatában. Már csak azért is, mert az elmúlt időszakban az amúgy misztikus és titokzatos Szulejmáni amolyan nemzeti sztár lett Iránban. Meggyilkolása nagyjából ahhoz hasonlítható, mintha az irániak a CIA vezetőjével végeztek volna.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Szulejmáni meggyilkolása erősíteni fogja az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenállást a térségben és világszerte. Ali Hamenei pedig azt közölte:
Kemény válaszlépés várható, könyörtelen bosszú vár az ő és más mártírok vérét kiontókra. Minden ellenségünknek tudnia kellene, hogy az ellenállás dzsihádja kettős motivációval folytatódni fog, és harcosainkat végső győzelem várja a szent háborúban.
Iránban háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el. Az iráni külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő teheráni svájci nagykövetet Szulejmáni megölése miatt.
(Borítókép: Kászim Szulejmáni / Anadolu Agency / MTI)