Az amerikai határvédelmi szervek többtucatnyi amerikai állampolgárságú iránit tartóztattak fel az északnyugati Washington államban a kanadai határon, írja a New York Times.

A több mint hatvan embert még a hétvégén tartóztatták fel, a lap értesülései szerint azonban néhány óra múltán, a szokásosnál szigorúbb ellenőrzés után, többségük beléphetett az Egyesült Államokba.

Valamennyien Blaine városkánál lépték át a határt, és hivatalos útjukról vagy vakációjukról tértek vissza az Egyesült Államokba. Mint később kiderült: a határőrizeti szervek munkatársai a politikai nézeteikről és rokonszenveikről is faggatták őket.

A szárazföldi és tengeri határok ellenőrzésének megszigorítását a belbiztonsági minisztérium rendelte el, miután Irán válaszcsapásokkal fenyegette meg az Egyesült Államokat a péntekre virradóra Bagdadban végrehajtott, mások mellett az iráni Kászim Szulejmáni tábornok halálát is okozó célzott amerikai légicsapás után.

A New York Times idézte Masih Fouladit, az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR) nevű jogvédő szervezet igazgatóját, aki elmondta, hogy akadtak, akiket tíz órán keresztül faggattak a határállomás egyik várószobájában. Fouladi, akinek munkatársai beszéltek a feltartóztatottakkal, nem részletezte, hogy kiktől és milyen indokokkal tagadták meg a belépést. Idézte azonban egyiküket, akinek a határőr azt mondta:

Mostanság nem jó dolog iráninak lenni.

„Ezek a hírek rendkívül zavarba ejtőek és valószínűleg jogtalanok is, mivel amerikai állampolgárokat tartottak fogva” – fogalmazott a CAIR igazgatója.

Matt Leas, a határvédelmi szervek szóvivője vitatta a feltartóztatás, illetve az ellenőrzés részleteiről szóló állításokat, és cáfolta azt a feltételezést, hogy a belbiztonsági minisztérium az iráni gyökerű amerikaiak fokozott ellenőrzését írta volna elő. A szóvivő hamisnak minősítette az amerikai–kanadai határon történtekről a médiában megjelent információkat.

Ez történt az elmúlt napokban

• Kászim Szulejmáni iráni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége vezetőjének és Abu Mahdi al-Muhandisznak, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek a vezetőjének pénteki meggyilkolása után az iráni vezetés különböző szintjein fenyegettek bosszúval. A legfőbb vezető, Ali Hamenei katonai főtanácsadója azt mondta, katonai válaszlépésre készülnek katonai létesítmények ellen, a fegyveres erők szóvivője pedig azt mondta, ők választják meg „az időpontot és a helyszínt az ellenlépésekhez”. Szulejmáni utódja is azzal fenyegetett, bosszút áll.
• Százezrek búcsúztatták Iránban Szulejmánit. A tömegben és az iráni parlamentben is azt skandálták: „Halál Amerikára!". Irán diplomáciai vonalon az USA-val szembeni közös fellépésre szólította fel Recep Tayyip Erdoğan török elnököt.
• Donald Trump szombaton csapássorozattal fenyegette meg Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az amerikai elnök az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett; Washington most erre utalva ennyi iráni célpontot bombázna.
• A Szulejmáni meggyilkolása után még inkább kiéleződő amerikai-iráni konfliktus lehetséges következményeit, köztük a világ olajszállítmányai szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros esetleges lezárását ebben a cikkben szedtük össze.
• Rakéták csapódtak egy iraki amerikai katonai bázisba, ott senki sem sérült meg. Az iráni eseményektől feltehetően függetlenül, de Kenyában az as-Sabáb dzsihadista szervezet támadott meg egy amerikai bázist, egy katonát és két szerződéses alkalmazottat megöltek, mielőtt visszaverték őket.
• Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház pénteken azzal indokolta Szulejmáni likvidálását, hogy a tábornok olyan küszöbön álló támadásokat szervezett éppen, amik amerikaiak életét veszélyeztették volna. A dróncsapással azonban Pompeo szerint ezeket sikerült elkerülni. A demokraták szerint azonban vannak kérdések a támadás időzítésével, végrehajtásának módjával és igazolásával kapcsolatban is.
• Az iraki parlament megszavazta, hogy a területükön elkövetett támadás miatt vonják ki a külföldi erőket az országból. A határozat nem kötelező érvényű, de lehetőséget ad az iraki kormány kezébe. Irakban 5000 amerikai katona, rajtuk kívül pedig sok külföldi, köztük több száz magyar is szolgálatot teljesít. Donald Trump több milliárd dolláros számlával fenyeget, ha Irak kirakná az amerikaiakat.
• Egy amerikai illetékes hétfői közlése szerint az Egyesült Államok megtagadta a beutazási vízumot Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztertől, aki az amerikai dróncsapás ügyével összefüggésben részt akart venni New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtökre tervezett ülésén.