Alacsony bázisról, de gyors növekedésnek indult a koronavírussal fertőzöttek száma Oroszországban. Az elnök egyhetes országos tanítási és munkaszünetet rendelt el, a 65 év felettiek nem hagyhatják el otthonaikat. Moszkvában szinte minden bezár a szünetre. Péntektől pedig az egész országban megszűnik a légi közlekedés.
Oroszországban átlépte az ezret a fertőzöttek száma. Ez nem sok, de a gyorsuló ütem a vírus széleskörű terjedését vetíti előre: szerdán 658, csütörtökön 840, pénteken pedig már 1036 volt a fertőzöttek száma.
Sőt, már a Kremlben, az elnöki adminisztrációban is találtak fertőzöttet - erősítette meg az elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov.
Azt nem tudni, hogy kiről van szó, bár az orosz sajtóban felmerült, hogy Peszkovnak is oka van a vizsgálatra: részt vett március 13-án azon az orosz sztárokkal teletűzdelt exkluzív partin, amelynek két résztvevője is a karanténkórházban van. Az ölelkezések, kézfogások nem maradtak el a bulin. A forrás a 78 éves táncdalénekes Lev Lescsenko lehetett, aki az Egyesült Államokban járva fertőződhetett meg. Március 11-én tért haza, ám tünetek híján nem vonult karanténba – bár ez már akkor is érvényes javaslat volt a külföldről érkezőknek. Az egykori tévés, később aktív ellenzéki Kszenyija Szobcsak édesanyja, Ljudmila Naruszova szenátor is karanténkórházba került. Beteg a parlament egyik alelnöke is.
Mindez jelzi a csütörtöktől érvényes, Putyin által bejelentett korlátozások indokoltságát: otthoni karanténra köteleztek minden 65 évnél idősebb embert Moszkvában. Az egy nappal korábban bejelentett intézkedések betartását pénzzel is honorálja az állam: már az első nap minden nyugdíjasnak kétezer rubelt (egy rubel 4 forint) utaltak át, és további kétezret ígértek arra az esetre, ha az április 14-ig érvényes rendelkezést nem sértik meg. Moszkvában 1,9 millió 65 évesnél idősebb ember él.
Tegnap este még kimentem, élelmiszerem van elég. Az előírás szerint boltba, gyógyszertárba sem mehetünk, de segélyszámokon keresztül rendelhetünk, ezt a szociális intézmények és önkéntesek révén biztosítja a város. Nekem még nem kellett, de tudok olyanról, aki már élt vele, a jelek szerint ez működik
– mondta egy nyugdíjas.
A pénzjutalom mellett azzal is igyekeznek otthon tartani az időseket, hogy felfüggesztették az utazási kedvezményeket a tömegközlekedésben is, amely egyébként nem állt le a 12 milliós városban. A fogorvosi kezelés sem lehet indok a kijárásra 65 év felett: péntektől hívásra a fogorvosok járnak ki a karanténban lévőkhöz.
Az utcák nem néptelenedtek el, de a város forgalma kétségtelenül csökkent, bár ez igazán péntektől lesz érezhető: innentől ugyanis az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak kivételével minden bolt, bevásárló- és szórakoztató központ bezár, az éttermek, kávézók pedig csak házhozszállítással szolgálhatnak ki.
Az elnök szerdán jelentette be a korlátozásokat és a péntekről elrendelt egy hetes munkaszünetet. Szünetel az oktatás is. A moszkvai bezárások – országosan ezek egyelőre csak javasolt intézkedések, de részleges korlátozások mindenütt vannak – épp azt szolgálják, hogy
az egy hét szabadságot ne szünidőnek, hanem a koronavírus terjedése elleni küzdelem részének tekintsék az emberek.
Moszkva polgármestere nem csak azt kérte, hogy senki ne utazzon a fővárosba a szünet alatt – mert „úgysem lehet majd csinálni semmit” –, de külön kitért a hívekre is, hogy tartózkodjanak a templomok látogatásától. „Inkább maradjon mindenki otthon” – idézte Szergej Szobjanyint az Rbc.ru.
A 146 milliós Oroszország első ránézésre jól áll a fertőzés feltartóztatásában: a fertőzöttek száma 1036, és mindössze két ember halt meg (egyikük 73, a másik 88 éves volt). Hogy a számok sokáig alacsonyak voltak, annak volt köszönhető, hogy Oroszország időben léptetett életbe utazási korlátozásokat Kínával szemben, lezárta a szárazföldi határokat, leállította a vízumkiadásokat, és a Kínából érkező gépeket kizárólag egyetlen moszkvai repülőtér fogadhatta, ahol ellenőrizték, és szükség esetén karanténba szállították az érkezőket.
Második ránézésre már kevésbé kedvező a kép: a fertőzöttek száma egy nap alatt 40 százalékkal nőtt, csütörtöktől pedig újabb 25 százalékkal. Messze a legtöbben Moszkvában vannak – 703 fő –, az ötmilliós Szentpéterváron csak alig 30-an, de 1-5 eset az ország 85 régiójából 58-ban így is akad, a Távol-Kelettől az Urálon át a Kaukázusig és a sarkkörön túli Murmanszkig. Országszerte 139 ezer embert tartanak megfigyelés alatt.
Hogy ez Európához képest megkésve, de mégis így alakult, abban szerepet játszhatott, hogy Olaszországgal, majd a többi európai országgal szemben jóval később vezették be az utazási korlátozásokat.
Péntektől viszont teljesen leáll a légi közlekedés Oroszországban, sem a bel- sem a külföldi járatok nem szállnak fel.
Az sem szolgálta a járvány visszaszorítását, hogy az orosz futballbajnokság csak március 17-én állt le, egyelőre április 10-ig. Az európai ligák 4-5 nappal korábban álltak le, de ott már hosszabb ideje zárt kapus mérkőzéseket játszottak, míg az orosz bajnokik az utolsó pillanatig nyilvánosak voltak.
A címvédő Zenit március 14-én még 33 ezer néző előtt gyalulta le 7-1-re az Uralt.
Moszkvában március 15-én volt az utolsó mérkőzés, igaz a CSZKA 30 ezres stadionjában a 0:0-ra csak 3500 néző volt kíváncsi – bár ez a szám is épp 3500-zal több a járvány idején indokoltnál, amit jelez a bajnokság két nappal későbbi felfüggesztése.
Mostanra viszont már minden nyilatkozat a járvány súlyosságát hangsúlyozza: a fertőzöttek kezelésére kijelölt Moszkva környéki kórház főorvosa szerint biztos, ami biztos, az olasz helyzetre kell felkészülni Oroszországban is.
Putyin azért a koronavírust illetően optimistán nyilatkozott: az elnök szerint két-három hónap alatt sikerülhet legyőzni a járványt. Ez azonban azt is jelenti, hogy május 9-re még biztosan nem, amikor Oroszország a II. világháború végének 75. évfordulóját hatalmas katonai parádéval ünnepelné. A készülődés, a katonai felvonulás gyakorlása egyelőre folytatódik, igaz, a katonák körében rendszeres koronavírus-szűréssel.
Az Oroszországgal szembeni szankciók miatt nem volt esély rá, hogy az országok a legmagasabb szinten képviseljék magukat – öt éve ugyanígy történt, 10 éve viszont még európai állam- és kormányfők sokasága ment a Vörös térre –, így a vendégek körében a legérdekesebb figura a csőd szélére sodródott Venezuela elnöke, Nicolás Maduro lenne, aki a múlt héten jelezte, kész Moszkvába utazni. Kérdés azonban, mi lesz a május 9-i ünnepséggel, bár teljes lefújása egyelőre valószínűtlennek tűnik.
A Krím annektálása miatti nemzetközi szankciók enyhítését nem tudja elérni a május 9-i ünnepséggel, de Putyin megpróbálja ezt a járvány révén: 15 teherszállító repülőgépen humanitárius segélyt küldött Olaszországnak. A kormányfő elfogadta a szállítmányt, ami megerősítheti a személyes kapcsolatot Giuseppe Conte és a Kreml között – írta a La Stampa, amely szerint
az orosz szállítmány 80 százaléka valójában használhatatlan vagy kevéssé fontos volt.
Elsősorban a helyiségek fertőtlenítésére alkalmas eszközök jöttek, ebből azonban nincsen hiány. Az olasz lap arra is felhívta a figyelmet, hogy a szállítmánnyal érkezett szakemberek nem egészségügyi dolgozók, hanem a hadsereg kötelékében állnak – idézte a Newsru.com.
A külpolitika mellett a belpolitikai mozgások sem állnak meg a világjárvány árnyékában. A Kreml – mielőtt az országot még közvetlenül érintette volna a koronavírus – fel is gyorsította a hatalmi struktúra átalakítását, Putyin pedig egy alkotmánymódosítással megteremtette magának az elvi lehetőségét annak, hogy 2024 után két újabb ciklusra elnök lehessen. Igaz, a parlament és az alkotmánybíróság jóváhagyása után Putyin népszavazást is javasolt az életbe léptetéshez, ez azonban a szerdai bejelentés nyomán április 22-ről egyelőre ismeretlen időpontra tolódik a járvány miatt.
A tömegrendezvények időleges betiltása és a kereskedelmi és szórakoztató központok bezárásának első napja ironikus módon azzal kezdődött, hogy Vlagyimir Putyin elismerte: hogy ő maga máris felrúgta a javasolt szabályokat. Az elnöki rezidencián ugyanis személyesen fogadta több tucat vállalkozás képviselőjét, hogy szemtől szemben megvitathassák az Oroszországot is elérő koronavírus gazdasági következményeit.
„Ezek nagyon fontos kérdések, így nem töröltük a korábban tervezett találkozót”
– mondta Putyin, akit a fontos ügyek ellenére az első felszólaló abból az alkalomból köszöntött fel, hogy épp húsz éve választották meg először elnöknek. (A választás 20 éve volt, igaz, Putyin ideiglenes elnökként már január elsején hivatalba lépett.)
A gazdasági hatásokat már most érzi az ország, elsősorban az olajár bezuhanásán keresztül. Az olaj- és az ehhez igazítottan alakuló földgázárak határozzák meg Oroszország fő bevételeit. A kieső bevételt heti egymilliárd dollárnál is nagyobbra teszik.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök speciális védőöltözetben látogatja meg azokat a pácienseket akiket koronavírus-fertőzés gyanújával megfigyelés alatt tartanak egy moszkvai kórházban 2020. március 24-én. Fotó: MTI/EPA/Szputnyik pool/Alekszej Druzsinyin)