Dél-Korea a kezdeti bénázás után a potenciális fertőzöttek részletes felkutatásával, brutális mennyiségű koronavírusteszt elvégzésével és transzparens kormányzati kommunikációval próbál úrrá lenni a járványon. Bár nem vezettek be drákói karanténintézkedéseket, az aktuális adatok alapján úgy tűnik, sikerülhet megfékezniük a vírust. A járvány ugyanakkor még ott sem ért véget, a hatóságok és orvosok is óvatosak a kilátásokat illetően.
Március tizedikei adatok szerint Olaszországban 60 ezer, Nagy-Britanniában 26 ezer, Franciaországban, Japánban és az Egyesült Államokban 12, 10, illetve 9 ezer emberen végeztek el koronavírus-vizsgálatot. Ugyanezen időpontban az 51 milliós népességével az összes említett országnál kisebb Dél-Koreában 210 ezer főn állt az elvégzett diagnosztikák száma, és azóta is napi több mint 10 ezer mintát vesznek, pénteken 248 ezernél jártak.
Az ázsiai ország a 2015-ös közel-keleti légúti koronavírus (MERS) járványa idején elkövetett hibáiból tanulva, brutális mennyiségű teszttel próbál szembenézni az új koronavírussal, a jelek szerint egyelőre sikeresen. Március eleje óta 800-ról 100-200 körüli értékre csökkent az egy nap alatt diagnosztizált új megbetegedések száma; pénteken már többen gyógyultak fel a kórból, mint ahány embernél aznap kimutatták a vírust.
Eközben a mintegy 8000 ismert fertőzöttre 71 haláleset jut, azaz jóval alacsonyabb a halálozási arány, mint Kínában, Olaszországban vagy Iránban. És az előzetes jelek szerint a járvány okozta gazdasági károk is mérsékeltebbnek tűnnek, mint a többi, súlyosabban érintett országban.
Dél-Koreában február közepén kezdett el súlyosbodni a helyzet, amikor kiderült, hogy egy több százezer fős keresztény gyülekezet egy idős tagja koronavírus-hordozó, és a szekta számos tömegrendezvényén részt vett. A hónap végére már Dél-Koreában terjedt a leggyorsabban a vírus a világon, elsősorban a délkeleti Tegu városában, amely az említett szekta, a Jézus Sincshondzsi Egyház központja. Míg február 18-án csak 31 fertőzöttről tudtak az országban, 27-ére már 1700-an, mára közel 8 ezren kapták el az új koronavírust. (Az ismert esetek közel kétharmada a szektához köthető, háromnegyedük Teguban koncentrálódik.)
Sok más országhoz hasonlóan március eleje óta Dél-Koreában is lemondták a tömegrendezvényeket, bezárták az iskolákat, sok cég otthoni munkavégzésre állt át. Ugyanakkor a leginkább érintett két város, Tegu és az ahhoz közeli Csöngto kivételével nem rendeltek el drákói karanténintézkedéseket, nem korlátozzák az országon belüli utazást, és sokáig még Kínával szemben sem rendeltek el beutazási tilalmat, hiába követelték ezt orvosok. Hogy ennek ellenére is sikerül kordában tartani a vírust, az szakértők szerint elsősorban a tesztkapacitások gyors kiépítésének köszönhető.
Míg a legtöbb helyen eleinte csak a tünetekkel rendelkezőknél végezték el a koronavírustesztet, addig Dél-Koreában mindenkit felkutatnak és kivizsgálnak, aki kapcsolatba kerülhetett az ismert betegekkel. A potenciális fertőzötteket a betegek mobiltelefonos cellaadataitól kezdve hitelkártyájuk vásárlástörténetén át biztonsági kamerák felvételein keresztül minden eszközzel próbálják lekövetni, és az információkat nyilvánosan is közzéteszik.
az országban 118 helyen végeznek koronavírus-vizsgálatokat, március eleje óta napi 10-20 ezret, azaz egy nap alatt többet, mint más országokban a járvány kitörése óta összesen.
A vizsgálat a potenciális fertőzöttek számára ingyenes és gyors. Egyes helyeken az egész autóból intézhető, mintha egy gyorséttermi drive-inba menne az ember: begurul a kocsival, fertőtleníti a kezét, kitölti a papírmunkát, majd kihajol az ablakon, a védőfelszerelésbe öltözött egészségügyi dolgozók leveszik a mintát, és kész is; az eredményeket SMS-ben küldik. Akinek a mintája pozitív, de tünetei nem súlyosak, otthoni karanténban marad, és egy mobilapplikációval követik nyomon a hatóságok, aki kezelésre szorul, annak a kórházi kapacitásokat menedzselő számítógépes rendszer keres szabad ágyat.
2015-ben, amikor a MERS megjelent Dél-Koreában, diagnosztika hiányában a betegek eleinte kórházról kórházra jártak, terjesztve a vírust. Bár a mostani járványhoz képest jóval alacsonyabb volt az ismert esetek és halálozások száma (186-an betegedtek meg, és 38-an vesztették életüket a MERS-ben Dél-Koreában), a vírus kezelésével kapcsolatos hibák feltárása után jogszabály-változásokkal és kapacitásfejlesztéssel lehetővé tették, hogy az átlagosnál jóval gyorsabban lehessen teszteket gyártani, és engedélyezni a súlyosabb járvánnyal fenyegető új vírusok felbukkanása esetén.
Egy koreai cég például már január 16-án elkezdte fejleszteni a diagnosztikai gyorsteszteket (a vírus kiindulópontját, a kínai Vuhan városát csak egy héttel később zárták le a kínai hatóságok), február 5-ére már meg is voltak vele. Bár normális esetben a folyamat egy évbe is telhet, a különleges helyzet miatt az egészségügyi minisztérium egy héttel később engedélyeztette is a terméket.
A Seegene nevű cég azóta felfüggesztette minden más tevékenységét, és csak koronavírusteszteket gyárt, hetente egymillió mintavételhez elegendőt.
Február végéig három másik koreai cég is elkészült saját tesztmegoldásaival, amelyek néhány óra alatt eredményt produkálnak, és a hatóságok szerint 90 százalék feletti megbízhatósággal bírnak. A jelentős tesztelési kapacitások nélkül a halálozási arány magasabb lenne, mivel minél később ismerik fel a vírust, annál jelentősebb tüdőkárosodást okoz, mondta egy koreai orvos. Utóbbihoz ugyanakkor az is hozzájárult, hogy a fertőzöttek körében nagy a fiatalok aránya, 30 százalékuk 20-29 éves, mivel az érintett szekta főleg diákokat próbált beszervezni. (Ezzel szemben Olaszországban a betegek 60 százaléka 60 évnél idősebb.)
A dologhoz persze az is kellett, hogy arányaiban Dél-Korea költi a világon a második legnagyobb összeget kutatás-fejlesztésre (a GDP arányában 4,24 százalékot, azaz másfélszer annyit, mint Németország, kétszer annyit, mint Kína, és háromszor annyit, mint Magyarország), más szóval a technológiai kapacitások is rendelkezésre álltak. A dél-koreai kormány azt is gyakran kiemeli, hogy (Kínával szemben)
az információk gyors és nyílt megosztása és a járványhelyzettel kapcsolatos kormányzati transzparencia is fontos szerepet játszott a járvány hatékony kezelésében.
Ettől függetlenül Dél-Koreában sem ment minden simán. Mun Dzsein elnök vélhetően az áprilisban esedékes parlamenti választások közelsége miatt február közepén még arról beszélt, hogy a járványnak hamarosan vége; a fertőzés terjedése egy héttel később indult be igazán. A konzervatív ellenzék keményen le is csapott a dologra, inkompetenciával, gyengekezűséggel vádolta az elnököt és a baloldali kormánypártot; politikai elemzők arról beszéltek, hogy a járvány a kormánypárt bukásához vezethet. (A sors iróniája, hogy Mun ellenzéki vezérként 2015-ben élesen támadta a kormányt a MERS-járvány elbaltázása miatt.)
Mun dolgát az is nehezítette, hogy a dél-koreai gazdaság nagyon jelentősen összefonódott Kínával, a koreai export negyede a szomszédba megy. Emiatt egyrészt gazdasági okok miatt problémás lett volna elvágni egymástól a két országot a járvány alatt; másrészt a kínai járvány okozta gazdasági gondok már bármiféle korlátozások nélkül is begyűrűztek Dél-Koreába, tovább mérsékelve az utóbbi években eleve gyengülő ütemű növekedést. Elemzők attól tartanak, hogy a járvány kezelésétől függetlenül sem kerülhető el egy nagyobb csődhullám.
Az egészségügyi rendszer jó állapota ellenére a járvány Dél-Koreát is leterhelte. Teguban megteltek a kórházak, elfogytak a maszkok, és
az utóbbi napokban felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint mégis csak korlátozni kellene az emberek belföldi mozgását, mert a jelenlegi intézkedések nem elegendőek.
És ahogy a kínai karantén, úgy a dél-koreai információmegosztás is felvet emberi jogi kérdéseket.
A helyzet optikáján vélhetően sokat segít, hogy közben máshol sokkal nagyobb lett a baj, így hiába tűnt úgy, hogy az ország eleinte súlyos baklövéseket követett el, ma már a hatékony koronavírus-kezelők között emlegetik Dél-Koreát a nemzetközi lapok. A járvány ugyanakkor még nem ért véget, és elképzelhető, hogy a következő hetekben Szöulban is drákóibb intézkedésekhez kell folyamodni.
A hatóságok mindenesetre Mun februári nyilatkozata óta tartózkodnak a nagyotmondástól, pénteken a miniszterelnök és a szöuli polgármester is óvatosan nyilatkozott. Erre okot ad, hogy a napokban több helyen találtak újabb járványgócokat, például egy 800 fős fővárosi callcenterben, egy tánciskolában és a halászati minisztériumban is.
Még korai lenne azt mondani, hogy legyőztük a betegséget. Továbbra is látunk sporadikus járványkitöréseket, ezért nem dőlhetünk még hátra
– mondta Jon Teho közegészségügy-politikai főigazgató.
(Borítókép: Izolációs hordágyon szállítanak kórházba egy koronavírussal fertőzött beteget Szöulban 2020. március 9-én. Fotó: MTI/EPA/Kim Csul Szu)