Csütörtökön, helyi idő szerint este kilenckor kivégezték a 44 éves Nathaniel Woodsot egy alabamai börtönben, írta meg a CNN. Az Egyesült Államok több tagállamában rendszereseknek mondhatók a kivégzések, amik ellen általában változó számmal tiltakoznak halálbüntetést ellenző emberjogi aktivisták. Nathaniel „Nate” Woods esete azonban azért is nagy port kavart, ugyanis
a 2005-ben gyilkosságért halálra ítélt fekete férfi valójában nem ölt meg senkit.
Ezen felül a halálbüntetésének elhalasztása mellett kampányoló civilek szerint a férfi ügyét belengte a rendőrségi korrupció és hivatali hibák sora is. Az ügyészség szerint azonban korántsem volt ártatlan, és a kormányzó szerint is végre kellett hajtani az ítéletet.
2004-ben Woods és lakótársa, Kerry Spencer az Alabamában található birminghami lakásukban volt, amikor három rendőr, Carlos Owen, Harley Chrisholm és Charles Bennett kopogtatott be hozzájuk letartóztatási paranccsal. Azt állították, hogy a gyanújuk szerint a két férfi kokainnal kereskedett.
A vád szerint az akkor 27 éves Woods becsalta a három rendőrt a házba, ahol Spencer tüzet nyitott rájuk, mindhármat megölte, a helyszínen tartózkodó negyedik rendőrt pedig megsebesítette. Ez volt a leghalálosabb nap az alabamai város rendőrségének történetében.
Spencert és Woodsot még aznap letartóztatták, és megkezdődött a nyomozás. A két vádlott egybehangzóan tanúskodott a történtekről. Mindketten az állították, hogy a rendőrök aznap már harmadjára látogatták meg őket, azért, mert harmadik lakótársukat keresték. Az NBC szerint bíróságon bemutatott dokumentumok alapján Owen és Chrisholm, a két lelőtt rendőr korruptságáról és erőszakosságáról volt ismert.
Heti rendszerességgel védelmi pénzt, 2-300 dollárt (kb. 60-90 ezer forintot) szedtek be a drogdílerektől, akik így megúszhatták a letartóztatást. Woods harmadik lakótársa, a kábítószer-kereskedő Tyran Cooper már egy ideje nem fizetett, és kerülte is a házat, mert félt, hogy elkapják. Cooper 2012-ben azt mondta, hogy úgy érzi, ha ott lett volna a helyszínen, akkor nem történt volna meg a tragédia.
Spencer vallomása szerint, amikor harmadjára mentek el hozzájuk, a rendőrök megtámadták Woodsot, és fegyvert szegeztek rá, ő pedig önvédelemből lőtte le őket. A bíró nem vette figyelembe a férfi vallomását a tárgyaláson. Az ügy egyik érdekes részlete, hogy Spencer maga is azt vallotta, hogy Woods ártatlan.
Woodsnak fogalma se volt, hogy aznap elsütöm a fegyvert, ahogy én sem tudtam róla. Senki, senki, senki nem mondta soha, hogy Woods bármit is tett volna annak érdekében, hogy megöljék azokat a rendőröket. Nate nem csinált semmit, 100 százalékig ártatlan!
Spencer arról is beszélt, hogy Woods az első lövésnél úgy megijedt, mintha őt érte volna a golyó, majd mikor rájött hogy nem, elrohant. A negyedik helyszínen lévő rendőr azt vallotta, hogy Woods védekezően kiabált a lövöldözés előtt:
„Feladom, feladom, feladom, csak ne fújjanak több szprét az arcomba!”
A rendőr azt is megerősítette, hogy nem Woods volt az aki elsütötte a fegyvert.
Ezzel szemben az ügyészek azt állították, hogy a szerintük rendőrgyűlölő Woods azzal fenyegette Owent, hogy szétveri, amiért az le akarta tartóztatni. Ők azt a narratívát képviselték az esküdtek előtt, hogy Woods volt a csali, Spencer pedig a horog. A CNN közölt néhány részletet Alabama főügyészének a kormányzóhoz írt leveléből. Eszerint Woods, amikor megtudta, hogy le akarják tartóztatni, berohant a házba, ahová a rendőrök követték, mielőtt elfajult a konfliktus. Miután Spencer lelőtte a három férfit, Woods volt az, aki felhívta társa figyelmét a házon kívül lévő negyedik rendőrre, aki, bár Spencer lábon lőtte, végül túlélte a lövöldözést.
Alabamában a gyilkosságban való bűnrészesség miatt is járhat a halálbüntetés, ráadásul nem szükséges hozzá az egybehangzó szavazás. Woods nővére szerint a tárgyaláson nem nyert bizonyítást, hogy öccse valóban előre kitervelt szándékkal csalta volna be a rendőröket, hogy Spencer lelőhesse őket. Az esküdtek viszont megszavazták 10-2 arányban a halálos ítéletet. Az ügyben összesen 39 tanút hallgattak meg.
Woods esetében civilek szerint fontos tényezőnek tűnik, hogy fekete, és hogy az áldozatok fehérek voltak. A Death Penalty Information Center nevű portál halálos ítéletek statisztikáit gyűjti egybe, amelyek szerint
sokkal nagyobb esélye van a halálbüntetésre azoknak a fekete bűnözőknek, akik fehér embert öltek, és nem feketét.
Továbbá a Death Penalty Information Center szerint valószínűleg azt sem lehet elérni, hogy az esküdtszék, vagy a kirendelt védő teljesen mértékben mentes legyen a faji előítéletektől. Márpedig sok szegényebb feketének általában nem áll módjában erről gondoskodni, és saját védőt fogadni.
Woods védelmében is akadtak hibák: egy olyan ügyvédet kapott, aki elmulasztott időben benyújtani fontos bizonyítékokat, sőt amikor a bíróság 20-25 éves börtönbüntetést ajánlott neki, az ügyvédje rávette a tapasztalatlan férfit, hogy ne fogadja el a vádalkut, azzal az indoklással, hogy nem ítélhetik halálra, hisz nem ölt meg senkit. Nem véletlen, hogy ennyire elszúrták Woods védelmét: a bíróság által kijelölt ügyvéd még sosem vitt emberölési ügyet. Bár Woodsék többször is fellebbeztek, az újonnan kirendelt ügyvédek már nem sokat tudtak tenni.
A Death Penalty Information Center szerint a tárgyalásokon is történtek szabálytalanságok: Tyran Cooper utólag azt állította, hogy a hatóságok lefizették, hogy ne tanúskodjon arról, milyen korrupt ügyek zajlottak Owen és Chrisholm körül. Woods barátnője pedig olyanokat állított a vallomásában, amikről később azt mondta, hogy csak kitalálta, mert ezt akarták tőle hallani a bíróságon. Ez azért is volt lényeges, mert az általa elmondottakra alapozták, hogy Woods gyűlölte a rendőröket, és csapdába akarta őket csalni. A tárgyaláson a bíró nem engedte, hogy a rendőrök szabálytalanságait bizonyítékként benyújtsák, ahogy
azt is figyelmen kívül hagyta, hogy Spencer mindent magára vállalt.
A Egyesült Államokban még mindig aktuális téma a halálbüntetésről folytatott vita. A mellette szólók szerint a potenciális elkövetőket elrettentheti a súlyos bűncselekményektől, illetve igazságot szolgáltat az áldozatoknak és családtagjaiknak. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a kivégzés költséges eljárásnak számít, és az igazságügyi rendszer hibájából fakadóan több fekete ül halálsoron, mint fehér, nem is beszélve arról az eshetőségről, hogy valakit ártatlanul is halálra ítélhetnek. Jelenleg 29 tagállamban legális a halálbüntetés, azonban ebből háromban – Kaliforniában, Pennsylvaniában és Oregonban – felfüggesztették a végrehajtásukat.
1973 óta összesen 166 kivégzett emberről derült ki utólag, hogy ártatlanul haltak meg.
Pamela Woods szerint bátyja még a kivégzése előtti napokban is remélte, hogy felülvizsgálják az ügyét, ami egyébként többször megtörtént már mások esetében. De Nate Woods életéért nemcsak családja küzdött, hanem Kim Kardashian (akinek semmi köze nincs az egészhez), és Martin Luther King legidősebb fia is, aki Alabama állam kormányzójánál kért kegyelmet a férfinak. Kay Ivey azonban nem fogadta a hívását, ezért a polgárjogi aktivista levelet intézett hozzá, amit a Twitterre is posztolt.
WE NEED YOUR HELP. Nate Woods is about to be executed in Alabama. This is an injustice, and we need to make sure the public is aware. Please retweet, tag @GovernorKayIvey, and use the hashtag #SaveNate. This is my letter to the Governor after she denied my phone call. pic.twitter.com/JNUIMhxV4O
— Martin Luther King III (@OfficialMLK3) March 3, 2020
Martin Luther King fia szerint Woods kivégzése csak azt bizonyítja majd, hogy „Alabama nem tanult a múltból, és az 1960-as évek polgárjogi mozgalmából”.
Ivey kormányzónak csak egy napja van arra, hogy csatlakozzon a történelem jobbik oldalához
– mondta King, aki az Ivey-nek küldött levelében arra hívta fel figyelmet, hogy az esetet nem kezelték megfelelően, és hogy Woods soha nem kapott tisztességes tárgyalást.
Alabama állam főügyésze, Steve Marshall viszont „last-minute mozgalomnak” nevezte a Woods élete mellett kiállók erőfeszítéseit, amelyeket szerinte egy rendőrgyilkos megmentéséért tesznek. Hozzátette: Woods korrekt eljárásban részesült, az esküdtszék pedig helyesen döntött a halálbüntetés mellett.
Az ártatlan jelző semmiképp sem vonatkozik Woodsra, aki cselekedeteivel három rendőr halálát és egy rendőr megsebesülését okozta. Bár nem ő lőtt, nehezen nevezhetjük „egyszerű szemlélőnek”.
Marshall arról is írt nyilatkozatában, hogy Woods dicsekedett a történetével, és dalszövegeket és rajzokat készített a gyilkosságról.
Nem sokkal a kivégzés után Kay Ivey is megszólalt. Woods szerinte ismert drogdíler volt, aki nem próbálta megakadályozni, hogy társa lelőjön három rendőrt. Marshallhoz hasonlóan arról beszélt, hogy Woods dicsekedett a rendőrgyilkossággal. Emellett felhívta rá a figyelmet, hogy Woodsnak kilenc tárgyalása volt, a halálos ítélet pedig mind a kilenc alkalommal helyt állt, ezért arra a következtetésre jutott, hogy végre kell azt hajtani.
Bár néhány órával a kivégzés időpontja előtt úgy tűnt, sikerülhet elhalasztani a halálos injekció beadását, Woodsot még aznap este kivégezték, miután az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága végül elutasította a fellebbezést. A CNN szerint Spencer és Woods ugyanabban a börtönben ült a halálsoron, múlt vasárnap pedig engedélyt kaptak rá, hogy búcsút vegyenek egymástól. Kerry Spencer azt mondta, testvéreként szerette Woodsot.
Nate jó srác volt. Nem gyilkos. Csak azért volt ott velünk abban a putriban, mert kellett neki a pénz.