Könnygázt vetettek be a görök erők a szombaton a török határ közelében azok ellen a menekültek ellen, akik megpróbáltak átjutni a görög oldalra, hogy tovább menjenek Európa felé - írta a Reuters, amely szerint a határok közelében 13 ezer ember gyűlt össze és újabbak érkezése várható Törökország belső részeiből, ahol több mint kétmillió szíriai menekült tartózkodik évek óta.
A görög védelmi miniszter szerint visszatartották a csaknem tízezer embert, ám a nyomás nőni fog, miután a török elnök korábban közölte: nem tartja vissza a továbbiakban az Európába igyekvő szíriai menekülteket.
Recep Tayyip Erdoğan döntése elválaszthatatlan attól, hogyan alakult a legutóbbi időben Törökország szerepe a polgárháborútól sújtott Szíriában, azon belül az ország északnyugati részén, Idlib tartományban. Az ország északi sávjában saját pufferzónát kialakítani igyekvő Törökország lényegében közvetlen fegyveres harcokba bonyolódott Bassar Aszad szíriai elnök erőivel és így az őket támogató Oroszországgal.
Ankara Idlib területe felett az ellenőrzést nem óhajtja átadni Aszadnak, ugyanakkor teljesen maga sem tudta megszerezni a fennhatóságot a területet részben uraló iszlamista milíciáktól, a Tahir as-Samtól.
A Moszkvával most ismét konfliktusba került Törökország - bár Ankara és Moszkva egyelőre óvatosan fogalmaz, kerülve a közvetlen összecsapás látszatát - szorult helyzetében szinte kézenfekvő eszközként dobhatja be a migránskártyát, ezzel igyekezvén az EU-t és a NATO-t rákényszeríteni arra, hogy támogassák szíriai törekvéseit. Ankara ezzel lényegében felrúgja az EU-val kötött korbábi megállapodást, amely szerint az EU anyagi támogatást nyújt Törökországnak, hogy saját területén biztosítson megfelelő feltételeket a menekülteknek. (Igaz, ez a megállapodás vitatható és semmiképp sem tekinthető a szíriai menekültek helyzete rendezésének.)
Így jelentek meg újra a Törökországhoz közel fekvő görög Leszbosz szigete és északabbra a szárazföldön is Görögország felé tartó menekültcsoportok. Bár Erdoğan az országban lévő szíriaiak jelentette terhekre hivatkozott, a görög fél szerint minden határsértő, akit elfogtak, afganisztáni állampolgár volt. (Igaz, Afganisztán eddig is rengeteg menekültet bocsátott ki, hiszen a helyzet a 26 milliós országban továbbra is súlyos, még ha közvetlen háborús akciók nincsenek is.)
A görög fél szerint Törökország nem csak, hogy nem tatja vissza, de egyenesen segíti a menekültáradat megindulását Görögország felé, amelynek több szigetén jelenleg is összesen 40 ezer menedékkérő van. „Az ország nem szabad átjáró bárki számára” - közölte a görög migrációs miniszter.
A török vezetés visszautasítja a vádat, hogy egyenesen küldené a menekülteket a határra. „Ha maradni akarnak, maradhatnak, ha menni akarnak, elmehetnek”. „Csak annyiban változtattunk menekültpolitikánkon, hogy nem akadályozzuk távozásukat” - idézte az MTI a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatóját.
Fahrettin Altun szavai azonban az eddigi hozzáálláshoz képest már egyenesen támogatásként értelmezhető, különösen, hogy ezt nyíltan összefüggésbe hozta az idlíbben kialakult helyzettel. Altun szerint azért sem a migránsok visszatartására kell koncentrálni az egyébként korlátozott erőkkel, mert inkább arra kell felkészülni, hogy a harcok dúlta szíriai Idlíb tartományból még több menekült érkezik. Altun arra is felhívta a figyelmet, hogy
az utóbbi néhány napban 80 ezer 888 menekült lépett ki Törökországból Európa irányába, és ez a szám a következő napokban még növekedhet.
Altun sürgette a nemzetközi közösségét, Ankara szövetségeseit, kiemelten az Európai Uniót, hogy osztozva a teherben, ne hagyja egyedül Törökországot, hanem segítsen a több milliónyi menekült ellátásában, egy esetleges újabb migránshullám elleni felkészülésben és egy humanitárius katasztrófa megelőzésére tett erőfeszítéseiben Idlíb tartományban.
„Elfogyott a türelmünk a be nem tartott ígéretek és az elmaradó támogatás miatt” - figyelmeztetett a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója.
Az MTI arról számolt be, hogy a török döntés nyomán már Észak-Macedóniában is újabb migránscsoportok jelentek meg szombaton, az ország egyik főútvonalán gyalogolva a szerb határ felé.
„A kormány figyeli a helyzetet és állandó kapcsolatban áll a NATO-val és az európai uniós partnerekkel” - áll az észak-macedón védelmi minisztérium közleményében.