Negatív rekordot döntött Ukrajnában pénteken a koronavírus: egy nap alatt több mint ötszáz új fertőzöttet regisztráltak, az azóta eltelt két napban ugyan kevesebb, de még mindig közel négyszáz esetet jelentettek. Az aktív esetek száma így hétfőre megközelítette az ötezret, a halálos áldozatok száma pedig 151-re nőtt. Közben az ukrán elnöknek a gazdasági károkkal, a nyugatról kényszerűen hazatérőkkel duzzasztott munkanélküliséggel is meg kell küzdenie, és a kelet-ukrajnai konfliktus is a napi politika része marad.
A járvány ha nem is robbant be, nem lassult Ukrajnában: április elseje óta négyszeresére nőtt a fertőzöttek száma, a múlt héten 63 százalékkal. Minden nap közel 10 százalékkal több volt az aktív esetek száma, a reprodukciós ráta tehát nem csökken. A rendkívüli helyzetet első körben április 24-ig hosszabbították meg, de könnyen lehet, hogy ezt újabb hetekkel tolják ki. Ezt sejtette az elnök múlt hét eleji nyilatkozata, amelyben Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy a járvány már esetek százaival bővül naponta. A péntekre virradó negatív rekord is jelzi, hogy a koronavírus visszaszorulása még odébb van.
Zelenszkij valószínűleg Ukrajna legpechesebb elnöke, ha arra gondolunk, mennyi világpolitikát is érintő esemény sűrűsödött bele elnökségének első évébe. Tavaly tavasszal elég valószínűtlennek tűnt, hogy a színészből lett elnöknek lehet nagyobb gondja is a kelet-ukrajnai konfliktusnál. Ehhez képest főszereplője lett az Egyesült Államok elnökének elmozdítását célzó impeachment-eljárásnak – amelyből Donald Trump végül győztesen került ki, bár a koronavírus miatt ő sem sokáig örülhetett ennek –, aztán jött a Teheránból Kijevbe tartó ukrán utasszállító iráni lelövése. Így már koronavírus nélkül is a világ legizzasztóbb állásának tűnt az ukrán elnöké.
Ezt tetézte a járvány, amely az egészségügyi helyzeten túl – ahogy más országokban is – súlyos gazdasági terhet jelent. A hírek közé szinte fel sem fért, hogy a csernobili atomerőmű körüli lezárt zóna erdeiben évek óta nem látott nagy tűz tombolt napokig. Igaz, a sugárzásveszély nem volt olyan komoly, mint amilyennek elsőre tűnhetett.
Ukrajnára nézve fokozottan veszélyes a válság: nemcsak a helyi korlátozások miatt megszűnő munkahelyek növelik az állástalanok tömegét, hanem az is, hogy rengetegen voltak kénytelenek hazatérni a legálisan vagy féllegálisan külföldön, főleg Lengyelországban, de Csehországban és Németországban is dolgozó ukrán állampolgárok közül, akik szintén elveszítették munkájukat.
Április elejéig több mint 150 ezren jöttek vissza a 43 milliós országba.
A gazdaságfejlesztési minisztérium előrejelzése szerint az év során 9,4 százalék lesz a munkanélküliségi ráta, és nem várható gyors csökkenés: 2021-re is 9,1 százalékkal számolnak, mert a külföldön dolgozók sem tudnak gyorsan visszatérni eredeti munkahelyükre.
Ukrajna újabb hitel felvételével kalkulál a krízis idejére, úgy, hogy eközben az év során 3,7 milliárd dollárnyi hitelt kell törlesztenie. Csaknem félmilliárdot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé, 660 millió dollárt (600 millió eurót) az EU felé kell, további, 2,4 milliárdot pedig euró- és dollárkötvények után kell fizetnie. (Ukrajna államadóssága a GDP 45 százalékán áll.)
Az újabb IMF-hitel felvétele előtt több törvényt kellett elfogadni, többek között a termőföldpiac megnyitásáról szólót – az adásvételre 2001 óta van moratórium. Számos korlátozással, külföldiek és külföldihez köthető cégek számára nem él a rendszer, ahhoz még népszavazás is kell egy később meghatározandó időpontban. Az állami földeket egyelőre nem érinti, csak az egyéb tulajdonban lévőket, miután a magánosított földek is legfeljebb csak örökölhetők voltak vagy az államnak lehetett eladni ezeket 2001 után.
A másik, nagy vitát kiváltó törvény a bankokról szólt, amely egyrészt szigorítja a működési feltételeket, másrészt elzárja az útját annak, hogy az állami ellenőrzés alá vont vagy működési engedélyétől megfosztott bankot visszaszerezhesse korábbi tulajdonosa, függetlenül attól, hogyan dönt utólag a bíróság. (Azaz, csak pénzzel kártalanítható a tulajdonos.) A törvény elég egyértelműen Igor Kolomojszkij milliárdos ellen szól, aki a PrivatBankot szerezné vissza az államtól, miközben az állam rajta kér számon többmilliárdos kárt. A törvény pikantériája, hogy Zelenszkijt sokáig Kolomojszkij emberének tartották, elvégre az ő tévécsatornáján futó sorozat révén hozták fel az elnökjelöltségig.
A törvényhez 16 ezer módosítót nyújtottak be, a java épp a Nép Szolgája (SZN) kormánypárt azon részétől érkezett, amely mögött magát a különutas milliárdost sejtik. Nem véletlen, hogy az obstrukcióval felérő módosítódömping miatt a héten a „törvényhozási spam” ellen is törvényt fogadtak el.
Az IMF akár tízmilliárd dollárt kitevő hitelének előfeltételül szabott törvényeket ugyanis az SZN-nek csak egy része támogatta, így az elfogadáshoz az ellenzék egy része is kellett. Az elvileg 450 fős, – de a Krím és a szakadár Donyeck és Luganszk miatt 27 képviselőt nélkülöző – parlamentben 259 támogatója volt a törvénynek.
A szavazás azután volt sikeres, hogy március végén Zelenszkij közölte a képviselőkkel, a koronavírus olyan nagy csapás, hogy Ukrajna előtt csak két út van:
az IMF hitele vagy a csőd, és a választás a parlamenten múlik.
Ez azonban nem jelenti, hogy az SZN-t szakadás fenyegetné. A független Ukrajna történetének legnagyobb többségével megválasztott, Zelenszkij által irányított párt az elmúlt harminc év legnagyobb parlamenti többségével rendelkezik, és továbbra is népszerű. A lakosság 55 százaléka tartja hatékonynak az elnök koronavírus elleni intézkedéseit, az SZN 46 százalékos népszerűsége sem mozdult el látványosan lefelé, de a legfontosabb, hogy szavazóinak 91 százaléka elégedett az elnök teljesítményével. A párt parlamenti képviselőire tehát nem hat egyelőre olyan nyomás, amely miatt új pártban gondolkodna egy részük, bár ez egyébként nem volna szokatlan az általában képlékeny pártviszonyokban élő Ukrajnában.
A koronavírus a Szovjetunió idejéhez képest is rég látott szigorítást hozott a határokon, ami a kárpátaljai magyarok előtt is komoly akadályt jelent. Ukrajna még saját állampolgárai előtt is lezárta a határait többszöri figyelmeztetés után március végén.
„Magyarországon akartam megszülni a kisfiamat, de végül helyi kórházba megyek”
– mondta egy kárpátaljai magyar kismama, neve mellőzését kérve. A határon ukrán útlevéllel nem mehetne át, az ukrán oldal sem engedné ki, magyar útlevéllel igen, bár a kettős állampolgárságot elvileg tiltó – de a gyakorlatban megtűrt – törvény miatt a többség inkább kerülné ezt a módot. A szülni vágyó kismama átjöhetne, de előtte állna két hét karantén, a szülés után pedig nem biztos, hogy visszaengednék. Ráadásul az újszülöttnek sem lennének ukrán papírjai, ezek megszerzése pedig kiszámíthatatlan lenne, így inkább nem kockáztat.
Nagyobb gond azonban a megélhetés: a fiatal házaspár vállalkozását lefagyasztotta a vírus, ahogy sok más vállalkozóét is. „Van, aki át tudott térni online-ra, ez a mi esetünkben nem járható út. Ha nem lenne minden oldalról családi segítség, tarthatatlan lenne a helyzetünk.”
Hogy ez meddig lesz így, kérdés, egyelőre április 24-ig tartják fenn a korlátozásokat, de még ha nem is hosszabbítják meg, jó időbe telik míg többé-kevésbé visszatér az élet a megszokott kerékvágásba.
A járvány és a nyomában járó válság miatt háttérbe szorult Kelet-Ukrajna ügye, de ettől még része a napi politikának. Az elnök három fogolycserét hozott tető alá: szeptemberben közvetlenül Oroszországtól jöhetett el 35 ember – a kercsi incidensben őrizetbe vett tengerészek és az öt éve börtönben tartott Oleg Szencov rendező –, cserébe 35 kelet-ukrajnai szakadárért, decemberben 76 ukrán térhetett haza az oroszpárti szakadár Donyeckből és Luganszkból, cserébe 123 fogolyért, csütörtökön pedig 20 ukrán szabadulhatott onnan 18 szakadárért cserébe. Zelenszkij egyik fő választási ígérete a fiúk hazahozatala volt, így ez kiemelt fontosságú, még ha a koronavírus árnyékában a jelentősége kevésbé látszik is. Zelenszkij szerint a karantén után egy újabb, nagyobb fogolycsere is várható.
(Borítókép: A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő rendőrök járőröznek Ungvár központjában 2020. március 18-án. - fotó: Nemes János / MTI)