Egyre inkább úgy tűnik, hogy az iráni légvédelem lőhette le tévedésből az ukrán utasszállítót Teherán felett.
Ezt a Newsweek csütörtöki cikke az iráni légteret árgus tekintettel (azaz műholdakkal és kémrepülőgépekkel) figyelő amerikai hatóságok köreiből, illetve egy magas rangú iraki hírszerzőtiszttől származó információk alapján állítja. Az értesülést a Guardian más forrásokból is megerősítette. A lapnak nyilatkozó brit kormányzati illetékesek „saját szemükkel látták" a Boeing 737-800-as gépet ért rakétatalálatról szóló hírszerzési bizonyítékokat. A találatról videó is készült, ami itt tekinthető meg.
A lap úgy tudja, hogy az Ukrán Nemzetközi Légitársaság 752-es járatának gépét szerdán egy orosz gyártmányú Tor M1-es típusú légvédelmi rakéta találta el. Az amerikai tisztségviselők azt állítják, hogy baleset történt, az iráni légvédelem ugyanis az Egyesült Államok és Irán között Kászim Szulejmáni múlt pénteki likvidálásását követően felizzó konfliktus miatt valószínűleg teljes harckészültségben állt. A CNN szerint az amerikai hadügyminisztérium biztosra veszi a rakétatalálatot, melynek pontos okát azonban egyelőre csak találgatják az amerikai illetékesek: Valószínű, hogy az iráni légvédelem a feszült helyzetben – néhány órával a két, amerikaiak által is használt iraki bázis ellen indított iráni rakétacsapást követően – a gépet támadóként azonosíthatta.
Donald Trump egy sajtótájékoztatóján is szóba került az ügy, melyről csak annyit mondott, „hajlik arra", hogy gyanakodjon a katasztrófa okai miatt.
A Homeini nemzetközi repülőtérről 9 fős személyzettel és 167 utassal a fedélzetén felszálló Boeing 737-essel percekkel a felszállást követően szakadt meg a földi irányítók kapcsolata.
A véletlen rakétaindításról szóló történet éles ellentétben áll az iráni polgári repülési hatóság csütörtökön publikált előzetes megállapításaival,
mely szerint a Kijevbe tartó gép a levegőben lángra kapott, visszafordult és leszállásra készült; a pilóták észlelték a problémát, azonban nem adtak le semmilyen jelzést a váratlan helyzetről. A teli tankkal repülő utasszállító azonban az iráni hatóság szerint földbe csapódott és felrobbant.
Csütörtöki jelentés szerint a gép mindkét feketedobozát megtalálták. És bár a berendezések megrongálódtak, a rajta tárolt adatok nem vesztek el. Más kérdés, hogy Irán bejelentette, hogy azokat sem a gyártó Boeingnek, sem pedig az amerikai utasszállító gépek katasztrófáiban rendszerint eljáró Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottságnak nem adják ki, az adatokat Teheránban, az Ukrán Nemzetközi Légitársaság szakértőinek jelenlétében fogják kielemezni.
Az iráni változatot a tekintélyes brit IHS Markit elemzőcég egyebek mellett a nyilvános légiforgalmi adatok alapján is kétségbe vonja. Ugyanis a radarképen látszik, hogy a gép egyenletesen emelkedett 2400 méteres magasságig, és ott minden manőverezés nélkül egyszerűen eltűnt, ami „a fedélzeten bekövetkező katasztrofális eseményre“ utalhat.
Ali Abedzadeh, az iráni polgári légügyi hatóság elnöke a CNN-nek viszont kategorikusan cáfolta a nyugati médiában tényként kezelt rakétatámadást. Szerinte ha rakéta vagy lövedék érte volna a gépet, akkor az szabad zuhanásba ment volna át. Miközben a járat pilótája még meg tudta fordítani a gépet, és megpróbált visszatérni a repülőtérre.
A rakétatalálat lehetősége már rögtön a tragédia után felmerült, a katasztrófa helyszínének közelében készült nem hivatalos képeken fel is bukkantak a Tor M1-es maradványai. A helyszínre érkező ukrán szakértők be is jelentették, hogy a rakétatalálat nyomait is vizsgálni fogják. Ígérete szerint az ukrán csapat az összes tapasztalatát felhasználja, amit korábbi munkája, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata lelövésével kapcsolatos nyomozás során szerzett. A 298 ember életét követelő tragédiát oroszbarát szeparatisták okozták, akik 2014 júliusában egy orosz gyártmányú rakétával lőtték ki a Boeing 777-200-as gépet. Az MH17-es lelövése is baleset volt, ugyanis az utasszállítót ukrán katonai szállítógépnek nézték. Szeparatista vezetők először el is dicsekedtek a diadallal, majd azután – hathatós orosz dezinformációs kampány kíséretében – elkezdték az ukrán felet hibáztatnia a tragédiáért; a lelövéshez használt Buk légvédelmi rendszert is suttyomban visszacsempészték Oroszországba.
A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau szerdán azt mondta: Kanada elvárja, hogy jelentős szerepet kaphasson a szerencsétlenség iráni kivizsgálásában. „Több szövetséges és saját forrásból is van olyan hírszerzési információnk, miszerint a gépet egy iráni föld-levegő rakétával lőtték le, de lehet, hogy nem szándékosan” – mondta a kanadai miniszterelnök csütörtök délutáni sajtóértekezletén. Hozzátette: kormánya nem nyugszik addig, amíg a katasztrófával kapcsolatban minden kérdésre választ nem kapnak a kanadaiak. Az MTI pénteki híre szerint Trudeau bejelentésének hatására Irán visszautasította, hogy a gépet iráni rakéta találta volna el, egyúttal azonban Teherán felszólította Kanadát, hogy ossza meg információit az iráni nyomozókkal arra vonatkozóan, hogy esetleg így volt.
„Ezek mind az Irán elleni pszichológiai hadviselés részei. Minden olyan ország, amelynek állampolgára utazott a gépen, küldhet ide szakértőket, a Boeing (repülőgépgyártó céget) pedig kifejezetten kérjük, hogy kapcsolódjon be a feketedobozok információinak feldolgozásába" – mondta b Ali Rabiei kormányszóvivő. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatban részt vehet még Ukrajna, Nagy-Britannia, Svédország és Afganisztán is. Irán ezután hivatalosan kérte az amerikai közlekedésbiztonsági tanácsot (NTSB) is, hogy vegyen részt a katasztrófa körülményeinek kivizsgálásában. „Az NTSB válaszolt a vizsgálóbizottság vezetőjének kérésére, és bejelentette, hogy küldenek szakértőt" – mondta Farhad Parvares, aki Irán képviselője a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél.
Az NTSB megerősítette, hogy küldenek Iránba szakértőt, bár egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő azt mondta a Reuters hírügynökségnek: egyelőre nem lehet tudni, hogy az Irán elleni amerikai szankciók mellett hogyan lesz lehetséges az amerikai részvétel.
(Borítókép: A lezuhant ukrán utasszállító egyik darabja Iránban 2020. január 8-án. Fotó: Aref Fathi/picture alliance Getty Images Hungary)