Szombat kora délutánig összesen 827 beteget regisztráltak Dániában a koronavírus-járvány kitörése óta. Ez a szám nagyjából megegyezik a környező országok adataival – Svédországban 941, Norvégiában 1034 fertőzöttről tudnak –, viszont sokkal kevesebb, mint mondjuk a szintén határos Németországban (3953).
Ha viszont az egymillió főre vetített betegszámot nézzük, Dánia és Norvégia messze kiemelkedik a régióban.
Norvégiában egymillió lakosból 191-en betegek, míg Dániában egymillióból 143-an fertőződtek meg. Ez a második, illetve hatodik legmagasabb arányos betegszám a világon. Kínában 56 beteg jut egymillió lakosra, Franciaországban szintén 56, Németországban 47, az USA-ban pedig mindössze 7. A helyzet Olaszországban a legsúlyosabb, ott 292 beteg jut minden egymilliomodik állampolgárra.
Ami még közös Dániában, Norvégiában és Svédországban, az az alacsony halálozási ráta.
Dániában egyelőre nem történt haláleset a járvány következtében, míg Norvégiából, valamint Svédországból is egyet, illetve kettőt jelentettek eddig.
Azon országok közül, ahol már volt halálos áldozata a koronavírusnak, Norvégiában a legalacsonyabb, Svédországban pedig a negyedik legalacsonyabb a halálozási ráta.
Az első koronavírus fertőzést Dániában február 27-én diagnosztizálták hivatalosan. Az első beteg így a dán TV 2 közszolgálati televízió egyik riportere lett, aki három nappal korábban tért vissza Dániába Lombardiából, ahol a családjával síelt. A tévés azóta kigyógyult a betegségből. Azonban nem ő volt az első dán aki megfertőződött a vírussal. Egy nappal az első pozitív koronavírus teszt után rögtön érkezett a második.
A szituáció hasonló volt, a második illető is azután lett beteg, hogy síelni volt Észak-Olaszországban. Ő azonban már február 15-én hazatért, a tüneteket pedig az első beteghez hasonlóan három nappal később kezdte mutatni. Annak oka, hogy a második betegnél csak február 28-án mutatták ki a vírust az volt, hogy a páciens csak a tünetek jelentkezése után kilenc nappal kereste fel a háziorvosát. Március elsején a háziorvosnál is kimutatták az új típusú koronavírust.
A következő napokban átlagosan napi négy fővel nőtt a betegek száma. A helyzet végül március 9-én, hétfőn eszkalálódott, amikor egy nap alatt 55 embernél diagnosztizálták a vírust. Ezzel egyik napról a másikra 35-ről 90-re nőtt a betegek száma.
Másnap, március 10-én már 172 új beteget jelentettek be, tehát egy nap alatt újra megháromszorozódott a fertőzöttek száma.
A trend pedig folytatódott: március 11-én 252 új beteget regisztráltak. Viszont március 12-én már csak 160 emberrel, 13-án pedig 127-tel lett több fertőzött.
A hét elején kialakult helyzetre reagálva a dán kormány szerda este bejelentette, két hétre bezárnak az óvodák, iskolák és egyetemek, illetve hazaengednek minden olyan közfoglalkoztatottat, aki nem végez elengedhetetlen munkát. Ezen kívül mindenkit arra bíztatnak, hogy amennyiben lehetséges, otthonról dolgozzanak. A bejelentés hatására a dánok megrohamozták a boltokat.
Ezen kívül csütörtök este a dán parlamentben a pártok egyhangúlag megszavaztak egy új törvényt, amely felhatalmazza a hatóságokat, hogy kötelezzék a tüneteket mutató dán állampolgárokat a koronavírusteszt elvégzésére, karanténba vonulásra, és amennyiben bebizonyosodik, hogy az adott ember koronavírusos, kényszeríthetik arra is, hogy alávesse magát orvosi kezelésnek. A törvény 2021 márciusáig marad majd hatályban.
Péntek este pedig Mette Frederiksen miniszterelnök azt is bejelentette, hogy szombat déltől lezárják az ország határait, hogy megfékezzék a vírus további terjedését. A dán állampolgárok továbbra is hazatérhetnek, a külföldieknek azonban nyomos, igazolható indokra lesz szükségük ahhoz, hogy beléphessenek Dániába. A határzár a tervek szerint április 13-ig lesz érvényben.
A The Local dán kiadásának nyilatkozó lakosok vegyesen reagáltak a kialakult helyzetre. Legjobban a kisvállalkozások tulajdonosai aggódnak, ugyanis ha az ország hosszabb időre leáll, az sokukat csődbe viheti. Ami az otthonról végzett munkát illeti, a lap által megszólaltatott kisgyermekes szülők nehezen birkóznak meg a munka és a gyerekek felügyeletének összehangolásával. Velük ellentétben több olyan lakos, akinek nincsenek fiatal gyerekei úgy látja, a home office rövid távon nem fog nagy változást jelenteni a munkavégzésben.