Moszkvában találkozott Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton, írja az dw.com. A találkozó témája a növekvő feszültség volt a közel-keleten, valamint az Északi Áramlat-2 gázvezeték. Merkel látogatására – aki 2018 májusa óta először jár Oroszországban.
Irán és Líbia kérdése is előkerült a találkozón, ugyanis Putyinnak komoly befolyása van mindkét országban.
Josep Borrell Az Európai Bizottság alelnöke már korábban is figyelmeztetett arra, hogy növekedni fog a feszültség Líbiában, ahol Moammer Kadhafi megbuktatása óta folyamatos krízishelyzet áll fenn. Az országban a tripoli székhelyű nemzetközileg elismert líbiai egységkormányt az erőit Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok csapatai ostromolják. A török parlament nemrég elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy katonákat küldjön Líbiába a nemzetközileg elismert kormány támogatására
Heiko Maas német külügyminiszter megerősítette, hogy a Merkel-Putyin találkozó egyik fő apropója az eszkalálódó Líbiai helyzet volt. De terítéken lehetett az iráni atomalku megmentésere való törekvés is, amely alkunak Oroszország is aláíró tagja. Az atomalku már azóta haldoklik, hogy Trump lényegében felrúgta azt, de az utolsó szög az lehetett az egyezmény koporsójában, amikor az amerikaiak nemrég megölték Kászim Szulejmánit.
Putyin támogatásáról biztosította a líbiai rendezésről német kezdeményezésre Berlinben tartandó nemzetközi konferenciát.
Merkel kifejezte reményét, hogy a líbiai rendezést célzó orosz-török erőfeszítések eredményhez vezetnek.
Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdai isztambuli találkozója után egy fenntartható tűzszünet vasárnapi életbe léptetésére szólított fel minden harcoló felet Líbiában. Az orosz államfő a Merkellel tartott moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, arra számít, hogy a líbiai konfliktusban szemben álló felek hallgatni fognak Moszkvára és Ankarára, és január 12-én éjféltől fegyvernyugvást hirdetnek.
Arra a német sajtó által feltett kérdésre válaszolva, hogy hány orosz zsoldos harcol Líbiában a "Wagner csoport" kötelékében, Putyin elmondta, hogy ha vannak is orosz állampolgárok az észak-afrikai országban, azok nem képviselik az orosz államot, és nem kapnak tőle fizetést, írja az MTI. Egyúttal aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a szíriai Idlíb tartományból nagyszámú zsoldost dobtak át Líbiába, ami súlyosbítja az ottani helyzetet.
Putyin kifejezte reményét, hogy a Közel-Keleten nem kezdődik nagyszabású katonai konfliktus,
amely szerinte az egész világot érintő katasztrófához, egyebek mellett menekültáradathoz vezethet.
"Ez egyszerűen humanitárius katasztrófa, vallásközi katasztrófa, gazdasági katasztrófa lesz. Mert a világgazdaság és a világenergetika lerombolásához vagy óriási mértékű károsodásához vezethet" - figyelmeztetett az orosz elnök.
Szóba került az ukrán utasszállító gép is, amelyet Teherántól nem messze lőtt le az Iráni légvédelem tévedésből. Az esetről Merkel azt mondta, hogy fontos lépés volt az a helyzet rendezésére, hogy Irán elismerte a gép lelövését, amelyet "nem szándékos emberi tévedésnek" nevezett.
"Az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését be kell fejezni, azzal Németország és más európai országok is nyerni fognak" – mondta Angela Merkel német kancellár a Putyinnal közös sajtóértekezleten. Merkel hangsúlyozta, hogy mindenki érdekelt a gázellátás diverzifikálásában, és az Északi Áramlat-2 kereskedelmi projekt, amelynek befejezését Németország a meghirdetett amerikai szankciók ellenére is támogatja. Mint mondta, Németország nem lát Oroszországtól való egyoldalú függőséget a gázszállítások terén.
Putyin azt mondta, hogy a gázvezetéket Oroszország képes egyedül is befejezni. Elismerte, hogy az építkezésben részt vevő cégek ellen bevezetett amerikai büntetőintézkedések miatt a megvalósítás több hónapos késedelmet szenved, de közölte, hogy a vezetéket még idén, de legkésőbb a jövő év első negyedében üzembe fogják helyezni.