Japán második legnagyobb szigete hamar bevezette a korlátozásokat, és a koronavírus-járvány visszaszorulásával hamar ki is vezette. Nem sikertörténet lett, hanem tanulság: a második hullám könnyen visszatérhet, a határok feloldása világszerte messze van. Hokkaidó három hét szünet után vissza is tért a korlátozásokhoz.
„Most már sajnálom, nem kellett volna feloldanunk a rendkívüli állapotot” – máskor se jelentenek jót ezek a szavak, de a koronavírus-járvány idején főleg nem, ha ezt épp egy járványügyi tanácsadó mondja. A Time-nak nyilatkozó Kijosi Nagasze volt az, aki a helyi vezetés felkérésére segédkezett abban, hogy Japán második legnagyobb szigetén, a csaknem Magyarország méretű – de csak 5,3 millió ember lakta – Hokkaidón az országban elsőként, február végén bevezetett korlátozásokon végre enyhítsenek, még március 18-án.
A próbálkozással a sziget végül olyan utat mutatott, amelyet így nem lesz érdemes bejárni:
Hokkaidó ugyanis április közepén abban is első lett, hogy a korlátozásokat másodszor is bevezette. Cserébe viszont fontos tanulságul szolgálhat minden országnak, ahol a járvány első hullámát visszaszorítva a korlátozások lazításának mikéntjén gondolkodnak.
Japánban először épp Hokkaidón, a jégszobrokról híres hófesztivál idején regisztrálták az első koronavírusos beteget. A nő Vuhanból érkezett, tőle még néhányan megfertőződtek, egy hónap múlva 66 beteget tartottak számon a tartományban, ekkor döntött a kormányzó a rendkívüli állapot. Megtörtént mindaz, ami néhány héttel később Európa-szerte – leszámítva Olaszországot, ahol már ekkor bevezették az első komoly korlátozásokat: bezártak az iskolák, az éttermek, számos vállalkozás.
A számok igazolták a lépést, a járvány terjedése lelassult, napi szinten egyszámjegyűre csökkent. Három héttel később, március második felében – amikor az országhatárokat lezárták világszerte, így Japánban is – Hokkaidó már nem a járványtól, hanem az ellene bevezetett korlátozások gazdasági következményeitől tartott.
A turizmus lefagyása súlyos gondokat okozott, Hokkaidón ugyanis a farmokra és a turizmusra épül a gazdaság. A vállalkozások felől is egyre nagyobb volt a nyomás a korlátozások enyhítésére. Mivel külföldről már nem jöhetett be senki, a sziget legfiatalabb kormányzója, a tavaly áprilisban megválasztott, 39 éves Naomicsi Szuzuki ezt meg is merte lépni március 19-én. Április 6-tól az iskolák fokozatos megnyitása is elindult.
Egy nappal később Japán több prefektúrájára kiterjedően ekkor vezette be Abe Sindzo kormányfő a rendkívüli helyzetet, amit egy héttel később az összes prefektúrára kiterjesztettek.
Ekkorra azonban a napi egyszámjegyű fertőzésszám Hokkaidón is megugrott – a fertőzöttek száma a korlátozások feloldásakor 150, három héttel később 279 volt –, így április 14-én a szigetre is újra kiterjesztették az addigra már az egész országot érintő rendkívüli állapotot. Az iskolákat így, alig egy hét lazítás után ismét bezárták, ezúttal május 6-ig. A fertőzések száma a következő két hét alatt újabb 200 fővel nőtt.
A feloldás tehát kudarc volt, de legalábbis megmutatta, hogy önállóan ennek kevés értelme van, ha egyébként a szigetre szabad a bejárás az ország fertőzöttebb területeiről.
Ez sajnos jelzés arra is, hogy a légies schengeni határok gyors visszaállítása messze van.
A hokkaidói lazítást most már bánó Nagasze szerint azonban Japán mégsem szűrte le a tanulságot, így a gazdasági nyomás erősebbnek bizonyulhat, ezért tart attól, hogy az ötmilliós Hokkaidó után nagyobb számokban ugyanez ismétlődik meg májusban a 125 milliós ország egészében.
Ez azzal fenyeget, hogy a tokiói olimpia nemcsak 2021-re csúszik, hanem végleg elmarad.
Japánban jelenleg 13 965 igazolt fertőzött van országszerte, 425-en meghaltak, 2368-an felgyógyultak. Viszont korábban is megírtuk, hogy a szkeptikusabb szakemberek viszont úgy vélik, nem tesztelnek eleget, és ezért nem tudják, mekkora a baj valójában. Mindenesetre a járványügyi szakértők most már figyelmeztetnek: a járvány első hullámának elülése után sem lehet nyugodtan hátradőlni.
Ráadásul igazán még az első hullám sem ült el: a növekedési görbe ellaposodott ugyan, de az aktív esetek száma eddig csak egyszer, április 29-én csökkent, így az egy időben betegek száma most 11 114.
A hokkaidói tapasztalat alapján látható, milyen kockázatokat rejt a korlátozások feloldása, amit legutóbb India lépett meg. Németországban is elindult az enyhítés, és vele együtt megugrott a fertőzésszám is.
Ezeket a tapasztalatokat erősítette meg a járványt a kezdeti döccenők után szigorúan kezelő Dél-Korea, Szingapúr Tajvan példája is, ahol szintén nőtt a fertőzések száma a lazításokkal, igaz, egyelőre nem tértek vissza a korlátozásokhoz.
Könnyen lehet, hogy ezt, ahogy Hokkaidón, úgy máshol is kénytelenek lesznek még meglépni. Nagasze szerint a húzd meg-ereszd meg még addig folytatódhat, amíg nem lesz a vírus ellen oltás vagy orvosság. Ezt nem elég kidolgozni – ez is inkább csak 2021-ben valószínű –, de soha nem látott mennyiségben le is kell gyártani.