Index Vakbarát Hírportál

Bezárnak az iskolák, éttermek, mozik, de a választást megtartják

2020. március 15., vasárnap 12:01

„A mostani járvány a legnagyobb egészségügyi válság Franciaország történelmében”

– mondta tévébeszédében a héten Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, amikor bejelentette az iskolák bezárását. Erről szóló bejelentését több mint 22 millióan követték a tévében. Macron a héten azt is kijelentette, hogy „még csak a járvány kezdetén járunk.”

Franciaország a harmadik leginkább sújtotta ország Európában a koronavírus-járványban, csak Olaszországban és Spanyolországban súlyosabb a helyzet. A Le Monde cikke szerint míg február 24-ig csak 12 betegről tudtak, 27-re már 38 koronavírus-fertőzöttet tartottak számon. Egy héttel később már 423-an voltak, és azóta gyakorlatilag exponenciálisan nő a betegek száma.

Csakhogy szombaton már 4000-nél is több megbetegedés volt hivatalosan, amikor úgy döntöttek, hogy Magyarországhoz hasonlóan ott is bezárják az egyetemeket, általános iskolákat és óvodákat, a szociális otthonokban pedig látogatási tilalmat rendeltek el. Szombat este Édouard Philippe miniszterelnök viszont még tovább szigorított, és az Olaszországban bevezetett intézkedésekhez hasonlókat jelentett be. Zárva lesz minden olyan köztér, amely nélkülözhető, bezár minden 

Kizárólag élelmiszerboltok, gyógyszertárak, bankok, közigazgatási intézmények, dohányboltok és újságosok maradnak nyitva. Ezek az intézkedések, amelyek a járványkezelés harmadik fázisának velejárói, legalább két hétig fognak tartani, de valószínűleg tovább.

Viszont a fent említett komoly intézkedések ellenére megtartják a március 15-re és 22-re meghirdetett önkormányzati választásokat. A Les Echos szerint a kormány kizárta a halasztás lehetőségét, hiába érték emiatt bírálatok is. 

„A választás nem jelent veszélyt”

– mondta Philippe, noha ezzel milliókat mozgatnának meg, és ez számos kockázatot felvet. A miniszterelnök azt ígérte, hogy a szavazóhelyiségekben minden lehetséges óvintézkedést megtesznek.

A harmadik fázisban vannak

A vírus elterjedésének első fázisában Franciaország azt igyekezett megakadályozni, hogy a COVID-19 bejusson az ország területére, ami nagyon nem sikerült: Franciaország volt ugyanis az első európai ország, ahol január 24-én koronavírussal fertőzött beteget találtak. A 48 éves kínai származású férfit Bordeaux-ban szállították kórházba, aznap pedig egy vuhani párt is diagnosztizáltak Párizsban. Ezután szépen lassan egyre több fertőzött került elő, köztük öt politikus, és maga a kulturális miniszter is.

Miután nem sikerült az országhatárokon kívül tartani a vírust, jött a második fázis, amely a járvány terjedésének lassítását jelentette. Ez nem volt túl sikeres, ugyanis egy hónap alatt hihetetlen iramban terjedt el a betegség. Olivier Véran egészségügyi miniszter szerdán még 2281 fertőzöttről beszélt sajtótájékoztatóján, azonban egy nappal később már közel 500 új beteget regisztráltak, szombaton pedig 808-at. Vasárnap nagyjából 150 beteg van intenzíven, 4469 fertőzöttről és 12 gyógyult emberről tudni, a halálos áldozatok száma pedig 91. Csütörtökről péntekre,

EZER ÚJ FERTŐZÖTT KERÜLT ELŐ, ÉS  EGYETLEN NAP ALATT 18 EMBER HALT MEG A BETEGSÉG KÖVETKEZTÉBEN.

Az egészségügyi miniszter szerint naponta ezer tesztet végeznek el. A hatóságok önkénteseket toboroznak, szolgálatba hívták az orvostanhallgatókat, és azokat az orvosokat, akik kevesebb mint öt éve vonultak nyugdíjba. 

A Libération szerint már március 5-én erre készült a vírus megállításában illetékes végrehajtó bizottság, 13-án, pénteken pedig be is jelentették a harmadik fázis életbe lépését. Ebben a stádiumban a cél már a járvány kezelése: igyekeznek gondoskodni róla, hogy mindenkinek jusson maszk és védőfelszerelés, illetve hogy több kórházi ágy álljon rendelkezésre. Lehetséges, hogy a közeljövőben már nem is fogják tesztelni azokat a felnőtteket, akik kapcsolatba kerültek fertőzöttel, és a testhőmérsékletük 38 fok felett van.

Az enyhe tüneteket produkáló betegeket otthoni kezelésben részesítik majd, és csak azok kerülnek majd kórházba, akiknek feltétlenül szükségük van rá.

Az iskolák bezárása már ehhez a szakaszhoz tartozó intézkedés, és a Libération szerint az sem kizárt, hogy a tömegközlekedést is le kell majd állítani, sőt, Lyonban már bevezettek korlátozásokat, a miniszterelnök pedig felhívta a figyelmet arra, hogy ahogy csökken rájuk az igény, úgy egyre gyérülnek majd a járatok.

Lefújják a rendezvényeket, beindítják a távmunkát

A francia kormány egy 2011-ben az influenzajárványra kidolgozott terv alapján jár majd el, bár a két betegséget semmiképp nem akarják egy kalap alá venni. Felszólították a vállalatokat, hogy amennyiben lehetséges, minden dolgozót állítsanak át távmunkára. Muriel Penicaud munkaügyi miniszter a France Infónak elmondta: akiknek olyan munkájuk van, amit nem lehet otthonról végezni, és gyermekük 16 év alatti, azok orvosi igazolás nélkül is betegszabadságra mehetnek, illetve az állam kiegészíti a táppénzt, hogy ne legyen bevételkiesés. A rendkívüli bejelentések után a nagy látogatószám miatt néhány órára elérhetetlenné vált az Egészségügyi- és Munkaügyi Minisztérium honlapja. Arról, hogy Magyarországon, hogy működhet a távmunka, itt írtunk. 

A fertőzésnek összesen nyolc gócpontja van az ország területén,

ezeken a helyeken betiltották az 50 főnél nagyobb létszámú rendezvényeket,

máshol pedig Magyarországhoz hasonlóan nem lehet megtartani a 100 fős beltéri eseményeket. Az intézkedés a múzeumokat is érinti, így a Versaille-i kastély és a Louvre sem látogatható. A kormány optimista becslése szerint a járvány kezelése akár 8-12 hétig is eltarthat majd.

Nem fosztották ki teljesen a boltokat

Noémi nevű olvasónk Párizstól nem messze egy kisebb városban él, és szerinte, bár nem jellemző a pánik vagy a világvége hangulat, az ottani boltokban előfordult, hogy egy-egy termékből hiány van. A liszt, a tészta és a WC-papír ott is nagyon kelendő lett az elmúlt két hétben, de minden bevásárlókocsiban ott lapulnak a konzervek is. Noémi egyébként a Cergy-Pontoise-i egyetemen tanul, így az iskolák bezárása őt is érinti: hétfőtől nekik is életbe lép a távoktatás, de nem valószínű, hogy Skype-órái lesznek, inkább beadandókkal vészelik át a szemesztert a hallgatók.

Marci nevű olvasónk Párizsban él és dolgozik, ő a szombaton bejelentett rendkívüli intézkedések előtt így látta a helyzetet:

Szerintem az sokat számított, hogy itt volt az első európai beteg, úgyhogy nem lett nagy pánik

– írta, hozzátéve, hogy ő még nem találkozott üres polcokkal a boltokban. Szerinte a metrókon sem utaztak sokkal kevesebben, mint egyébként, és maszkokat se nagyon látott az embereken. A hangulat persze könnyedén megváltozhat a hétfői iskolabezárás és az új intézkedések miatt, de eddig azon sem aggódtak a franciák, hogy most illetve jövő vasárnap önkormányzati választásokat tartanak, és sok ember által látogatott helyeken kell szavazniuk. Az biztos, hogy az új intézkedések erre is hatni fognak.

Szavazás a koronavírus idején

A kormány halasztani tehát nem akart, most próbálja a lehető legbiztonságosabban levezényelni a szavazásokat vasárnap az önkormányzati választások első fordulójában.

A szavazóhelyiségek bejáratánál kézfertőlenítőt fognak elhelyezni, sőt, teljesen felmatricázzák a belső tereket, hogy a sorban állók mindenképp tartsák egymástól az egy méteres távolságot. Ezen kívül a szavazás megkezdése előtt, és a választás után minden helyiség ki lesz takarítva, a szavazók pedig saját tollal mehetnek voksolni. Hogy ezek az intézkedések mennyire hasznosak, kérdés, ugyanis a vírus levegő útján is terjedhet, és ha a fertőzöttől két méteren belül áll valaki huzamosabb ideig, az már rizikósnak számít. 

Christophe Castaner belügyminiszter szerint egy szavazóhelyiségbe körülbelül ezer ember van beosztva, de a 2014-es adatok alapján csak 640 ember megy el, ez pedig óránként körülbelül 40-50 szavazót jelent. Egy, a France Infónak nyilatkozó polgármester szerint nem veszélyesebb elmenni szavazni, mint nagybevásárlást tartani. Amikor

egy riporter kérdőre vonta, hogy nem ellentmondásos-e megtartani a választást, miközben az időseket arra kérik, maradjanak otthon, Rachida Dati párizsi főpolgármesterjelölt azt nyilatkozta, hogy „a választás a demokrácia fontos pillanata”.

A párizsi kampány egyébként nemrég érdekes fordulatot vett, mondhatni elborkaisodott, miután februárban Benjamin Griveaux-ról, Macron pártjának, az En Marche!-nak a polgármesterjelöltjéről megjelent egy szexvideó. A videót egy orosz művész hozta nyilvánosságra, állítása szerint azért, hogy megmutassa, milyen képmutató, hogy Griveaux család fontosságával kampányol. A videót valószínűleg barátnője kapta a politikustól, a férfit és a nőt is letartóztatták. Griveaux ezután lemondásra kényszerült, helyébe a korábbi egészségügyi miniszter, Agnes Buzyn lépett.

A jelenlegi állás szerint legesélyesebbnek vélt párizsi polgármesterjelölt három nő: a Szocialista párt jelöltje, a mostani polgármester Anne Hidalgo, rögtön utána következik Rachide Dati, Buzyn pedig a harmadik legesélyesebb induló. Mielőtt a koronavírus előtérbe került volna, a kampány fontos kérdése volt, hogy a szerelem városa milyen koszos, és lassan több benne a patkány, mint a turista, amivel sokszor támadták a hat éve regnáló Hidalgót, aki nem tudott mit kezdeni a problémával. A Politico becslései szerint Hidalgo 25 százalékon áll, ám alig egy százalékkal lemaradva sarkában van Dati, aki Párizs hetedik kerületének volt eddig a polgármestere.

Amit ebben a helyzetben tennünk kell, az egyszerűen annyi, hogy teljesen elkerüljük a másokkal való érintkezést; mérsékeljük a baráti és családi összejöveteleket; csak akkor használjuk a tömegközlekedést, ha munkába kell menni vele, és feltétlenül szükséges a munkánkban a fizikai jelenlét; csak akkor hagyjuk el az otthonunkat, ha be kell vásárolnunk, sportolnunk kell, vagy szavaznunk

mondta Edouard Philippe a rendkívüli intézkedések bevezetésekor, és hozzátette, hogy a franciák nem elég fegyelmezettek. Kérdés, hogy ezután mennnyire lesznek óvatosak az állampolgárok, és ez a szavazáson való részvételt mennyire befolyásolja majd.

Borítókép: Dolgozók fertőtlenítenek egy szavazóhelyiséget a Párizs melletti Neuilly-sur-Seine-ben a francia önkormányzati választások első fordulójának előestéjén, 2020. március 14-én. MTI/AP/Christophe Ena

Rovatok