Az elmúlt napokban az iráni vezetés különböző szintjein fenyegettek bosszúval az iráni Forradalmi Gárda különleges műveletekért felelős szárnyának parancsnoka, Kászim Szulejmáni pénteki meggyilkolása miatt. Szombaton az iráni fegyveres erők szóvivője beszélt arról, hogy „türelmesen felállítunk egy tervet, amivel elsöprő erővel tudunk válaszolni erre a terrorcselekményre." Abolfazl Sekarcsi dandártábornok a CNN szerint hozzátette: „Mi választjuk meg az időpontot és a helyszínt az ellenlépéseinkhez."
Szulejmánit pénteken egy amerikai drónnal ölték meg a bagdadi reptérnél. Szulejmáni közvetlen főnöke a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah volt, és ő volt az agya mindannak, amit Irán a Közel-Keleten csinált, legyen szó egyezségekről, háborúról, békéről, bármiről. Irán egyik legfontosabb katonai és politikai stratégája döntő szerepet játszott Irán közel-keleti politikájának alakításában, Washington pedig lényegében már tavaly tavasszal terroristának minősítette.
Iránban azonban sokan hősként tekintettek Szulejmánira, akit már szombaton több ezren búcsúztattak Bagdadban, onnan szállították át a maradványait Iránba, ahol több helyszínen is gyászszertartást tartanak, majd pedig kedden szülővárosában, Kermánban temetik majd el. Az iráni Ahvaz város utcáin vasárnap több ezren emlékeztek meg Szulejmániról. Iránban pénteken háromnapos gyászt hirdettek.
Donald Trump szombaton csapássorozattal fenyegette meg Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az amerikai elnök az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett; Washington most erre utalva ennyi iráni célpontot bombázna.
Később több másik tweetben is ráerősített a fenyegetésére. Azt írta, hogy kétezer milliárd dollárt költöttek katonai eszközökre mostanában, és habozás nélkül kész bevetni ezeket. „Ha újra támadnak, amit nagyon nem javaslok nekik, akkor keményebben lecsapunk rájuk, mint amit valaha tapasztaltak!" – írta.
Mohamed Dzsavad Zaríf iráni külügyminiszter elítélte, és „háborús bűncselekménynek" minősítette, hogy Trump egyik fenyegetőzésében iráni kulturális helyszínek esetleges megtámadásáról is írt.
A CNN szerint a Fehér Ház zárt ajtók mögött azt jelezte kongresszusi vezetőknek, hogy Irán várhatóan „heteken belül" valamilyen válaszlépésre készül. A brit külügyminisztérium bejelentette, hogy két brit hadihajó fogja kísérni a brit tankereket és kereskedelmi hajókat a Hormuzi-szorosban, ahol korábban Irán lefoglalt egy brit hajót, amit később elengedett.
A konfliktus lehetséges következményeit, köztük a világ olajszállítmányai szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros esetleges lezárását ebben a cikkben szedtük össze:
Közben Robert O'Brien nemzetbiztonsági főtanácsadó arról beszélt a Fox Newsnak, hogy Trump nagyon visszafogott volt „az iráni provokációkkal szemben", de az elnök szemében akkor léptek át egy határt, amikor december 27-én iráni hátterű iraki milíciák rakétatámadásában megöltek egy szerződéses amerikai alkalmazottat egy bázison Kirkuk közelében, mások pedig megsebesültek.
Az Egyesült Államok és a síita teokratikus rezsim által vezetett Irán konfliktusa már negyven éves múltra tekinthet vissza. A konfliktus legfrissebb fejleménye az volt, hogy a milíciák decemberi rakétacsapásában életét vesztette az amerikai alkalmazott (aki nem a hadsereg tagjaként, hanem egy katonai szolgáltatásokkal foglalkozó magáncég alkalmazottjaként volt ott). Erre, és a további támadásokat megelőzendő az Egyesült Államok 25 síita milicistát és rengeteg felhalmozott hadianyagot bombázott le Irakban. Ezt követően több száz tiltakozó megpróbált behatolni a bagdadi amerikai nagykövetség erődszerű épületébe. Trump ezért is Iránt tette felelőssé.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház azzal indokolta Szulejmáni likvidálását, hogy a tábornok olyan küszöbön álló támadásokat szervezett éppen, amik amerikaiak életét veszélyeztették volna. A dróncsapással azonban Pompeo szerint ezeket sikerült elkerülni.
A Fehér Ház bejelentette: hivatalosan is értesítette a kongresszust a Szulejmáni és konvoja elleni légicsapásokról. A dokumentum kézhez vétele után Nancy Pelosi demokrata házelnök azonban azt mondta, hogy több kérdést vet fel, mint amire választ ad. Szerinte a támadás időzítése, végrehajtásának módja és az igazolása is kérdéses.
Sebastian Kurz leendő osztrák kancellár egy amerikai-iráni csúcstalálkozót javasolt Bécsben a feszültség enyhítéséhez. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig meghívta Brüsszelbe az iráni külügyminisztert. A főképviselő hangsúlyozta, hogy visszafogottságra van szükség, és arra, hogy elkerüljenek újabb, a feszültséget tovább fokozó lépéseket.
A Szulejmáni megölése miatt kialakult nemzetközi feszültség enyhítését szorgalmazta Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében. A katolikus egyházfő kijelentette, hogy a világ több részén borzalmas feszültség érezhető. „A háború csak halált és pusztítást hoz" – mondta Ferenc pápa. Minden féltől azt kérte, hagyja nyitva az ajtót a párbeszéd előtt, tanúsítson önfegyelmet és kerülje az ellenségeskedést.
(Borítókép: Forradalmi Gárda különleges műveletekért felelős szárnyának meggyilkolt parancsnoka, Kászim Szulejmáni temetésén összegyűlt tömeg. Fotó: Wana News Agency / Reuters)