Fordulat történt Tóásó Előd ügyében, számolt be róla a magyar sajtóban elsőként a Magyar Hang: a bolíviai belügyminisztérium ugyanis visszavonta azt az eredeti, 2009-es feljelentést, ami alapján pert indítottak magyar férfi ellen, és ami miatt 6 évet töltött bebörtönözve a latin-amerikai országban.
Arturo Murillo, az ideiglenes kormány belügyminisztere hétfőn elismerte, hogy a Tóásó Előd és Mario Tadic ellen indított „terroristaper” egy politikai ügy volt, amivel a tavaly ősszel megbuktatott bolíviai elnök, Evo Morales pártját akarták megerősíteni, valamint az ellenzékével leszámolni.
Fejezzük be ezt a showműsort, ezt az igazságtalanságot, ezt a komédiát, és lépjünk túl rajta
– mondta Murillo a közel tizenegy éve futó ügy kapcsán. „Igazságszolgáltatási kötelességünk felszámolni ezt a blaszfémiát, mert ez így nem vezet semmi jóra. A bolíviaiaknak megbékélésre és egységre van szükségük, nem konfrontációra” – mondta Murillo.
Álvaro Coimbra igazságügyi miniszter egyetértett a belügyminisztérium döntésével az eljárás visszavonásáról, egyben kedden bejelentette, hogy az elejétől kezdve kell újratárgyalni az ügyet,
a nyomozás során pedig Evo Morales volt elnök szerepét is meg kell vizsgálni.
Mint mondta, a 2009-ben indult eljárás tele volt hamis feltételezésekkel, és többször is megsértették a benne résztvevők emberi jogait. Az ügyben pedig emiatt nyilatkoznia kell Morales mellett az ügy főügyészének, a Brazíliában bujkáló Marcelo Sozának is. Várhatóan február elején döntenek majd arról is a közigazgatási minisztériumban, hogy felmentik-e az ügy alpereseit, Tóásót és Tadicot.
Mint arról már írtunk többször korábban is, Evo Morales tavaly novemberben mondott le elnöki posztjáról az őszi választás után kipattant tüntetések miatt – és bár azt ígérte, hogy nem hagyja el Bolíviát, a 13 évig hatalmon lévő elnök Mexikóban kapott menedékjogot, és élt is vele.
Mexikóból azt üzente, hazatér hazájába, ha arra kérik – hazája pedig kérte is, ugyanis elfogatóparancsot adtak ki ellene. Moralest azóta már Mexikóból is elüldözték, és az argentin kormány fogadta be menekültként, Bolíviában pedig már ki is tűzték az új parlamenti és elnökválasztás időpontját májusra.
Tóásó Előd és társai ügye 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült. Az akcióban lelőtték a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi magyar Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásó Elődöt és Mario Tadicot, mindkettőjüket az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt vizsgálati fogságban tartották.
Tóásót és Tadicot 2015 februárjában fegyveres felkelésben való bűnrészességért öt év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélték. Mivel mindketten már csaknem hat éve őrizetben voltak, a büntetésüket letöltötték, így szabadon távozhattak volna Bolíviából. Azonban a latin-amerikai ország kormánya több mint két hónappal a szabadlábra-helyezés után sem adta vissza a magyar férfi útlevelét, és a vádalkuban kötött egyezség több pontját sem tartotta be.
Ezután a Baptista Szeretetszolgálat a magyar külügyminisztérium technikai segítségével 2015 áprilisában menekítette ki Tóásót és Tadicot is. A hat évnyi bolíviai fogság után Tóásó kártérítési pert is indított az ország ellen az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon – ezzel kapcsolatban a Magyar Hang úgy tudja, hogy a nemzetközi per az utolsó szakaszába érkezett. A bíróság hamarosan fel fogja szólítani Bolíviát, hogy egyezzenek meg a kártérítésről, ha pedig ez nem történne meg, akkor a bíróság döntheti el, mennyit lesz köteles fizetni Tóásóéknak a latin-amerikai ország.