Európában szolidaritást, a világban azonnali és globális fegyverletételt, a nemzetközi szankciók és a szegényebb államok adósságának enyhítését szorgalmazta Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében, amelyet a járványhelyzetben az üres Szent Péter-bazilikában mondott el a központi lodzsa helyett – írja az MTI.
Ferenc pápa a hívők nélküli bazilika központi oltára előtt, egyedül állva olvasta fel olasz nyelvű húsvéti üzenetét. A beszéd hagyományos témája, a béke helyett az egyházfő az új koronavírus-járvány kihívásáról szólt, amely "a többi korszakváltó kihívás közepette újabb kemény próbára teszi az emberiséget".
Ez nem a közöny ideje, mivel az egész világ szenved, és egységre kell találnia a pandémiával szemben. [...] Ez nem az egoizmus ideje, mivel ez a kihívás nem tesz különbséget [...]. Ez nem is a megosztottság ideje. [...] Közöny egoizmus, megosztottság, feledés, ezeket a szavakat nem akarjuk most hallani. Örökre száműzzük őket!
– mondta.
Mindenekelőtt a betegeket, halottakat és családjaikat említette, akik gyakran utolsó búcsút sem tudtak venni szeretteiktől. Vigaszt és reményt kért azoknak, akiket a fertőzés továbbra is próbára tesz, az időseket és a magányosokat emelve ki. "Sokaknak ez a magány húsvétja, amelyet gyász és számos nehézség között élnek meg, testi fájdalommal éppúgy, mint anyagi gondokkal" – mondta. Erőt és reményt kért az orvosoknak és ápolóknak, akik utolsó energiájukkal és nem ritkán életük feláldozásával tesznek tanúvallomást az embertársaik iránti gondoskodásról. Említette a szintén létszükségletű szolgálatot végző rendfenntartó erőket és a katonákat is.
Megjegyezte, több millió ember élete hirtelen megváltozott. Az otthon maradás elmélkedésre ösztönözhet, megszokott rohanó életünk megfékezésére, valamint a szeretteinkkel való együttlétre, de a járványhelyzet bizonytalanságot, aggodalmat, a munkahely elveszítése miatti félelmet is kelthet. A politikai felelősöket arra szólította fel, hogy a polgárok javáért cselekedjenek, minden eszközzel segítsenek a méltó életkörülmények biztosításában és a hétköznapi élethez való visszatérésben.
A világ és a városok peremére szorult gyengébbekre, hajléktalanokra, menekültekre emlékeztetett, nekik is a megfelelő egészségügyi ellátást sürgette. A gyógyszer- és más létszükségletű szállítmányok egyes országokba való eljutását akadályozó nemzetközi szankciók feloldását sürgette, illetve a szegényebb országokat terhelő adósság részleges vagy teljes elengedését kérte.
Külön szólt Európához, arra emlékeztetve, hogy a második világháború után a szolidaritás erejével volt képes újjászületni a kontinens. A pápa szerint a járvány sorsdöntő kihívás elé állította az Európai Uniót, és ettől nemcsak Európa, hanem az egész világ jövője függ.
Azonnali és globális nemzetközi fegyverszünetet sürgetett, "fegyverek helyett életmentést". Azt kérte, a többi vészhelyzet ne merüljön feledésbe a járvány miatt: a hosszú konfliktus leállítását sürgette Szíriában, Jemenben, a feszültség oldását Irakban és Libanonban, a párbeszéd újraindítását a palesztinok és az izraeliek között, a lakosság szenvedésének véget érését Kelet-Ukrajnában, humanitárius segítséget számos ázsiai és afrikai országban, politikai-társadalmi-gazdasági megoldást Venezuelában, védelmet a migránsoknak és menekülteknek Líbiában, illetve Görögöroszág és Törökország határán.
Beszéde után latin nyelvű Urbi et Orbi áldást adott Rómára és a világra.
Ferenc pápa a szombat esti vigília szertartását is az üres bazilikában mutatta be, akkor arról beszélt, hogy a keresztényekre vár a feladat, hogy vigaszt nyújtsanak, magukra vegyék mások terheit, és az élet örömhírét hirdessék a halál idején. "Ne engedjünk a csüggedésnek, ne tegyük félre a reményt. Reménykedhetünk és remélnünk kell, mivel Isten (...) nem hagyott magunkra" – mondta.