Szankciókkal fenyegette meg Irakot Donald Trump amerikai elnök, ha Bagdad távozásra szólítja fel az amerikai csapatokat - írja az MTI. 

Trump az elnöki külön gépen, Floridából Washingtonba visszautazóban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy több milliárd dolláros számlát nyújt be az arab országnak, ha az amerikai katonákat a vasárnap elfogadott parlamenti határozat értelmében kötelezik az ország elhagyására.

A bagdadi parlament - a síita képviselők támogatásával - nem kötelező érvényű határozatot fogadott el arról, hogy valamennyi külföldi katonának távoznia kell az országból. A határozat felszólítja Ádil Abdel Mahdi ügyvezető kormányfőt, hogy vonja vissza az amerikai katonák behívására és ott tartózkodására vonatkozó kormányzati döntést.

Irak azt követően kérte az Egyesült Államok katonai segítségét, hogy 2014-ben az ország mintegy kétharmadát elfoglalták az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet terroristái.

Az iraki politikusokat azonban - beleértve a kormányfőt is - felháborította az Egyesült Államok által péntekre virradóra Bagdadban végrehajtott célzott támadás, amelyben megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét, és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az Irán támogatását élvező Népi Mozgósítási Erők nevű, több milíciát tömörítő iraki ernyőszervezet irányítóját. Az amerikai csapatkivonást szorgalmazó parlamenti határozatot az iraki kormányfő is támogatta.

Donald Trump kijelentette: Washington anélkül nem távozik Irakból, hogy ne téríttetné meg az amerikai haderő ottani költségeit. "Iraki légitámaszpontunk különlegesen költséges. Dollár milliárdokba került felépíteni, és nem vonulunk ki, hacsak nem fizetik ki ennek a költségeit" - jelentette ki. Hozzáfűzte: ha nem sikerül "békésen távozni", akkor Iraknak olyan szankciókkal kell szembenéznie, "amilyeneket korábban soha nem láttak".

Trump ismét elmondta, hogy Washington kész Iránnak akár a kulturális létesítményeire is csapást mérni. "Ők meggyilkoltatták az embereinket, megkínoztattak és megcsonkíttattak amerikaiakat, de nekünk ne legyen szabad bántani kulturális örökségük helyszíneit... Ez így nem igazságos" - mondta.

Irak korlátozza a külföldi csapatok mozgását

Irak vezetését nem hatotta meg Trump zsarolása, mint hétfőn Abdel-Karim Halaf iraki katonai szóvivő bejelentette, korlátozzák a koalíciós szárazföldi és légi erők mozgását, előkészítve a külföldi csapatok kivonását.

Az iraki hatóságok előkészítették az amerikai csapatok kivonását szolgáló mechanizmust. A nemzetközi koalíció szerepe kizárólag a tanácsadásra, a kiképzésre és a fegyverszállításra lesz korlátozva, a fegyveres erői pedig elhagyják az országot. Az iraki kormány korlátozta a külföldi erők tevékenységét a földön és a levegőben is. Jelenleg tiltott számukra a csapatmozgás.

Halaf szerint az Egyesült Államok az iraki főparancsnokság tudta nélkül hajtott végre műveleteket az ország területén. Mint mondta, Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda elitegységének, az al-Kudsznak a parancsnoka - akit pénteken célzott amerikai légicsapással megöltek - Irak vendége volt, és Irak belügye volt a látogatása. Bagdad az ország szuverenitása és az amerikai csapatok iraki jelenlétének feltételeiről szóló megállapodás megsértésének minősítette a légicsapást.

Ez történt az elmúlt napokban

• Szulejmáni pénteki meggyilkolása után az iráni vezetés különböző szintjein fenyegettek bosszúval. A legfőbb vezető, Ali Hamenei katonai főtanácsadója azt mondta, katonai válaszlépésre készülnek katonai létesítmények ellen, a fegyveres erők szóvivője pedig azt mondta, ők választják meg „az időpontot és a helyszínt az ellenlépésekhez." Szulejmáni utódja is azzal fenyegetett, bosszút áll.
• Százezrek búcsúztatták Iránban Szulejmánit. A tömegben és az iráni parlamentben is azt skandálták: „Halál Amerikára!". Irán diplomáciai vonalon az USA-val szembeni közös fellépésre szólította fel Recep Tayyip Erdoğan török elnököt.
• Donald Trump szombaton csapássorozattal fenyegette meg Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az amerikai elnök az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett; Washington most erre utalva ennyi iráni célpontot bombázna.
• A Szulejmáni meggyilkolása után még inkább kiéleződő amerikai-iráni konfliktus lehetséges következményeit, köztük a világ olajszállítmányai szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros esetleges lezárását ebben a cikkben szedtük össze.
• Rakéták csapódtak egy iraki amerikai katonai bázisba, ott senki sem sérült meg. Az iráni eseményektől feltehetően függetlenül, de Kenyában az as-Sabáb dzsihadista szervezet támadott meg egy amerikai bázist, egy katonát és két szerződéses alkalmazottat megöltek, mielőtt visszaverték őket.
• Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház pénteken azzal indokolta Szulejmáni likvidálását, hogy a tábornok olyan küszöbön álló támadásokat szervezett éppen, amik amerikaiak életét veszélyeztették volna. A dróncsapással azonban Pompeo szerint ezeket sikerült elkerülni. A demokraták szerint azonban vannak kérdések a támadás időzítésével, végrehajtásának módjával és igazolásával kapcsolatban is.
• Az iraki parlament megszavazta, hogy a területükön elkövetett támadás miatt vonják ki a külföldi erőket az országból. A határozat nem kötelező érvényű, de lehetőséget ad az iraki kormány kezébe. Irakban 5000 amerikai katona, rajtuk kívül pedig sok külföldi, köztük több száz magyar is szolgálatot teljesít. Donald Trump több milliárd dolláros számlával fenyeget, ha Irak kirakná az amerikaiakat.