A francia nemzetgyűlés szerda hajnalban első olvasatban jóváhagyta a kritikák kereszttüzében álló nyugdíjreformot. A reformnak nem csak a tartalmi része vitatott, de elfogadása is elképesztő alkotmányjogi manőverezésekkel jár.
A kormány szombaton úgy döntött, hogy a nemzetgyűlésben tapasztalható – 41 ezer módosító javaslat beadásán keresztül folyó - ellenzéki obstrukció miatt parlamenti szavazás nélkül vezeti be a vitatott nyugdíjreformot. Erre a francia alkotmány 49.3-as cikkelye ad lehetőséget, amely kimondja: egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem próbálja meg elmozdítani a kormányt.
A bejelentést követően néhány órán belül meg is érkezett két bizalmatlansági indítvány az ellenzék részéről, az egyiket a radikális baloldali Lázadó Franciaország, a másikat a jobbközép Köztársaságiak nyújtotta be, de mindkettőt elutasította az alsóház – egyik elfogadására sem volt esély, miután a törvényjavaslatot beterjesztő Emmanuel Macron államfő pártja abszolút többséggel rendelkezik az alsóházban.
Azaz egy alkotmányjogi kiskapun sikerült megkerülni az ellenzéki obstrukciót, és elfogadni a nyugdíjreform-csomagot.
Az erőpolitika használatával megvádolt kormányfő, Edouard Philippe beszédében azt hangsúlyozta, hogy a társadalmi igazságosság miatt van szükség a nyugdíjreformra, és a kritikákat igyekezett visszafordítani a baloldali ellenzékre, mely
8 hét alatt 41 ezer módosító indítványt nyújtott be a törvénytervezethez; a nemzetgyűlés hiába ülésezett a hétvégéken is, a reformjavaslat 67 cikkelyéből csak a nyolcadikig jutottak el.
Emmanuel Macron egyik legfőbb reformja ellen az elmúlt évek legjelentősebb szociális megmozdulása szerveződött: az érintett ágazatok szakszervezetei tömegtüntetéseket szerveztek az utóbbi hónapokban, a vasúti közlekedés és a párizsi tömegközlekedés az elmúlt év végén hetekre le is állt. A december 5-én kezdődött tiltakozások első megmozdulásán a szakszervezetek szerint másfél millióan, a rendőrség szerint mintegy 800 ezren vonultak utcára. Amióta viszont a kormány januárban kompromisszumos javaslattal állt elő, a vasúti közlekedésben és a párizsi tömegközlekedésben fokozatosan helyreállt a rend. Azonban a radikálisabb szakszervezetek különböző figyelemfelhívó akciókkal és munkabeszüntetésekkel folytatják a tiltakozást.
A kormány célja a munkavállalók húsz százalékát érintő 41-féle, ágazatonként szerveződő nyugdíjrendszer beolvasztása a 42., úgynevezett „pontalapú egyetemes rendszer“-be, amelybe a járulékot fizetők nyolcvan százaléka tartozik. Az egységesítésen és a kivételeket élvező külön pénztárak megszüntetésén túl az állami nyugdíjpénztár egyensúlyban tartása is szerepel a kormány tervezetében, mégpedig úgy, hogy az új pontrendszerrel arra ösztönöznék a franciákat, hogy magasabb nyugdíjért cserébe a 62 éves korhatár után is dolgozzanak.
A törvény végleges elfogadása nyáron várható, miután a tervezetet még a szenátusnak is meg kell vitatnia.
(Borítókép: A francia Nemzetgyűlés ülésezik 2020 március 3-án. - fotó: Ludovic Marin / AFP)